„München” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
989. sor:
==== Jugendstil (szecesszió) ====
A századforduló művészeti reformmozgalmai közül feltehetően a müncheni volt a legnépiesebb. A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; Régi és új keveredése időnként különös dolgokat eredményezett. "Ez a nyitott művészi konzervatívizmus a város múltjával magyarázható. München – mint politikai periféria - mentes maradt a Vilmos-kor historizmusának vadhajtásaitól; a 19. század végi iparosodás nem rombolta szét az értékeket. A növekedés egyenletes volt, a város öntudata nem szenvedett csorbát. A polgárok megengedhették maguknak a kényelmes szemlélődést."
Így született Münchenben a szecesszió jellegzetes német stílusváltozata, a '''[[Jugendstil]]''',<ref>részletesen mutatja be a [[Szecesszió]] szócikk müncheni fejezete,</ref> nemzetközi értelemben is kiemelkedő alkotókkal, mint [[Theodor Fischer]], [[Gabriel von Seidl]], [[Thomas Theodor Heine]], [[Olaf Gulbransson]], [[Bernhardt Pankok]], [[Bruno Paul]], [[Hermann Obrist]], [[Bruno Paul]], [[August Endell]], [[Theodor Fischer]], [[Franz von Stuck]], [[Peter Behrens]], [[Friedrich Adler]], [[W. Magnussen]], [[Scharvogel]], [[Otto Eckman]], [[Herman Gradl]] - és a stíluskorszak jelentős helyi alkotásai: ''Stuck-villa, Prinzregenthen-híd, Simplicissimus-karikatúrák, Pankok székek, Riemenschmid-bútorok, Obri]]st-szökőkutak, Behrens-tapéta, Bunter Theater-terv, Elvira-studió, Kamaraszínház belső terei, Müncheni népiskola''. Schwabingban több [[szecessziós]] lakóház is található. Nem messze a Deutsches Museumtól, az 1901-ben elkészült szecessziós ''Müllersches Volksbad'' München legrégibb ma is üzemelő uszodája.
|