„Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.) Káros kötőjelek ki, szükségesek be. |
4 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta4) |
||
21. sor:
[[John Quincy Adams]] külügyminiszterként a madridi amerikai követnek küldött levelében azt fejtegette, hogy a nyilvánvaló nehézségek ellenére fél évszázadon belül lehetséges lesz Kuba annektálása, hiszen ha függetlenedik és elszakad Spanyolországtól, érett almaként fog az Egyesült Államok ölébe hullani.<ref name="Franklin">[http://janefranklin.info/Cuba.htm Cuba and the United States : A chronological History] Jane Franklin. Ocean Press; 1997. {{ISBN|1-875284-92-3}}. {{ISBN|978-1875284924}}</ref> 1854-ben az Egyesült Államok ajánlatot szándékozott tenni Spanyolország számára, miszerint 130 millió dollárért megvásárolja a szigetet. Az úgynevezett [[Ostend Manifesto|Ostend Manifestóban]] foglalt tervet azonban nyilvánosságra kerülése után az amerikai [[abolicionizmus|abolicionisták]], a rabszolgaság ellen küzdő mozgalom tagjai, meghiúsították.<ref>Hugh Thomas. ''Cuba : The pursuit for freedom''. p.134-5</ref>
1877-re az Egyesült Államokba irányult a kubai export 83%-a, és ennek [[Monopszónia|monopszóniának]] a révén az amerikaiak ellenőrizték a sziget gazdaságának túlnyomó részét.<ref>Bakewell, Peter. ''A History of Latin America''. Blackwell publishers. p454.</ref> [[Anthony Trollope]] angol utazó ekkoriban azt jegyezte fel, hogy az ország kereskedelme egyre inkább külföldiek kezébe kerül, [[Havanna]] hamarosan éppúgy amerikai lesz, mint [[New Orleans (település)|New Orleans]].<ref>{{cite web|last=Perez, Jr|first=Louis A|authorlink=|coauthors=|date=March 6, 2001|url=http://www.harpercollins.com/global_scripts/product_catalog/book_xml.asp?isbn=&tc=cx|title=On Becoming Cuban|format=|work=|pages=|publisher=HarperCollins|language=|accessdate=|archiveurl=https://archive.is/20130126161535/http://www.harpercollins.com/global_scripts/product_catalog/book_xml.asp?isbn=&tc=cx|archivedate=2013-01-26}}</ref> Egyre több észak-amerikai polgár telepedett le a szigeten, az északi part egyes települései fokozatosan inkább amerikai, mint spanyol jellegűvé váltak. Az 1868 és 1878 között lezajlott tízéves sikertelen kubai függetlenségi háború nyomán kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetben az amerikai befektetők igen olcsón jutottak ingatlanokhoz.<ref>[http://lanic.utexas.edu/la/cb/cuba/asce/cuba2/alvarez.html The Cuban Sugar industry] {{Wayback|url=http://lanic.utexas.edu/la/cb/cuba/asce/cuba2/alvarez.html |date=20101207054343 }} José Alvarez</ref> Ilyen módon a kubai gazdaság még tovább integrálódott az amerikaiba, miközben egyre lazultak kapcsolatai Spanyolországgal.
===A kubai függetlenség kivívása===
57 ⟶ 43 sor:
}}</ref>
A második kubai függetlenségi háború során, 1897-ben [[William McKinley]] amerikai elnök 300 millió dollárt ajánlott Spanyolországnak Kubáért.<ref>[http://www.international-relations.com/WbLatinAmerica/WBLA-Lec4-2006.doc Cuba: Revolution, Resistance And Globalisation]{{Halott link|url=http://www.international-relations.com/WbLatinAmerica/WBLA-Lec4-2006.doc |date=2018-07 }} James Ferguson 2004</ref> Madrid elutasította az ajánlatot. 1898 februárjában az amerikai érdekek védelme érdekében a havannai kikötőben állomásozó ''Maine'' amerikai csatacirkáló felrobbant, és 260 tengerész az életét vesztette. Bár a későbbi vizsgálatok megállapították, hogy a robbanás a hajó lőszerraktárában keletkezett, az amerikai kormányzat a tragédiát ürügyül használta fel a [[spanyol–amerikai háború]] kirobbantására. A kubai történészek ezt a kubai függetlenségi háborúba történő amerikai intervenciónak nevezik.<ref name="Franklin"/> Az amerikai győzelem nyomán 1898 decemberében Spanyolország és az Egyesült Államok aláírta az 1898-as párizsi szerződést, amiben Madrid lemondott Kubáról. Ez véget vetett a spanyol birodalom jelenlétének az amerikai kettős kontinensen, és megnyitotta az amerikai expanzió korszakát. Az okmány aláírása után közvetlenül az amerikai tulajdonú „Island of Cuba Real Estate Company” ingatlanügynökség kubai földeket kezdett árusítani az amerikaiak számára.<ref>[http://historyofcuba.com/history/time/timetbl2d.htm Struggle for Independence] J.A, Sierra</ref> Kuba 1902-ig amerikai katonai kormányzat alatt volt, csak ekkor nyerte formális függetlenségét.
===Kapcsolatok 1900 és 1959 között===
84 ⟶ 70 sor:
Az államosítások minden újabb lépése az amerikai ellenintézkedések súlyosbítását váltotta ki, mire 1960. október 19-ére az amerikai kormány már minden exportot megtiltott Kubába. Ezzel párhuzamosan erősödtek a szovjet-kubai kereskedelmi kapcsolatok. Válaszul az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai kapcsolatok leépítését is. 1960 folyamán Kuba letartóztatott és kiutasított két amerikai diplomatát terrorista akciók szervezése és fegyvercsempészet a vádjával. 1961. január 3-án az Egyesült Államok megvonta a diplomáciai elismerést a kubai kormánytól, és bezárta havannai nagykövetségét.
[[John Fitzgerald Kennedy|John F. Kennedy]] elnökjelöltként tévesnek értékelte Eisenhower kubai politikáját. Bírálta az amerikai magánvállalatok érdekeinek képviseletét a kubai gazdasági fejlődés támogatása helyett. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kubában Latin-Amerika történetének legvéresebb, legelnyomóbb rendszerét támogatta.<ref>Az eredeti spanyol szöveg: " Mientras permitimos que Batista nos colocara de lado de la tiranía, nada hicimos para convencer al pueblo de Cuba y Latinoamérica que queríamos estar de lado de la libertad.", Mariano Ospina Peña, [http://www.caballerosandantes.net/index.php?cid=34&page=6 Las Elecciones Presidenciales de 1960] {{Wayback|url=http://www.caballerosandantes.net/index.php?cid=34&page=6 |date=20110723035035 }}, [http://www.caballerosandantes.net/index.php?cid=34&page=5 La Bahía de Cochinos] {{Wayback|url=http://www.caballerosandantes.net/index.php?cid=34&page=5 |date=20110723035117 }}, [http://www.caballerosandantes.net/ caballerosandantes.net {{es}}].</ref>
1961-ben Kuba sikerrel verte vissza a CIA által kiképzett és támogatott 1500 kubai emigráns [[Disznó-öbölbeli invázió|invázióját]] a Disznó-öbölben.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas/4925262.stm Castro marks Bay of Pigs victory] BBC News</ref> [[John Fitzgerald Kennedy]] magára vállalta a felelősséget a vállalkozásért, ami a tervekkel ellentétes hatást váltott ki, és erősítette a kubai rendszer népi támogatását.<ref>Angelo Trento. ''Castro and Cuba : From the revolution to the present''. Arris books. 2005.</ref> Az USA új terveket kezdett kidolgozni Castro megdöntésére, amik a politika, a pszichológiai hadviselés, a katonai szabotázs, a hírszerző műveletek és a politikai gyilkosságok elemeit kombinálták. A tervek olyan akciókat is tartalmaztak, amelyek az USA területén történtek volna az amerikai lakosság Kuba-ellenes érzelmeinek erősítése érdekében.
| |||