„Hohenwerfen vára” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
42. sor:
 
== Története ==
Az erőd 1075 és 1078 között épült [[Gebhard, Salzburgsalzburgi érsekeérsek]] megrendelésére a környék védelmére. Gebhard [[VII. Gergely pápa]] és [[Rudolf német ellenkirály]] szövetségese volt. A salzburgi[[Salzburgi érsekségfőegyházmegye]] kiterjedt birtokait három erődítménnyel (Hohenwerfen, [[Hohensalzburg vára|Hohensalzburg]] és [[Petersberg vára]] ([[Friesach]], [[Karintia]]) védte [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] erőinek támadásaitól. Gebhardot 1077-ben elűzték és nem térhetett vissza Salzburgba 1086-ig, majd itt élt két évvel később bekövetkezett haláláig.
 
A következő évszázadokban Hohenwerfen a salzburgi herceg-püspököket szolgálta, nem csak katonai bázisként, hanem lakhelyként és vadász pihenőhelyként. Az erődöt a 12. században megerősítették, majd a 16. században ismét, a [[német parasztháború]] idején, amikor 1525-1526-ban fellázadt bányászok és földművesek megtámadták a várost és porig égették a várat is. Matthäus[[Mátyás Langsalzburgi von Wellenburg herceg-püspökérsek]] rendelte meg az újjáépítését. Büntetésképpen a lázadókat is kötelezte az újjáépítési munkálatokban való részvételre. Itáliai vár- és erődítmény-építési ismereteket szerezve, azokat alkalmazva rendelte meg az erőd további megerősítését Johann[[János Kuen-BelasyJakab herceg-püspöksalzburgi érsek]] 1563-ban. 1565-ben készült el a román stílusú kápolnája, melynek oltárát Konrad Schwarz építette később, 1650-ben. Itt egy, az 1480-as évekből származó Szűz Mária szobor került elhelyezésre. 1573-ban Johann[[János JakobJakab herceg-püspöksalzburgi érsek]] kívánságára kezdték meg a nagy, központi vártorony felépítését. További bővítést kapott az erőd a [[harmincéves háború]] idején 1608 - 1638 között. Ekkor készült el a lőpor torony [[Paris Lodronsalzburgi herceg-püspökérsek]] ideje alatt, 1623-ban.
 
Miután Bajorország megtámadta Salzburgot a [[napóleoni háborúk]] idején, az összes ágyút a francia csapatok kapták meg. A háborúk után Salzburgot elérte a [[szekularizáció]], felmerült a kérdés, hogy milyen formában működjön tovább az épület. [[Ferenc magyar király|Habsburg–Lotaringiai Ferenc József Károly]] osztrák főherceg megmentette a várat a lebontástól. 1824 és 1833. között került sor az erőd nagyobb renoválására.
50. sor:
1898-ban [[Habsburg–Tescheni Jenő]] főherceg tulajdonába került az erődítmény. 1931-ben egy része leégett. A helyreállítás után 1938-ban eladásra került a Salzburg Reichsgau (a náci Németország adminisztrációs központja - "Gau Salzburg") számára. A II. világháború után az osztrák csendőrség kiképző központja volt 1987-ig.
 
Az épület börtönként is szolgált az évszázadok folyamán sötét hírnevet szerezve. Falai között embertelen körülmények között tengették napjaikat a bebörtönzöttek. Időről időre nem csak közemberek, hanem nemesi származású rabok is bekerültek a celláiba: [[III. Adalbert]] salzburgi érsek]] 14 napot tartózkodott itt, akit a saját hűbéresei tartóztattak le 1198-ban, Friesach-i Albert gróf (1253-ban), a [[Stájerország|stájer]] hollenburgi báró Siegmund von Dietrichstein, akit 1525-ben felkelő parasztok fogtak el, és [[Wolf Dietrich Raitenausalzburgi herceg-püspökérsek]] 1611-ben, mielőtt átszállították volna [[Hohensalzburg vára|Hohensalzburg várába]].
 
== Idegenforgalom ==