„Kriolit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
23. sor:
A '''kriolit''' (Na<sub>3</sub>AlF<sub>6</sub>, '''nátrium-hexafluoro-aluminát''') egy ritka ásvány, amelyet [[Grönland]] nyugati partvidékén bányásztak a lelőhely 1987-es kimerüléséig. Nevét a jéghez hasonló színéről, valamint alacsony olvadáspontjáról kapta, görögül ''cryò'' = fagy, és ''lithòs'' = kő.<ref name = mindat>[http://www.mindat.org/min-1161.html Cryolite: Cryolite mineral information and data]. Mindat.org (2010-10-03). Hozzáférés ideje: 2010-10-25.</ref> A kriolitot egykor alumínium kinyerésére használták, később az alumíniumgyártásban az elektrolízis során használták fel. Ma a kriolit kulcsszerepet tölt be az alumíniumgyártásban. A [[Hall–Héroult-eljárás]] során az alumínium-oxidot (Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub>) olvadt kriolitban (Na<sub>3</sub>AlF<sub>6</sub>) oldják fel, hogy ezzel csökkentsék az olvadáspontot, és megkönnyítsék az elektrolízist. A vegytiszta kriolit olvadáspontja 1012 °C. Kis százaléknyi alumínium-oxid feloldásával az olvadáspontja körülbelül 1000 °C-ra csökken. Még így is tekintélyes mennyiségű energia szükséges mind az olvasztáshoz, mind az elektrolízishez, de ez az eljárás sokkal kevesebb energiát igényel, mint ha magát az alumínium-oxidot olvasztanák meg. Mivel ma már a kriolit túl ritka a természetben, hogy erre a célra felhasználják, ezért mesterségesen állítják elő alumínium-fluorid, timföld és nátrium-hidroxid felhasználásával, vagy közvetlenül alumínium-fluorid és nátrium-aluminát reagáltatásával.
 
== Fizikai tulajdonságai ==
[[Fájl:Cryolite-unit-cell-3D-polyhedra.png|thumb|left|200px|A kriolit elemi cellája]]
Színe változatos, élénk bíborszínű, kék, zöld vagy sárga, vöröses narancssárga, rózsaszínű, fehér vagy barna. Egyetlen kristályon belül is lehetnek különböző színű övek. A tiszta, szennyezetlen kristályok színtelenek. Durvaszemcsés, hexaéderes vagy oktaéderes kristályokat alkot. [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-keménység]]e 2,5-3 közötti, sűrűsége körülbelül 2,97 g/cm<sup>3</sup>. A kriolit törésmutatója nagyon közel áll a vízéhez, ezért vízbe merítve a kriolit láthatatlanná válik.<ref name=Hurlbut>Hurlbut, Cornelius S.; Klein, Cornelis, 1985, ''Manual of Mineralogy'', 20th ed., John Wiley and Sons, New York {{ISBN|0-471-80580-7}}</ref>
 
== Források ==
{{jegyzetek}}
{{Portál|Kémia}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriolit