Főmenü megnyitása

Módosítások

113 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Dümmerth tanulmánya alapján javítottam egy évszámot
A [[15. század]] elején a Tetétleni család birtoka, a [[16. század]] közepén, a [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] utáni korszakban [[Hieronym Łaski|Laski Jeromos]] († 1541) birtokába került, majd a [[17. század]] közepén a Földváry család lett a település birtokosa.
 
[[1610]]-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza [[1626]]–[[1629]] közötti években már fennállt. Református templom [[1640]]-ben épült. A település a [[török hódoltság]] alatt sem pusztult el. [[1691]]-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és [[1695]]-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az [[1720]]. évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az [[1754]]. évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. [[1761|1761.]] július 7-én országos, [[1832]]. [[április 26.|április 26]]-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. [[18661873]]-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. [[18661873]]-ban a család megosztozott az ősi javakon<ref>Dümmerth Dezső: A családot szervező vagyon. [[História (folyóirat)|História]], 1983. 2. 23. o.)</ref>, ezek egy része idegen kézre jutott.
 
[[1838]]-ban és [[1876]]-ban nagy árvíz pusztított a településen, [[1848]]-ban pedig egy nagy tűzvészben a község fele leégett.