Főmenü megnyitása

Módosítások

8 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
|chapter=Hard Science Fiction
|quote=}}</ref> A kifejezést könyvben először 1957-ben használta [[P. Schuyler Miller]], amikor ismertetőt írt [[John W. Campbell, Jr.]] ''[[Analog Science Fiction and Fact|Astounding Stories]]''-ban található ''[[Islands of Space]]''-ről.<ref name="jesse2005">{{cite web
|url = http://www.jessesword.com/sf/view/1674
|title = hard science fiction n.
|accessdate = 2007-10-07
|date = 2005-07-25
|work = Science fiction citations
|publisher = Jesse's word
|quote = Legkorábbi idézet: P. Schuyler Miller az Astounding Science Fiction-ban ... az ''A Fall of Moondust''-ot "hard" science fiction-nek hívta}}</ref><ref name="hartwell2002intro">{{cite book
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070927003457/http://www.jessesword.com/sf/view/1674
|archivedate = 2007-09-27
}}</ref><ref name="hartwell2002intro">{{cite book
|last=Hartwell
|first=David G.
|chapter=Introduction
|quote=''hard science fiction'' ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957}}</ref> A kiegészítő kifejezés [[soft science fiction]](lágy science fiction) (a "hard science fiction" ellentéte<ref name="jesse2005b">{{cite web
|url = http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|title = soft science fiction n.
|accessdate = 2007-10-07
|date = 2005-07-25
|work = Science fiction citations
|publisher = Jesse's word
|quote = ''Soft science fiction'', valószínűleg egy elvont kifejezés a Hard Science Fiction-ből}}</ref>) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070927003551/http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|archivedate = 2007-09-27
}}</ref>) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.
 
A kifejezés a "kemény" ([[természettudomány]]) és a "lágy" ([[társadalomtudományok listája|társadalomtudomány]]) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev [[rendszertan]] része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.
A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.<ref name="samuelson1993">{{cite journal |last=Samuelson |first=David N. | year=1993 | month=July | title=Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction | journal=Science Fiction Studies | volume=part 2 | issue=60 |series=20 | url=http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm | accessdate=2007-10-07 }}</ref> A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, [[P. Schuyler Miller]] [[Arthur C. Clarke]] 1961-ben írt regényét, az ''[[A Fall of Moondust]]''-ot hard science fiction-nek-nek hívta,<ref name="jesse2005" /> és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.
 
Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned">{{cite journal|last=Westfahl|first=G.|date=July 1993|title="The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction|journal=Science Fiction Studies|volume=20|issue=2|pages=157–175 |url=http://www.jstor.org/stable/4240246|accessdate=2009-04-28|publisher=SF-TH Inc}}</ref> Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a [[fénysebesség]]nél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény<ref>{{cite web|url=http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|title=Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép|last=Chiang|first=T.|date=April 15, 2009|accessdate=2009-04-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090422143721/http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|archivedate=2009-04-22}}</ref>) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned" />
 
A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]]-ben felfedezte, hogy a [[Hal Clement]] 1953-ban írt regényében, a ''[[Mission of Gravity]]''-ben a [[Mesklin]] bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy [[florida]]i gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy [[Larry Niven]] 1970-ben írt regényében, a ''Ringworld ([[Gyűrűvilág]])''-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.<ref>{{cite book
===Novellák===
* [[Hal Clement]], ''[[Uncommon Sense]]'' (1945)
* [[James Blish]], ''[[Surface Tension]]'' (1952), (A''[[The Seedling Stars]]'' harmadik könyve [1957])<ref name="hartwell1997">{{cite book |editor=David G. Hartwell, Kathryn Cramer |title=The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF |url=http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |isbn=978-0312855093 |year=1994 |publisher=Published by Tom Doherty Associates, Inc. |location=New York |accessdate=2007-12-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509182634/http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |archivedate=2008-05-09 }}</ref>
* [[Tom Godwin]], ''[[Rideg egyenletek]]'' - ''The Cold Equations'' (1954)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Poul Anderson]], ''Kyrie'' (1968)<ref name="hartwell1997"/> [http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html Hivatkozás információkkal a történetről (angol)]{{Halott link|url=http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html |date=2018-07 }}
* [[Frederik Pohl]], ''[[Day Million]]'' (1971)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Larry Niven]], ''[[Inconstant Moon]]'' (1971) és ''[[The Hole Man]]'' (1974)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20001120120000/http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html|archivedate=2000-11-20}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
* [[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
* [[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080511164344/http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |archivedate=2008-05-11 }} Review by Rich Horton]</ref>
* [[Ben Bova]], ''[[Grand Tour (regénysorozat)|Grand Tour]]'' series (1992-)
* [[Nancy Kress]], ''[[Beggars in Spain]]'' (1993)<ref name="hartwell2002"/>
==További olvasmányok==
* [http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm On Hard Science Fiction: A Bibliography], eredetileg itt kiadva: ''Science Fiction Studies'' #60 (1993 július).
* [https://web.archive.org/web/20080509054556/http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Hartwell.html David G. Hartwell, "Hard Science Fiction,"], Introduction to ''The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard Science Fiction'', 1994, {{ISBN|0-312-85509-5}}
* [http://cco.cambridge.org/extract?id=ccol0521816262_CCOL0521816262A018 Kathryn Cramer's chapter on hard science fiction in'' The Cambridge Companion to SF''], ed. [[Farah Mendlesohn]] & Edward James.
* {{cite book|title=Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy)|author=Gary Westfahl|publisher=Greenwood Press|date=1996-02-28|isbn=0-313-29727-4}}
==Külső hivatkozások==
* [http://www.kheper.net/topics/scifi/grading.html Kheper realizmus-skála]
* [https://web.archive.org/web/20080509185058/http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/aow.html The Ascent of Wonder] írta David G. Hartwell & Kathryn Cramer. Történet-feljegyzések és bevezetők.
* [https://web.archive.org/web/20090207221618/http://hardsciencefiction.rogerdeforest.com/ Hard Science Fiction exkluzív interjúk]
* [http://www.technologyreview.com/blog/editors/26836/ A tíz legjobb Hard Science Fiction könyv], az MIT szerkesztői által kiválasztva [[Technology Review]], 2011
 
144 537

szerkesztés