„Első bécsi döntés” változatai közötti eltérés

A komáromi tárgyalások sikertelensége miatt még aznap, október 13-án éjszaka összeült a magyar minisztertanács és határozott afelől, hogy Magyarország a müncheni egyezményt aláíró négy nagyhatalomhoz fordul a területi vita megoldásáért, [[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmánt]] Berlinbe, [[Csáky István (politikus)|Csáky István]]t pedig Rómába küldve a két [[tengelyhatalmak|tengelyhatalom]] bizalmának elnyerésére. Másnap a szlovák kormány is ülésezett és egy szakértői anyag összeállításáról döntött. Darányi ugyanezen a napon érkezett [[Obersalzberg]]be, ahol közölte Hitlerrel a kétoldalú tárgyalások sikertelenségét és a támogatását kérte a szlovákokkal szemben, cserébe az [[Antikomintern paktum]]hoz való csatlakozást és tízéves időtartamú gazdasági szerződés megkötését ajánlva. Hitler ezek mellé a [[Nemzetek Szövetsége|Népszövetség]]ből való kilépést követelte még. Hitler dühroham közepette távozott a tárgyalásról, [[Joachim von Ribbentrop]] külügyminiszterre hagyva annak folytatását. Darányi ezt követően [[Imrédy Béla]] miniszterelnökkel tárgyalt, aki úgy módosította a magyar igényéket, hogy Pozsony és Nyitra visszaadását már nem kérte, de Kassa, Ungvár és Munkács még szerepelt (ún. Darányi-vonal). Ribbentrop aznap fogadta [[František Chvalkovský|Chvalkovský]] csehszlovák külügyminisztert, és ismertette vele saját megosztási tervét: Ungvár és Munkács továbbra is csehszlovák területen marad, Kassát pedig esetleg menthetőnek nyilvánította (Ribbentrop-vonal).<ref>{{Opcit|n=Gulyás László|o=22–25}}</ref>