Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Abd al-Rahman ibn Abd Allah al-Gafiqi
Odónak nemcsak a frankokkal gyűlt meg a baja, hanem a [[mórok]]kal is. 719-ben az arab-berber csapatok átkeltek a Pireneusokon, és benyomultak Galliába. A [[Narbonne]] környékén és attól északra számszerű többségben élő gallorómaiak — akárcsak hispániai rokonaik — örömmel, felszabadítóként üdvözölték a hódítókat, és megnyitották nekik városaikat. Ettől nyugatra azonban nem sikerült területet nyerniük: Odo akvitániai és baszk csapatai [[721]]. június 9-én a [[toulouse-i csata|toulouse-i csatában]]<ref>{{cite book | author = Collins, Roger| year = 1989 | title = The Arab Conquest of Spain 710-797 | publisher = Blackwell |location = Oxford, UK / Cambridge, USA|isbn= 0-631-19405-3|page=87}}</ref> megfutamították őket — a herceget ettől fogva nevezték Nagy Odónak. A győzelemért [[II. Gergely pápa]] „a kereszténység bajnokává” minősítette Odót, és elismerte Akvitánia (és Baszkföld) függetlenségét.
 
Déli és nyugati határainak biztosítására lányát (akit valószínűleg '''Lampegiá'''nak hívtak) a [[Córdobai Emirátus|Córdoba]] kormányzója ellen fellázadó [[Utman ibn Naissza]] berber vezérhez (akit a frank krónikák '''Munuza''' néven említenek), [[Cerdanya]] kormányzójához adta feleségül.<ref>Ivan Van Sertima, ''Golden Age of the Moor'', (Transaction Publishers, 2009), 340.</ref> Ez a szövetség felbőszítette [[Martell Károly]]t, aki a [[szászok]] legyőzése után 731-ben délnek fordította seregét, és felrúgta az Odóval kötött békét. Átlépte és [[Loire]]-t, elfoglalta [[Bourges]]-ot, és közben kétszer is (oda-vissza) feldúlta Akvitániát. Odo megpróbált szembeszállni vele, de vereséget szenvedett a frank túlerőtől. Ezzel párhuzamosan az [[Omajjádok]] Odo veje és szövetségese, Utman ibn Naissza ellen indultak meg. [[AbdulAbd al-Rahman alibn GhafiqiAbd Allah al-Gafiqi]] andalúziai emír hadai legyőzték a lázadó vezért, Utman maga is elesett. Feleségét, Odo lányát elfogták, és [[Damaszkusz]]ba küldték a [[hárem]]be.
 
732-ben [[AbdulAbd al-Rahman alibn GhafiqiAbd Allah al-Gafiqi]] átkelt a [[Pireneusok]]on, feldúlta [[Gascogne|Baszkföld]]et, és kifosztotta [[Bordeaux]]-t<ref>David Levering Lewis, ''God's Crucible: Islam and the Making of Europe, 570-1215'', (W.W. and Norton Company, 2008), 166.</ref> Odo lassan gyűjtötte össze erőit. [[Bordeaux]]-tól nem messze felvette a harcot a támadókkal, de a [[Garonne menti csata|Garonne menti csatában]] vereséget szenvedett.
 
Miközben újraszervezte szétvert seregét, korábbi ellensége, [[Martell Károly]] szövetséget kínált neki arra az esetre, ha formálisan hajlandó elismerni hűbérurának a frank királyt. Odo elfogadta az ajánlatot, és meghatározó szerepet játszott a [[poitiers-i csata (732)|poitiers-i csatában]], amelyben betört a mórok táborába, és felgyújtotta azt.<ref name="AuñamPoiters">{{cite web |url=http://www.euskomedia.org/aunamendi/336|title=Batalla de Poitiers|last1= |first1= |last2= |first2= |date= |website=Auñamendi Entziklopedia|publisher=Eusko Ikaskuntza|accessdate=21 October 2013}}</ref> A szövetségesek ezután kiszorították a mórokat egész Akvitániából.