Wikipédia

„Feleky Miklós” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a +{{Nemzetközi katalógusok}}
Nincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
==Élete==
[[Kép:Feleky Miklós.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Feleky Miklós és neje [[Munkácsy Flóra]] síremléke]]
[[1818]]-ban született [[Erdély]]ben, [[Nagygalambfalva|Nagygalambfalván]] [[1818]]székely december 18-áncsaládban. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult. SzüleiKilenc papnakéves szánták,korában [[1838]]-banlátta akaratukaz ellenéreelső lettszínielőadást színész.s [[1837]]-benez súgó,leküzdhetetlen majdvágyat színészkeltett lettbenne Szigetvária Lászlószínészet társaságánáliránt. [[1838]]-banAtyja [[Kolozsvár]]on,papnak Kilényiszánta, [[1840]]–[[1844]]de közöttő [[Brassó]]banlelke vágyát követve, színésznek állott be és [[ZalatnaCsíkszereda|ZalatnánCsíkszeredán]], játszott először. [[Marosvásárhely1837]]en Pály Elek társaságában játszott. 1844-ben átvettesúgó, azmajd igazgatást,színész lett [[1846Szigetvári László]]-ban pedigtársaságánál. magaMint szervezettvándorszínész társulatotsokat sanyargott, ésde Kolozsvárott,acélos Debrecenben,lélekkel tűrte Nagybecskerekena működöttnyomorúságot. [[1848]]-banBejárta azonbanaz őegész isországot, beálltsőt honvédnekmég Bukarestben is játszott.
[[1838]]-ban [[Kolozsvár]]on, Kilényi, [[1840]]–[[1844]] között [[Brassó]]ban, [[Zalatna|Zalatnán]], [[Marosvásárhely]]en Pály Elek társaságában játszott. 1844-ben átvette az igazgatást, több évig működött e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. [[1846]]-ban pedig maga szervezett társulatot, és [[Kolozsvár]]ott, [[Debrecen]]ben, [[Nagybecskerek]]en működött. [[1848]]-ban azonban ő is beállt honvédnek és ''»megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«''. [[Bem József]] hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett [[Nagybánya|Nagybányán]], melyben mindenki egyenlő fizetést kapott.
 
[[1851]]-ben a [[Nemzeti Színház]] meghívta, hogy a mindinkább betegeskedő id. Lendvay szerepeit játszassa vele. Rövid bécsi tanulmányút után 1852. június 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Hamarosan az intézmény vezető tagja, majd [[1867]]-ben rendezője lett. A Nemzeti Színháztól 1884. szeptember 25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]] bérelte ki és társul vette maga mellé [[Blaha Lujza|Blaha Lujzát]], de vállalkozásuk bukással végződött. [[1885]]-ben pedig a Gyapjú utcai német színház igazgatója volt, de ott sem ját szerencsével, így visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. 1887. április 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy-galambfalvi« előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését érdemeiért. [[1888]]-ban vonult nyugdíjba. 1902. március 16-án halt meg Budapesten. Sírja fölé tíz évvel később díszes emléket emelt a kegyelet.
[[1852]]-ben szerződtette a [[Nemzeti Színház]], melynek hamarosan vezető tagja, majd [[1867]]-ben rendezője lett. [[1858]]-ban vette feleségül [[Munkácsy Flóra|Munkácsy Flórát]], aki főképp francia szalondarabokban volt partnere. [[1884]]-ben a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]], [[1885]]-ben pedig a Gyapjú utcai színház igazgatója volt. [[1888]]-ban vonult nyugdíjba.
Társadalmi és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi bizottsági tag, a Honvédmenház igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az [[Országos Színészegyesület]] megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület örökös díszelnökévé választotta. [[1877]]-ben Ferenc József-rendet is kapott.
 
Sokoldalú színész volt, igazi szerepköre a szalonvígjátékban, modern társadalmi drámákban volt. Legnagyobb sikereit mint a szellemes és cinikus szalongavallérok alakítója Feuillet, Sardou, ifjabb Dumas drámáiban aratta. Játszott számos Shakespeare-epizódfigurát, de tragikus hősábrázolásaiban nem volt kellő erő. Feleky 63 évig működött pályáján. Külsejéről [[Újházi Ede]] ezt írja: ''»Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.«'' Ezekhez a külső adományokhoz nagy rutin járult. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki és majdnem minden szótagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni. Különösen a hideg és az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt kiváló, mint Alba herceg (Egmont), Marecat (Jó barátok), Marteau (Idegesek), Mortsauf gróf (Völgy lilioma), Clarkson (Idegen nő).
Írt néhány vígjátékot, de ezek nem jelentősek, és közel 60 darabot fordított németből és franciából.
 
Kétszer házasodott. Első felesége [[Szákfy-Szabó Amália|Szákfy Amália]] volt, akit 1845-ben vett nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália »Rafael ecsetére méltó« drámai szende volt, aki később Foltényiné lett. Feleky [[1858]]-ban vette feleségül [[Munkácsy Flóra|Munkácsy Flórát]], aki főképp francia szalondarabokban volt partnere.
Alelnöke volt az [[Országos Színészegyesület]]nek, és [[1877]]-ben Ferenc József-rendet is kapott.
 
Írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, »Férjem színész«, »Angyal Bandi«) és közel 60 darabot fordított németből és franciából. Írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést is.
 
==Főbb szerepei==
* Percival (Halm: Griseldis)
* Marteau (Sardou: Idegesek)
* Marecat (Sardou: Jó barátok)
* Mortsoff (Barrière: Völgy lilioma)
* Lajtos (Szigligeti Ede.: Strike)
* Tamás (Shakespeare: Lear király)
* Szirtfoky (Szigligeti Ede: Nőuralom)
* Dromio (Shakespeare: Tévedések vígjátéka)
 
==Források==
* Magyar életrajzi lexikon
* [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz07/151.html Magyar színművészetiszínházművészeti lexikon]
* Örökségünk: [http://www.oroksegunk.ro/i-evf-2007/3-szam/eletutak/feleki-miklos-egy-elfeledett-diszpolgar.html Egy elfeledett díszpolgár]
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Feleky_Miklós”