„Glokalizáció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎A fogalom evolúciója: HTTPS protokollcsre (WP:BÜ), apróbb javítások
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
9. sor:
 
==A fogalom evolúciója==
A glokalizáció elképzelése a globális lokalizáció jelentésű [[japán nyelv|japán]] ''dochakuka'' szóból ered. Kezdetben a mezőgazdasági technikák helyi feltételekre szabását jelentette. [[Divatszó]]vá akkor vált, amikor a japán üzleti életben kezdték alkalmazni az 1980-as években.<ref>Habibul Haque Khondker, "Glocalization as Globalization: Evolution of a Sociological Concept," ''Bangladesh e-Journal of Sociology''. Vol. 1. No. 2. July, 2004 [https://web.archive.org/web/20051210071702/http://www.bangladeshsociology.org/Habib%20-%20Glocalization.htm]</ref> Magát a „glocal” kifejezést először Manfred Lange, a német nemzeti globális változás titkárságának vezetője használta,<ref>[http://www.cyi.ac.cy/user/25] {{waybackWayback|url=http://www.cyi.ac.cy/user/25 |date=20110913015844 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.uni-muenster.de/Umweltforschung/lange.htm |title=Prof. Lange |publisher=Uni-muenster.de |accessdate=2013-09-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110726115304/http://www.uni-muenster.de/Umweltforschung/lange.htm |archivedate=2011-07-26 }}</ref>, aki Heiner Benking kiállítási tárgyára, a Blackbox Nature: Rubics Cube of Ecology-ra ultalt vele egy nemzetközi tudományos-politikai konferencián.<ref>{{cite web|url=http://benking.de/Global-Change/spatial-spacial.html |title=On dialogue, knowledge, creativity, (cyber)culture, learning, wholeness |publisher=Benking.de |accessdate=2013-09-03}}</ref><ref>{{cite web|url=http://benking.de/Global-Change/system-earth-posters.html |title=Section: System Earth from the exhibition GLOBAL CHANGE: Challenges to Science and Politics - Welt im Wandel - Herausforderungen für Wissenschaft und Politik |publisher=Benking.de |date=2010-04-28 |accessdate=2013-09-03}}</ref>
 
A terminust az angol nyelvbe az 1990-es években Robertson, az 1990-es évek végén [[Keith Hampton]] és [[Barry Wellman]] kanadai szociológusok és [[Zygmunt Bauman]]<ref>Hampton, Keith and B Wellman. 2002. "The Not So Global Village of Netville." Pp. 345-371 in The Internet in Everyday Life, edited by [[Barry Wellman]] and [[Caroline Haythornthwaite]]. Oxford: Blackwell.</ref> vitték át<ref>Barry Wellman and Keith Hampton, "Living Networked On and Offline" ''Contemporary Sociology'' 28, 6 (Nov, 1999): 648-54</ref> [[Erik Swyngedouw]] szintén az első alkalmazók között volt.<ref>Soja, Edward W. Postmetroplis: Critical Studies of Cities and Regions. (Malden, MA: Blackwell Publishing, 2000), 199-200.</ref>
43. sor:
* [http://www.almanac.fashion.bg/almanac2005/index1_en.html Glocalisation of Bulgarian fashion in 2005 by [[Lubomir Stoykov]]]
* [http://www.citymayors.com/economics/oecd_report07.html Article on OECD report]
* [http://www.foodinitaly.org/buglione-mcdonalds-and-glocalization/ The process of the internationalization of the firm: The glocal strategy of McDonald’s]{{Halott link|url=http://www.foodinitaly.org/buglione-mcdonalds-and-glocalization/ |date=2018-07 }}
 
[[Kategória:Településtudomány]]