„Nagyfalva” változatai közötti eltérés

Vályi András szerint ''"NAGYFALU. Magersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura a’ Csisztertzita Szerzetbéli Atyák, lakosai katolikusok, fekszik Rába vize mellett, Tótfaluval által ellenben, földgye termékeny, jobbára síkos, réttyei jók, fája, és legelője is van, piatzozások Szent Gothárdon."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Nagyfalva Mogersdorf, német falu, Vas vmegyében, a Rába mellett, Sz. Gothárdhoz nyugotra 3 óranegyedre, 780 kath. lak. Szép paroch. szentegyház. Áldott határa sokban bővelkedik. Terem sok buzát, rozsot, árpát, kukoriczát, kendert. Dohánya egész Vas vmegyében legjobb. Rétjei kövérek. Legelője, fája elég. Szőlőhegye (Schlössel) pedig hires fejér borral fizet. Továbbá diszesiti e helységet a szentgothárdi apátnak jó magas dombra épült kastélya, egy gyönyörű kápolnával együtt. A kilátás innen valóban bájoló: keletre lábai alatt látja az ember Szentgothárd városát csinos lakházaival, és a Rába vize csavargos menetelét; mindjárt mellette az apátsághoz tartozó nagy kiterjedésű s hires bort termő majorsági szőlőhegyet, távolabb a virágos réteket termékeny róna szántóföldek, s ismét gyümölcsösök váltják fel; végre a hegy tövében egy pompás mulató erdő tűnik fel, melly árnyékos séta helyeivel, szüntelen változó formáival, friss csergedező forrásaival, a legszebb pihenő helyűl szolgál. – A szentgothárdi hires ütközet a helység mellett elterülő sikságon történt. A szentgothárdi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rába Sz. Mihály."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Vas vármegye monográfiája szerint ''"Nagyfalva, 150 házzal és 1100 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallásu lakossal, a gráczi vasút mentén fekszik és annak egyik megállóhelye. Postája helyben van, távírója Szt-Gotthárd. Körjegyzőségi székhely. A lakosok hadastyán-egyletet tartanak fenn. A nagyfalvai régi kastélyban, az u. n. „Schlössli”-ben régente czisztercziták laktak. Plébániája 1667-ben már fennállott és templomát is akkor épitették."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>