„Kolostor utca (Brassó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szerkesztgetek
Címke: HTML-sortörés
 
a accessdate frissítések
11. sor:
|pozíciós térkép = Brassó belváros
}}
A '''Kolostor utca''' ({{ny-ro|Strada Mureșenilor}}, {{ny-de|Klostergasse}}) a [[Brassó történelmi központja|brassói városerőd]] turisztikai szempontból egyik legismertebb utcája. Északi végén emelkedett a [[Kolostor utcai kapu]], a városerőd egyik legnagyobb és legerősebb városkapuja. Mind az utca, mind a kapu a domonkos kolostorról kapta nevét, mely a jelenlegi barokk [[Brassó-belvárosi római katolikus templom|katolikus templom]] helyén állt. A középkortól máig a városerőd egyik legforgalmasabb utcája: régen itt mentek a havasalföldi kereskedők a [[Főtér (Brassó)|főtéri]] vásárra, manapság pedig ez a régi központ egyik fontos kereskedelmi artériája.<ref name=dilema>{{cite news |last=Iliescu |first=Mariana |title=Brașov: zona După Ziduri |url=http://dilemaveche.ro/sectiune/bordeie-si-obiceie/articol/brasov-zona-dupa-ziduri-piriul-graft-in-pericol |publisher=Dilema Veche |date=20140508 |accessdate=2018071920180725}}</ref> Orbán Balázs 1868-ban Brassó „legszebb és legelegánsabb” utcájának nevezte.<ref name=orban>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: A belváros útczái |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>
 
==Elnevezése==
25. sor:
A 14. század végén kezdték építeni Brassó első [[Brassó várfalai és bástyái|várfalait]], melynek nyugati oldala párhuzamos volt a Kolostor utcával, az utca északi végén pedig felépült a [[Kolostor utcai kapu]]. Ez kezdetben egy egyszerű, tornyos építmény volt, azonban az elkövetkező évszázadok során egy közel száz méter hosszú erődítmény-komplexummá vált. A 16. században egy további várfalat is emeltek, a belső és külső várfalak közötti területet pedig [[zwinger]]ekre (szorítókra) osztották fel; a Kolostor utca házai mögött voltak a Jegyzők és a Szíjgyártók zwingerei.{{refhely|Jekelius|77–92. o.|azonos=J77}} Egy 1602-es rendelet szerint a [[havasalföld]]i kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, csak ezen keresztül hagyhatták el azt, és csak a Kolostor utca fogadóiban szállhattak meg.{{refhely|azonos=J30}}
 
Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] a legtöbb házat elpusztította, újjáépítésük évtizedeket vett igénybe. A kaput 1738-ban földrengés rongálta meg, és a 19. században mind jobban akadályozta a forgalmat, ezért 1835–1836-ban lebontották. Helyén 1838-ban Andreas Dieners tervei alapján egy [[Klasszicizmus|neoklasszikus]] díszkaput emeltek, melynek két bejárata volt a szekerek, kettő a gyalogosok számára. Ezt 1891-ben bontották le, ugyanis az akkor épülő [[Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal]] mozdonyai nem fértek át a kapu alatt.{{refhely|azonos=J77}} A vasút 1891 és 1927 között közlekedett a Kolostor utca mentén.<ref>{{cite web |author=[[Kovács Lehel István]] |title=A tramváj |url=http://www.hetfalu.ro/lapok/15_h02.html |publisher=Hétfalu honlapja |date=20020816 |accessdate=2017041920180725}}</ref>
 
A 19. században a házak fokozatosan kicserélődtek, a kapu lebontásával az utca tovább terjeszkedett észak felé. A Főtér és a Kapu utca után itt volt a legtöbb üzlet és kereskedés.{{refhely|azonos=S80}} Az utca a századforduló körül nyerte el jelenlegi kinézetét, mikor megjelentek a nagyméretű, szecessziós homlokzatú házak és paloták.{{refhely|Stroe|104. o.}}
56. sor:
* '''12.''' Az egykori ''Burzenländer Hof'' épülete. A 17–18. században itt volt a [[vám]] és a postahivatal, majd 1823-tól a városi kocsma és a ''Goldenen Krone'' (Arany Korona) fogadó, a 19. századi Brassó legnagyobb és legismertebb fogadója.{{refhely|Jekelius|175–178. o.}} A jelenlegi, nagyméretű épület 1913-ból származik, hátsó bejárata a [[Rózsapiac]]ra nyílik, tervezője Wilhelm Schmidts volt. Ebben működött a ''Burzenländer Hof'' (Barcasági Udvar) szálló, majd az 1948-as államosítás után az 1970-es évekig a rendőrség.{{refhely|azonos=A102}}
* '''20.''' ''Clompe-ház'', 1903-ban emelt szecessziós épület.{{refhely|azonos=A102}}
* '''28.''' ''Wilhelm Czell-palota'', 1901-ben épült nagyméretű bérház, tervezője Albert Schuller. A brassói „Czell-paloták” egyike; a homlokzatot díszítő, napot és angyalokat ábrázoló domborműveknek köszönhetően „napos palotaként” is ismerik.<ref>{{cite web |title=Palatele Brașovului |url=http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=mozaic&s_id=129135 |publisher=Monitorul Expres |date=20130802 |accessdate=2017090320180725}}</ref>
 
==Műemlékek==