„Bór” változatai közötti eltérés

A '''bór''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] [[kémiai elem]]einek egyike. Vegyjele '''B''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 5. Régies magyar elnevezése a '''bórany'''.<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szőkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref> Mivel a csillagok [[nukleoszintézis]]e során nem, kizárólag a [[kozmikus sugárzás]] általi spalláció (=felhasadás) révén keletkezik,<ref>{{cite web| url = http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=17594|title = Q & A: Where does the element Boron come from?| work=physics.illinois.edu|accessdate = 2011-12-04}}</ref> a bór ritka elem a [[Naprendszer]]ben és a [[földkéreg]]ben egyaránt. A [[Föld]]ön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei, a borát ásványok vízoldhatósága révén koncentrálódik. Ezeket [[sókőzetek]] (evaporitok) formájában - mint például [[bórax]] ({{chem|Na|2|B|4|O|5|(OH)|4|.8H|2|O}}) és [[kernit]] ({{chem|Na|2|B|4|O|5|(OH)|4|.2H|2|O}}) - ipari méretekben bányásszák.

A [[szén]]hez hasonlóan a bór is képes stabil, [[kovalens kötés]]es molekuláris hálózat kialakítására. Még aA névleg rendezetlen ([[amorf]]) bór is tartalmaz rendezett [[ikozaéder]] cellákat<!-- jobb megfogalmazás kellene-->, ezek azonbancellák véletlenszerűenvéletlenszerű kapcsolódnakelrendezéséből egymáshozáll, nagy kiterjedésű rendezettség nélkül.<ref>{{Cite journal| title = A neutron diffraction study of amorphous boron|author = Delaplane, R.G.|journal = Journal of Non-Crystalline Solids|volume = 104| year =1988| page = 249| doi = 10.1016/0022-3093(88)90395-X| last2 = Dahlborg| first2 = U| last3 = Graneli| first3 = B| last4 = Fischer| first4 = P| last5 = Lundstrom| first5 = T| issue = 2–3|bibcode = 1988JNCS..104..249D}}</ref><ref>{{Cite journal| title = A neutron diffraction study of amorphous boron using a pulsed source| author = R.G. Delaplane| journal = Journal of Non-Crystalline Solids|volume = 106| year =1988| page = 66| doi = 10.1016/0022-3093(88)90229-3| last2 = Dahlborg| first2 = U| last3 = Howells| first3 = W| last4 = Lundstrom| first4 = T|bibcode = 1988JNCS..106...66D}}</ref> A kristályos bór nagyon kemény, fekete anyag; amely magas, {{szám|2000|C}} feletti olvadásponttal rendelkezik. Négy fő polimorfja létezik: α, β, γ és T. Az α, β, és T fázisok a {{chem|B|12}} ikozaéderen alapulnak, a γ fázis pedig úgy írható le, mint a {{chem|B|2}} atompárok és a bór-ikozaéder [[kősó]]-típusú összekapcsolódása.<ref name="oganov">{{Cite journal|author=Oganov, A.R., Chen J., Gatti C., Ma Y.-M., Yu T., Liu Z., Glass C.W., Ma Y.-Z., Kurakevych O.O., Solozhenko V.L.|year=2009|title=Ionic high-pressure form of elemental boron|journal=[[Nature]]|volume=457|issue=7231|pages=863–867|doi=10.1038/nature07736|url=http://mysbfiles.stonybrook.edu/~aoganov/files/Boron-Nature-2009.pdf|pmid=19182772|bibcode=2009Natur.457..863O|arxiv=0911.3192}}</ref> A γ fázis előállítható más bór fázisok kompresszálásával ({{szám|12}}-{{szám|20|GPa}} nyomáson) és egyidejűleg {{szám|1500}}-{{szám|1800|C}}-ra hevítésével. A fázis a nyomás és a hőmérséklet lecsökkenése után is stabil marad. A T fázis hasonló nyomáson keletkezik, de magasabb hőmérséklet ({{szám|1800}}-{{szám|2200|C}}) szükséges. Az α és β fázis [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|környezeti körülmények]] között egymás mellett létezhet, habár β fázis sokkal stabilabb.<ref name=oganov/><ref>{{Cite journal| title = Thermodynamic stability of boron: The role of defects and zero point motion|author = van Setten M.J., Uijttewaal M.A., de Wijs G.A., de Groot R.A.|journal = J. Am. Chem. Soc.|volume = 129|year = 2007|pages= 2458–2465| doi = 10.1021/ja0631246| pmid = 17295480| issue = 9}}</ref><ref name=widom>{{Cite journal| title = Symmetry-broken crystal structure of elemental boron at low temperature|author = Widom M., Mihalkovic M.|journal = Phys. Rev. B|volume = 77|year = 2008|page= 064113| doi = 10.1103/PhysRevB.77.064113| issue = 6|bibcode = 2008PhRvB..77f4113W|arxiv = 0712.0530}}</ref> {{szám|160|GPa}} feletti nyomáson, egy ismeretlen szerkezetű fázis jön létre, amely {{szám|6}}–{{szám|12|K}} között [[szupravezetés|szupravezető]].<ref>{{Cite journal| author = Eremets, M. I.|title = Superconductivity in Boron| doi=10.1126/science.1062286 |journal = Science |volume = 293 |year = 2001 | pmid = 11452118| last2 = Struzhkin| first2 = VV| last3 = Mao| first3 = H| last4 = Hemley| first4 = RJ| issue = 5528|bibcode = 2001Sci...293..272E| pages = 272–4}}</ref>

Az elemi bór előállításának legkorábbi módja a bór-oxidok (pl. [[bór-trioxid]]) fémekkel, például [[magnézium]]mal vagy [[alumínium]]mal történő redukciója volt. EnnekA következtébenbór-trioxid azonbanbórsavon a({{Chem|H|3|BO|3}}) át lehet előállítani bóraxból. A redukció után alkálifémekkel és hidrogén fluoriddal mosták át. A végtermék fém-boriddal szennyeződött.

Tiszta bór az illékony bór-halogenidekhalogenid (pl. {{Chem|BBr|3}}) gőzök [[hidrogén]]nel, magas hőmérsékleten történő redukciójával állítható elő. az alábbi reakcióegyenlet alapján:

2{{Chem|BBr|3}}(g) + 3{{Chem|H|2}}(g) → 2B(s) + 6HBr(g)

A félvezetőipar számára szükséges ultratiszta bór előállítása a [[diborán]] magas hőmérsékleten történő elbontásával, majd zóna-olvasztás vagy [[Czochralski-eljárás]] révén további finomítással történik.<ref name="berger">{{Cite book| title = Semiconductor materials| author = Berger, L. I.|publisher = CRC Press| year = 1996| isbn = 0-8493-8912-7| pages = 37–43}}</ref>