Wikipédia

„Szigetszentmiklós” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
Szigetszentmiklós 750 éves település, [[1986]]. [[január 1.]] óta [[város]].
 
A település területe már a [[újkőkorszak|neolitikum]] időszakában is lakott volt. A [[kőrézkor|rézkor]] idején az ún. [[Kőrézkor#Badeni kultúra|bádeni kultúra]] népe élt ezen a vidéken, emlékeik [[Szigetcsép]] és [[Szigetújfalu]] határából kerültek elő. Őket követte az ún. [[harangedényes kultúra]] képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a [[bronzkor]]ból, mégpedig a [[Vatyai kultúra]] időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.<ref>IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998</ref>
 
Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy [[kelták|kelta]] és [[Római Birodalom|ókori római]] ill. kora és késő [[középkor]]i település állt a mai város területén.
33. sor:
A Kossuth utcai református templom bővítése során [[2012]]-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az [[Árpád-kor]]ban is templom állt.<ref>amivarosunk.hu TV: Ásatás Szigetszentmiklóson https://www.youtube.com/watch?v=97Kr3LzYXgw</ref>
 
'''Szigetszentmiklós''' nevét elsőként 1264. október 14-én [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A [[tatárok]] pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített [[szerbek|rácok]] alapítottak új települést 1440 táján. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] után ez a falu is elpusztult, a [[17. század]] elején magyarok költöztek ide.
 
A mai települést a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített [[szerbek]] alapították, 1440 táján, a [[tatárok]] által elnéptelenedett helység helyén.
 
A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] után azonban újra elpusztult, majd a [[17. század]] elején magyarok költöztek ide.
 
Az 1634-1635 évi [[Oszmán Birodalom|török]] kincstári adólajstromukban a [[Ráckevei járás|kövi (ráczkevei) járás]] községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.
 
A református egyház az [[1626]]-29. években már jelen volt a településen. A1731-1739 templomközött [[Patai János (szuperintendens)|Patai János]], a reformátusok szuperintendense a helységben lakott. Az első református építésitemplomuépítési ideje ismeretlen., Maiannyi alakjábanismert, hogy [[1798]]-ban állították helyrehelyreállították. Tornyát az [[1853]] évi nagy vihar ledöntötte, [[1875]]-ben építették újra. A [[második világháború]]ban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat [[1948]]-ban bontották el. Az új templom alapkövét [[1987]]-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, [[1991]]-ben vehette birtokba.<ref>http://www.szszm-reformatus.hu/ Bemutatkozás</ref>
 
A hagyomány szerint 1707-ben, a [[rácok]] támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság ''Szőlős'' és ''Háros'' községek menekült lakosságával együtt.
 
Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.
 
1731-1739 között ''[[Patai János (szuperintendens)|Patai János]],'' a reformátusok szuperintendense lakott a helységben.
 
1770-ben a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] -féle [[úrbéri rendelet]]tel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A [[20. század]] elején még a település birtokában volt egy régi [[ezüst]] pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység [[20. század]] eleji pecsétjén buzogány.
55 ⟶ 49 sor:
A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a [[ráckeve]]i uradalomhoz tartozott, majd a [[20. század]] elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.
 
A község határában feküdtek egykor ''[[Háros]]'' és ''Szőlős'' elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak a községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.
 
1898-ban a dunai védőgát építésekor [[őskor]]i agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.
 
Szigetszentmiklós a [[20. század]] elején [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] [[Ráckevei járás]]ához tartozott. [[1910]]-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.▼
A községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.
 
A [[20. század]] elején [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] [[Ráckevei járás]]ához tartozott.
 
▲[[1910]]-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.
 
Szigetszentmiklós és környezete a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a [[Duna]]-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok.▼
 
▲SzigetszentmiklósA település és környezete a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a [[Duna]]-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a [[Csepel Autógyár]] is.
A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a [[Csepel Autógyár]].
 
A város kedvelt célpontja a ([[Budapest]]ről kitelepülő) [[szuburbanizáció]]s rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a [[21. század]] első évtizedében negyedével gyarapodott.
 
Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.
 
* Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő [[harlekinkatica]] egy egyedét (egy áttelelő példányt), [[2008]] februárjában.<ref>{{CitPer|szerző= Merkl Ottó |cím= Rövid közlemény|alcím= A harlekinkatica (harmonia axyridis pallas) Magyarországon (Coleoptera: coccinellidae) |periodika= Növényvédelem |év= 2008 |hónap= 04 |nap= 09 |oldal= 239-242 |url= http://bruchiteam.nhmus.hu/Merkl/Merkl_Harmonia_axyridis.pdf }}</ref>▼
 
== Részei ==
181 ⟶ 171 sor:
*[[Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola|Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola]]
* Érdi Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
 
== Természeti értékei ==
* Duna menti tanösvény<ref>http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=73</ref>▼
▲* Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő [[harlekinkatica]] egy egyedét (egy áttelelő példányt), [[2008]] februárjában.<ref>{{CitPer|szerző= Merkl Ottó |cím= Rövid közlemény|alcím= A harlekinkatica (harmonia axyridis pallas) Magyarországon (Coleoptera: coccinellidae) |periodika= Növényvédelem |év= 2008 |hónap= 04 |nap= 09 |oldal= 239-242 |url= http://bruchiteam.nhmus.hu/Merkl/Merkl_Harmonia_axyridis.pdf }}</ref>
 
== Közlekedés ==
212 ⟶ 198 sor:
 
== Nevezetességei, látnivalók ==
* [[Lakihegyi adótorony|Magyar Rádió Lakihegyi adótornya]] (ipartörténeti műemlék, az ország legmagasabb építménye, a [[Magyar Rádió]] szimbóluma,. tulajdonosaTulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária ZRt.)▼
▲* Duna menti tanösvény<ref>http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=73</ref>
* Ádám Jenő síremléke
▲* [[Lakihegyi adótorony|Magyar Rádió Lakihegyi adótornya]] (ipartörténeti műemlék, a [[Magyar Rádió]] szimbóluma, tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária ZRt.)
* Tanösvény
* Lakihegy Speed Bikers Club
 
=== Múzeumok ===
294 ⟶ 279 sor:
== Testvérvárosai ==
 
* {{Zászló|Finnország}} [[Haukipudas]] ([[1992]] - [[Finnország]])<ref name="testvervarosok">http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=211</ref>
* {{Zászló|Románia}} [[Gyergyószentmiklós]] ([[1996]] – [[Székelyföld]] ([[Románia]]))<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Busko-Zdrój]] ([[2003]] – [[Lengyelország]])<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Olaszország}} [[Specchia]] ([[2003]] – [[Olaszország]])<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Németország}} [[Steinheim (WestfalenÉszak-Rajna-Vesztfália)|Steinheim]] ([[2003]] – [[Németország]])<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Bulgária}} [[Gorna Orjahovica|Gorna Orjahovica/Горна Оряховица]] ([[2004]] – [[Bulgária]])<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Macedónia}} [[Kočani|Kočani/Кочани]] ([[2004]] – [[Macedónia]])<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Horvátország}} [[Muraszentmárton]] (Sveti Martin na Muri, [[Horvátország]])<ref name="testvervarosok"/>
* {{Zászló|Németország}} [[Waren (Müritz)]] ([[Németország]])<ref name="testvervarosok"/>
=== Tervezett testvérvárosi kapcsolatok ===
312 ⟶ 297 sor:
{{források}}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://www.szigetszentmiklos.hu/ Szigetszentmiklós Önkormányzatának honlapja]
* [http://szigetszentmiklos.lap.hu/ szigetszentmiklos.lap.hu]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetszentmiklós”