„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

a
→‎Története.: pont után szóköz, negyvenhatodik fázis (WP:BÜ) AWB
a (Erdélyi települések és infoboxaik takatítása, WP:BÜ AWB)
a (→‎Története.: pont után szóköz, negyvenhatodik fázis (WP:BÜ) AWB)
[[Fájl:Banat Josephinische Landaufnahme pg000.jpg|bélyegkép|A [[Magyarország első katonai felmérése|jozefiniánus]] térkép Bánátról, 1769-72.]]
A Temesközből, a Maros bal oldaláról, 1716. évben a török harc nélkül kivonult. Temesváron 100 szekeret is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek. Véget ért a török hódoltság.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi magyar földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, útiköltséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket.<ref>Magyar katolikus lexikon (lexikon.katolikus.hu) Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, Tömös vármegyének/Temesköznek/ hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> 1781.ben a magyar nagybirtokokat a császári kamara eladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt (Bánság) visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. A Mercy gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723–25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva.<ref>Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében ''Colonizarile Habsburgice in Banat''. Ed. Facla 1972/</ref> A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a weben is.<ref>A Mercy összeírás 1723-25 a szomszédos községeket, Vinga, Monostor, Turegyháza lakatlanként írták be. Az 1769.évben készült térkép viszont lakottként ábrázolja</ref> A térképeken láthatók a községek régi házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak<ref>Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének is hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150 főt tartott a török nyilvántartás.<ref>A 17. sz. hetvenes éveiben elrendelték a községek közötti pontos határ kijelölést. személyenként 200-tól több száz juhot tartottak, de szarvasmarhát és lovat is. ''Erdélyi Tudományos Füzetek'' 1935</ref> Szatmárba a katolikus németek betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat, A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását megengedték.A magyarok nagy részben a református valláson voltak a 16. századtól. A „szaladás” a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849 februárjában rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága. [[Pécska|Pécskára]] a Maroson túlra menekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849-ben a szabadságharc letörése után Ferenc József császár a Temesközt szerb Bánátra (Banat) nevezi át, a bán tisztséget a császár magának tartotta meg. A köznyelvben mára Bánság /Banat/ a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak (a szerbek szervezésében) Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb {{szám|431863}}, magyar {{szám|383522}}, román {{szám|372060}}, német {{szám|324609}}. Csanád várát és a várost az egykori ősi püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal partján jó állapota ellenére a törökök kivonulása után (1716) a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával.<ref>Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó</ref> A csanádi püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán, az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarokat kitiltották a Bánságból, a császáriak katonai területként tartották mig eladták, földjeit, bányáit.
 
[[1879]]-ben épült a falu [[római katolikus egyház|római katolikus]] temploma. [[1900]]-ban a településnek megközelítőleg 2400 lakosa volt, és község rangra emelkedett.
38 634

szerkesztés