„Hajdúdorog” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a címsor korr AWB
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
194. sor:
A tizenöt éves háború során a település birtokosa gyakran változott, de végül a [[17. század]] kezdetén huzamosabban [[Bocskai István]] tulajdonába került. Dorok elvándorolt, elmenekült lakói lassan visszaszivárogtak a faluba, és akkor még nem is sejtették, hogy a Bocskai által indított Habsburg-ellenes felkelés új fejezetet fog nyitni a [[Hajdúdorog története|település történetében]]. Az [[erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelem]] seregének fő erejét ugyanis a [[hajdúk]] alkották, akik a zsold mellett nemesi címért és vallásszabadságukért cserébe harcoltak Bocskai ügye mellett.<ref>[http://www.hajduporta.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=137&Itemid=80 Hajdú Porta], A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által 2006. febr. 21-én rendezett Bocskai-emlékülésen elmondott előadás. Előadó: ''dr. [[Nyakas Miklós (politikus)|Nyakas Miklós]]''; 2006. február 20.</ref> A felkelés után Bocskai tartotta a szavát, és a hajdúkat katonai szolgálatukért cserébe saját birtokán, nemesi címmel letelepítette. Ezt az [[1605]]. [[december 12.|december 12]]-én kiadott ''korponai kiváltságlevélben'' hivatalosan írásba is foglalták. A hajdútelepítéshez felsorolt birtokok között található Dorog neve is.<ref>Szendrey István: ''Hajdú szabadságlevelek'' Debrecen (1971); 11. oldal</ref>
 
Bocskai azonban alig egy évvel a hajdúk jogait garantáló kiváltságlevél kiadása után meghalt, és a hajdúknak újra fegyvert kellett fogniuk, hogy kiharcolt jogaikat mind a magyar korona mind az [[Erdélyi Fejedelemség]] elismerje.<ref>Rácz István: ''A hajdúkérdés Bocskai szabadságharca után – Nagy András hajdúgenerális'' Kossuth Lajos Tudományegyetem Évkönyv, (1965); IV. évfolyam</ref> A tokaji uradalom Doroggal együtt az 1606-os [[bécsi béke (1606)|bécsi béke]] értelmében [[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] irányítása alá került, aki [[1616]]. [[július 4.|július 4-én]] a korábbi kiváltságlevelekre, és Dorog korábbi hajdú lakosaira hivatkozva, a települést a hajdúvárosok sorába emelte, és azt ''Deli Száva'' [[lippa]]i hajdúkapitány birtokába adta.<ref>[{{Cite web |url=http://hu.wikisource.org/wiki/Thurz%C3%B3_Gy%C3%B6rgy_n%C3%A1dor_oklevele_Hajd%C3%BAdorog_megtelep%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l |title=Thurzó György nádor oklevele a dorogi hajdútelepítésről] |accessdate=2012-12-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130522121519/http://hu.wikisource.org/wiki/Thurz%C3%B3_Gy%C3%B6rgy_n%C3%A1dor_oklevele_Hajd%C3%BAdorog_megtelep%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l |archivedate=2013-05-22 }}</ref> A [[nádor]] adománylevelét [[1632]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]] [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] kiváltságlevele erősítette meg. Ezzel az oklevéllel Dorog is belépett a királyilag elismert [[hajdúváros|hét hajdúváros]] sorába, amelyek azonos jogállását is elismerte a királyi oklevél.<ref>{{cite book |editor= Béres András|title= [http://www.derimuz.hu/files/MEGY_HAJB_Hbmmk_10.pdf A hajdúk a magyar történelemben - ''Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 10. szám'']|year= 1969|location= Debrecen|language= latin|pages= 58-59}}</ref>
[[Kép:Greek catholic church historical Hajdudorog.jpg|thumb|right|250px|A [[Hajdúdorogi székesegyház|görögkatolikus templom]] ábrázolása [[1859]]-ben]]
Deli Száva hajdúi tehát birtokba vették Dorogot, és a katonáskodó nép igényei és szokásai szerint építették és szervezték újjá a települést. Ekkor alakult ki a városra mind a mai napig jellemző körkörös, hármas tagoltságú településszerkezet. A betelepülő hajdúk Dorog központjában feltehetőleg fából [[görögkatolikus|bizánci rítusú]] templomot emeltek, amelynek közelében épült fel Dorog közigazgatási épülete. Ezeket, és a vezető hajdú nemesség lakóházait vastag téglafallal vették körbe, amelynek sarkainál négy őrtorony állt. Az erődfallal határolt központ egyes részei még ma is állnak. Ez a terület volt a hajdú település legfontosabb része, az úgynevezett ''belső vár''.<ref>Vasárnapi Újság; 1859. január 10.</ref> A belső vár körül helyezkedett el a ''huszárvár'', amelyet az erődfalon kívül árok is elválasztott a belső vártól. Ez a terület volt a korabeli Dorog életének legfőbb színtere. A huszárvár elsődleges katonai funkciója a könnyűlovasság elszállásolása volt. [[1660]]-ban itt épült fel a hajdúlaktanya árkádos épülete, amelyben ma a hajdúdorogi polgármesteri hivatal működik. Ezen a területen helyezkedett el a lakóházak, az aklok, az istállók és a kertek nagy része.<ref>{{MNéprLex|2|613|2-1465.html}}</ref> A huszárvárat a ''latorkert'' vette körbe, amely a legkülső védelmi rendszert jelentette. Ez Dorog esetében egy cölöpkerítés volt, amely elsősorban a kisebb portyázó seregek megállítását célozta. A latorkertet néhány éven belül [[palánkvár|palánkkal]] erősítették meg, amelynek vesszőből fonott falai közé földet öntöttek, és árokkal is ellátták a védelmi rendszert.<ref>{{cite book|last= Hofer|first= Tamás|title= A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez; Műveltség és Hagyomány I-II.|year= 1960|location= Debrecen|pages= 334}}</ref>
270. sor:
A település népességének története szorosan összefügg a város kialakulásának legfőbb történelmi mozzanataival. Az első demográfiai adatok [[1543]]-ból származnak, amikor az úgynevezett ''dikális összeírások'' során az állami adószedők összeírták Dorog adóköteles portáinak számát.<ref>Országos Levéltár; Kamarai It. Conscriptiones Dicales XLI.-XLII. kötet</ref> Ez összesen 26 portát jegyzett fel, ami akkoriban egy közepes méretű településnek felelt meg. A [[Török hódoltság]] és a [[Királyi Magyarország]] közé ékelődött település népességéről a hadi állapot miatt egészen [[1773]]-ig gyakran egymásnak ellentmondó és zavaros leírások készültek. 1566-tól kezdve a település lakói nemcsak a tokaji uradalom királyi adószedőinek, hanem a török [[defterdár]]oknak is fizettek adót. Az adózókat mindkét fél összeírta, viszont a két lajstrom alig hasonlít egymásra. A török összeírásban túlnyomó többségében délszláv eredetű nevek jelentek meg, míg több, egymástól független királyi összeírás rendre magyar neveket sorolt fel.<ref>Maksay Ferenc: ''Urbáriumok XVI.-XVII. század'', (1959)</ref> Az eltérő adatokból nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 16. században Dorogot többségében magyarok vagy délszlávok lakták-e, az viszont bizonyos, hogy a [[tizenöt éves háború]] idején, 1594-ben a település elnéptelenedett.<ref>{{cite book|last= Dávid|first= Zoltán|editor= Komoróczy György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 44|chapter= Hajdúdorog népesedéstörténete}}</ref>
 
A háború pusztítása elől elmenekült lakosság nagy része feltehetőleg a település közelében rejtőzött el, és a századfordulóra sokan újra visszaköltöztek Dorogra. Mégis a 17. század elejének legfontosabb eseménye Bocskay adománya volt, ami lehetővé tette, hogy 1616-ban Thurzó György nádor ''Deli Száva'' [[lippa]]i kapitánynak és vitézeinek adományozza Dorogot.<ref>[{{Cite web |url=http://hu.wikisource.org/wiki/Thurz%C3%B3_Gy%C3%B6rgy_n%C3%A1dor_oklevele_Hajd%C3%BAdorog_megtelep%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l |title=Thurzó György nádor oklevele Dorog betelepítéséről] |accessdate=2012-12-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130522121519/http://hu.wikisource.org/wiki/Thurz%C3%B3_Gy%C3%B6rgy_n%C3%A1dor_oklevele_Hajd%C3%BAdorog_megtelep%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l |archivedate=2013-05-22 }}</ref> Ez akkora hatással volt a falu lakosságszámára, hogy [[1639]]-re Dorog [[mezőváros]]i rangot kapott.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/avaros/telepulestortenet Hajdúdorog Város honlapja - Településtörténet]</ref> Ez azt jelenti, hogy alig több, mint húsz éven belül lakatlan pusztabirtokból városi méretre duzzadt a település lélekszáma. Ez az elképesztő gyarapodás alapvetően három okra vezethető vissza: Egyrészt a hajdúk betelepülését kell megemlítenünk. Deli Száva és 19 hajdú vitéze viszont még családostul sem jelentett ilyen léptékű népességnövekedést. Másrészt a háború elől elmenekült, majd visszatért korábbi lakók is növelték a népességet. Az 1616-os oklevélből az is kiderül, hogy a hajdúkapitány egy lakott területet vehetett birtokába. Harmadrészt a növekedéshez a hajdú kiváltság is hozzájárult, ugyanis az adómentességet garantált szinte minden társadalmi rétegnek, ezért nagyon sokan igyekeztek valamelyik hajdúvárosban letelepedni.
 
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 1773-ban utasította az udvari adminisztratúrát először, hogy írják össze birodalmának minden lakóját, és ezt a cenzust ismételjék meg minden tíz évben. Ettől kezdve érhetők el rendszeres és megközelítőleg pontos demográfiai adatok Hajdúdorogról.