„Georgij Jevgenyjevics Lvov” változatai közötti eltérés

Az Ideiglenes Kormány a megalakulásától kezdve erőtlennek bizonyult Oroszország vezetésére. Nem rendelkezett hozzá sem kellő önbizalommal, sem pedig világos programmal. Törekedett ugyan egy demokratikus, polgári rendszer kiépítésére (deklarálta az emberi szabadságjogokat, illetve az ország népeinek szabad önrendelkezését), ám a három leglényegesebb kérdést képtelen volt rendezni: az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, a földreform végrehajtását, továbbá a háború befejezését. A kormányfő, Lvov herceg gyenge kezű politikus volt, akire a saját kabinettitkára, Vlagyimir Nabokov, a világhírű író édesapja így emlékezett vissza: „Egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor Lvov a tekintély hangján szólt volna, vagy határozottan fölemelte volna a hangját… maga volt a megtestesült passzivitás.”<ref>[http://magyarhirlap.hu/cikk/82799/Polgari_forradalom_Oroszorszagban Gali Máté: Polgári forradalom Oroszországban.]</ref>

 

 

A [[bolsevik]] hatalomátvétel után letartóztatták, de sikerült megszöknie, majd Franciaországba emigrálnia.