„Vörös Imre (jogász)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Tisztviselő szülők gyermekeként született Budapesten, nagybátyjai között magas rangú katonatisztek is voltak, emiatt középiskolai tanulmányait egy gépipari technikumban végezte. 1963-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1968-ban szerzett állam- és jogtudományi doktorátust. Egyetemi évei alatt [[Eörsi Gyula]] volt rá nagy hatással. Diplomájának megszerzése után egy külkereskedelmi vállalatnál kezdett el dolgozni jogi előadóként. 1969-ben, Eörsi hívására, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetébe került, ahol a nemzetközi magánjogi csoport munkatársa, tíz évvel később pedig tudományos főmunkatársa lett, közben Strasbourgban és Leydenben tanult ösztöndíjjal. 1984-ben intézeti munkájával párhuzamosan a frissen induló miskolci jogászképzésben vállalt szerepet: a [[Miskolci Egyetem|Nehézipari Műszaki Egyetem]] (ma: Miskolci Egyetem) nemzetközi magánjogi tanszékének docense lett. 1986 és 1988 között [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] Humboldt-ösztöndíjjal kutatott. 1990-ben vehette át [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezését, ekkor távozott a JTI-ből. 1994 és 1998 között a tanszék vezetője volt. 1998-ban átment a győri [[Széchenyi István Egyetem|Széchenyi István Főiskolára]] (azóta egyetem), ahol kezdetben tudományos főmunkatársként dolgozott, 1999-ben pedig egyetemi tanárrá, 2000-ben pedig a nemzetközi magánjogi tanszék nevezték ki. 1992 és 1999 között a [[Közép-európai Egyetem]] vendégprofesszora volt. 2002-ben pedig a [[Károli Gáspár Református Egyetem]] Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, 2003-ban pedig a nemzetközi magánjogi tanszék vezetője lett. 2008-ban vette át a kar doktori iskolájának vezetését. Ezzel párhuzamosan 2002-ben visszatért az MTA JTI-be, ahol tudományos főigazgató-helyettessé nevezték ki. 2013-ban nyugdíjba vonult.
 
1979-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja, emellett 1984 és 1998 között a Miskolci Akadémiai Bizottság tagja is volt. 2010-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 2016-ban rendes tagjává. Akadémiai tisztségein túl 2001-ben bekerült a Szellemi Tulajdonvédelmi Tanácsba, 2002-ben pedig a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnökévé választották. 1998 és 2004 között az Európai Jogakadémia elnökségének volt tagja. 1972-től a [[Jogtudományi SzemleKözlöny]] című jogi folyóirat egyik szerkesztője. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] utáni közéletben is aktív szerepet vállalt: 1989-ben az egyik szerkesztője volt az első versenyjogi törvénynek, amely többek között létrehozta a [[Gazdasági Versenyhivatal]]t. 1990-ben az első [[Magyarország Alkotmánybírósága|alkotmánybíróvá]] választott jogtudósok egyike volt. Jelölését mindegyik párt támogatta. Alkotmánybírósági időszaka alatt részt vett a rendszerváltás számos törvényének alkotmányos felülvizsgálatában, összesen húsz alkalommal írt párhuzamos indokolást vagy különvéleményt. 1999-ig volt a testület tagja. Ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság bírája lett, 2008-ban a bíróság egyik elnökségi tagjává választották. 2004-től pedig a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségi tagja. Ezenkívül 1990-től a [[Keresztény Iskolatestvérek]] szerzetes tanítórend világi ügyvivője.
 
== Díjai, elismerései ==
Névtelen felhasználó