„Apollónia (Illíria)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Ez itt hozzávetőlegesség, nem egzakt számtartomány, lásd AkH. 12. 263.i. pontját |
||
28. sor:
}}
{{Albánia történelme}}
'''Apollónia''' (ógörög ''Aπολλωνία'') az ókori [[Illíria]] déli részének egyik legjelentősebb, az {{ie|7}}. és az i. sz. 6. század között fennállt városa volt az [[Adriai-tenger]]be ömlő [[Vjosa]] (korabeli nevén Aóosz vagy Aous) egykori torkolatvidékén. A fénykorában
A [[taulantok|taulant]] illírek szállásterületén az {{ie|7}}. század végén alapították a várost [[korinthosz]]i és [[Korfu|kerkürai]] [[görög gyarmatosítás|görög gyarmatosítók]]. A hajózható Aóosz közeli deltatorkolatánál létesített kikötő biztosította a [[polisz]] gyors kereskedelmi felvirágzását. A jövedelmező [[rabszolgaság|rabszolga-kereskedelem]] mellett a környék mezőgazdasági terményeit és [[aszfalt|bitumenjét]] juttatták el görög földre, valamint piacot teremtettek Illíria [[kézművesség|kézművestermékei]] számára. A saját pénzt is verető, virágzó Apollónia számos görög bevándorlót vonzott, ennek nyomán kiélesedtek a társadalmi ellentétek, és az {{ie|4}}. századra az illíreket elnyomó [[oligarchia|oligarchikus rend]] alakult ki a városban. Az {{ie|4}}. század végétől a hátországban politikailag és katonailag megerősödött [[makedónok|makedón]], [[epiróták|epiróta]] és illír államalakulatok fennhatóságukat vagy éppen szövetségesi rendszerüket gyakorta kiterjesztették Apollóniára is. Az {{ie|3}}. század második felére a [[Római Birodalom]] is részese lett e változékony geopolitikai rendszernek, és kezdettől Apollóniát használta hadi kikötőjéül és támaszpontjául. A rómaiak {{ie|228-ban}} [[protektorátus]]uk alá vonták a várost, amely {{ie|168-ban}} a meghódított illíriai részekkel együtt '''Apollonia''' néven<ref>A város a római uralom alatt is megőrizte görögös kultúráját és görög nyelvhasználatát, a szócikkben ezért következetesen az ''Apollónia'' alakot használjuk.</ref> a római közigazgatás, a birodalom része lett.
54. sor:
Sztephanosz Büzantiosz már említett munkájában azt is megjegyezte, hogy a város a görög telepesek érkezésekor valójában már létezett és illírek lakták.{{refhely|Ceka 2013|:80.}} Noha Sztephanosz az események után egy évezreddel élt, állításait a régészeti és epigráfiai leletek is alátámasztják: Apollónia lakosságának döntő része már a gyarmatosítást megelőzően, de azután is illír volt.{{refhely|Wilkes 1992|:127.;|Ceka 2013|:80.}} A 2010-es években {{ie|7}}. század előtti korinthoszi görög és [[Lofkëndi halomsír|lofkëndi]] illír, valamint {{ie|7}}–2. századi apollóniai lakosok koponya- és fogmaradványainak összehasonlító [[fizikai antropológia]]i vizsgálata és [[regressziószámítás|regressziós analízise]] rámutatott, hogy az apollóniaiak számottevően több [[fenotípus|fenotipikus]] egyezést mutattak a lofkëndi illírekkel, mint az anyaországi görögökkel. A kutatók értékelése szerint mindez arra utal, hogy Apollónia lakosainak döntő többsége illír, esetleg illír–görög vegyes kapcsolatok leszármazottja volt.{{refhely|McIlvaine 2013|:1., 12.}}
A város elhelyezkedésének stratégiai jelentőségét visszaigazolta az elkövetkező évezred. A korinthosziak által alapított Apollónia (és Epidamnosz) meghatározó szerepet játszott az illírek lakta partvidék gazdasági, társadalmi és kulturális életének alakulásában.{{refhely|Wilkes 1992|:110., 113.}} A part menti magaslatokról ellenőrzés alatt lehetett tartani a folyóvölgyet, egyúttal az Aóosz közeli deltatorkolatát és az azt övező lagúnákat védett és biztonságos kikötőként hasznosíthatták. Százhúsz hajót befogadni képes kikötőjük fennállásának évszázadaiban végig virágzott. Az illíriai és makedóniai háborúk során Apollónia volt a rómaiak egyik legjelentősebb katonai támaszpontja.{{refhely|Elsie 2010|:14.;|Gilkes 2013|:39.;|Zavalani 2015|:33.}} Egyes források közelebbi időpont meghatározása nélkül, „virágzása csúcsán”
=== Görög–illír kor ===
|