„III. Károly magyar király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
66. sor:
II. Károly halálos ágyán [[XIV. Lajos francia király]] unokáját, [[V. Fülöp spanyol király|Anjou Fülöpöt]] nevezte ki utódjául. Ez nemcsak az osztrák Habsburgok, hanem számos egyéb európai hatalom érdekét is sértette és [[spanyol örökösödési háború|háborúhoz]] vezetett. [[Nagy-Britannia]] és [[Hollandia]] [[Franciaország]] megerősödésétől tartva a Habsburg-dinasztiát támogatták. Károly 1703-ban spanyol királlyá kiáltatta ki magát és 1704-ben a Spanyol Királyságba utazott. Trónigényét elsősorban [[Katalónia|Katalóniában]] és [[Aragónia|Aragóniában]] támogatták. Károly Spanyolországban maradt és itt is kötött házasságot 1708-ban [[Erzsébet Krisztina magyar királyné|Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnő]]vel.<ref name="Rubicon" />
 
[[I. József magyar király|József főherceg]], akit időközben apja halála miatt I. József néven császárrá választottak, csapataival elfoglalta az itáliai spanyol birtokok és [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] nagy részét (a mai [[Belgium]]ot). Ez jelentősen megerősítette Károly helyzetét, azonban 1711-ben váratlan fordulat következett be. A fiúörökössel nem rendelkező József váratlan halála után Károlyt [[október]]ben VI. Károly néven [[Nyugati császárok listája|német-római császárrá]] választották, és december 22-én [[Frankfurt am Main|Majna-Frankfurtban]] meg is koronázták. Károly így ismét egyesíthette volna a Habsburg területeket, amely viszont nem állt brit és holland szövetségeseinek érdekében.<ref name="Rubicon" />
A [[spanyol örökösödési háború]] (1701–1714) hivatalosan a megüresedett spanyol trón birtoklásáért tört ki, valójában azonban az európai hegemóniáról volt szó, amiért [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] és I. Lipót vetélkedett.
 
[[1701]]-ben kitört a spanyol örökösödési háború, és Károly főherceget a császárral szövetséges angol és holland seregek fegyveres támogatásával [[1703]]-ban spanyol királlyá kiáltották ki. Károly [[1704]]-ben [[Lisszabon]]nál szállt partra, s onnan indult meg [[Spanyolország]] felé. A [[Katalónia|katalánok]] és az [[aragónia]]iak elégedetlenek voltak V. Fülöppel, és átálltak Károlyhoz, akit [[1706]]-ban immáron valóban spanyol királlyá választották. [[I. József magyar király|József főherceg]], akit időközben apja halála miatt I. József néven császárrá választottak, csapataival elfoglalta az itáliai spanyol birtokok és [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] nagy részét (a mai [[Belgium]]ot). E területek elvileg szintén József öccsének, Károly főhercegnek birtokába kerültek a [[Nápolyi Királyság|nápolyi királyi]] címmel együtt.
 
[[Fájl:III Karoly koronazasa.jpg|thumb|III. Károly magyar koronázása]]
 
[[1711]] [[április]]ában azonban váratlanul elhunyt Károly bátyja, [[I. József magyar király|I. József császár]], ami teljesen új helyzetet teremtett. Ausztria hiába nyerte meg a háborút [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország]]a ellen, angol és holland szövetségesei mégsem egyeztek bele, hogy ismét egyesüljön a két nagy Habsburg-terület, azaz Károlynak, akit [[október]]ben VI. Károly néven [[Nyugati császárok listája|német-római császárrá]] választottak, és december 22-én [[Frankfurt am Main|Majna-Frankfurtban]] meg is koronáztak, a [[spanyol örökösödési háború]]t lezáró második, [[1714]]-es [[rastatti béke|rastatti békében]] mégis le kellett mondania Spanyolországról. Ennek fejében viszont a spanyol örökségből megtarthatta a [[Milánói Hercegség]]et és [[Mantova|Mantovát]], s megkapta [[Dél-Németalföld]]et (a mai Belgiumot), [[Nápoly]]t, [[Szardínia (Olaszország)|Szardíniát]], és néhány [[Rajna]] menti és [[Toszkánai Nagyhercegség|toszkánai]] területet.
 
=== Házassága, gyermekei ===