„Esterházy Miklós József” változatai közötti eltérés

Galánthai5. herceg [[galánta]]i '''Esterházy Miklós József''', ([[Ragadványnév|ragadványnevén]] ''Fényes Miklós''vagy (ismert még aPompakedvelő Miklós''„A pompakedvelő”'' melléknéven is;) [[Bécs]], [[1714]]. [[december 18.]] – Bécs, [[Bécs1790]], 1790. [[szeptember 28.]]), az [[Esterházy család|Esterházy család, fraknói ágából]] származó galánthaigalántai [[gróf]], császári és királyi tábornok, a [[Esterházy-kastély (Fertőd)|fertődi kastély]] építtetője, aki fivére, [[Esterházy Pál Antal (1711–1762)|II. Esterházy Pál]] 1762-es halálával annak örököseként galánthai [[herceg]], ezzel az ötödik Esterházy aki a herceg rangot viseli.

Apja, 3. herceg galánthaigalántai [[Esterházy József (1688-1721)|Esterházy József]] ([[1688]]-[[1721]]), Somogy és Sopron vármegyék főispánja, anyja, báró Maria Octavia Gilleis zu Theras und Sonnenberg ([[1688]]-[[1762]]) volt. Apai nagyszülei 2. herceg galánthaigalántai [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] ([[1635]]-[[1713]]), országbíró, és gróf késmárki Thököly Éva ([[1659]]-–[[1716]]) voltak.<ref name="esterházy01">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/esterhazy1.html|title=genealogy.eu Esterházy family 01}}</ref> [[Leiden]]ben és [[Bécs]]ben tanult, utazásokat tett Európában.

Fiatalon nősült. 1737-ben, 23 éves korában feleségül vette Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff (német birodalmi) grófnőt ''(Reichsgräfin).'' Az ifjú pár beköltözött az Esterházyak szerény sarródi vadászkastélyába, amelyamelyet [[Fertőd|Süttör]] határában, a mai Fertőd területén, a [[Fertő-tó]] tó déli, zsombékos partján állt. Ezt a kastélyt [[1720]]-ban Miklós apja, [[Esterházy József]] építtetteépíttetett.<ref>A sarródi vadászkastély Süttör határában állt, de területileg [[Sarród]] faluhoz tartozott. Ma mindkét község [[Fertőd]]höz tartozik.</ref> Egy évvel később megszületett a házaspár első fia, [[Esterházy Antal (1738–1794)|Esterházy Antal]] (1738–1794), aki később örökölte apjának hercegi rangját. Az évek során még további három gyermekük született.

Esterházy Miklós [[1741]]-ben katonai pályára lépett., [[1747]]-ben már vezérőrnagyiőrnagyi rangot viselt. Hamarosan császári és királyi kamarás és ezredes lett. A [[osztrák örökösödési háború|sziléziai háborúban]] a poroszok ellen vonult hadba. Részt vett a [[strigaui csata|strigaui]] és [[trautenaui csata|trautenaui csatában]], harcolt [[Németalföld]]ön is.

[[1756]]-ban a [[hétéves háború]]ban a ismét [[Porosz Királyság|poroszok]] ellen harcolt, 1753-tól már egy saját szervezésű hadseregethadseregét vezetettvezette a harcba, 1757-ben a [[kolíni csata|kolíni csatában]] rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordította a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki a [[Katonai Mária Terézia-rend|Mária Terézia-rendrenddel]]del. [[1759]]-ben altábornaggyá léptették elő.

[[1762]]-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett., [[1763]]-ban az [[Aranygyapjas rend]] lovagjává avatták.

1764-től a királynőt[[Mária Terézia magyar királynő]]t őrző [[Magyar nemes testőrség]] tagja, 1773-17871773–87 között kapitánya.

[[Fájl:Coa_Hungary_Family_Esterházy.svg|leftbal|90px]]

[[1762]]-ben, 48 éves korában megörökölte utód nélkül elhalt bátyjának, [[Esterházy Pál Antal (1711–1762)|Esterházy II. Pál Antalnak]] (1711–1762) hercegi címét és vagyonát. ŐEvvel ő lett az ötödik Esterházy herceg. Támogatta a [[kismarton]]i zenekart, amelynek vezetésérevezetésében [[Joseph Haydn]]t kérte felmegerősítette.

Miklós herceg ugyanebben az évben megkezdte a sarródi régi vadászkastély átépítését, kibővítését. A mocsaras területen főúri pompájú, új [[rokokó]] kastély született, a „magyar [[Versailles|Verszália]].” Az új kastély épületét [[Melchior Hefele]] ''(Hefele Menyhért)'' és Jacoby Miklós terveztéktervezte. A kastély berendezését a herceg [[Franciaország]]ban vásárolta.

[[1764]]-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]]tőlkirálynőtől kapitányi kinevezést kapkapott a bécsi [[Magyar nemes testőrség|magyar királyi testőrgárdába]]. Még ugyanebben az évben koronázási követként részt vett Mária Terézia fiának, [[II. József magyar király|II. JózsefJózsefnek]]nek [[Német királyok listája|német királlyá]] koronázásán, [[Frankfurt am Main|FrankfurtFrankfurtban]]ban. Itt ismerkedett meg az ifjú [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethével]], akit meghívott magyarországi[[magyarország]]i kastélyába.

[[1766]]-ban elkészült a kastély, szomszédságában új falu született, ''Eszterháza'' (ma Fertőd része). [[1768]]-ban Mária Terézia királynő Miklósa herceget [[tábornagy|tábornaggyá]] nevezte ki.

Az új kastélyban [[1770]]-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: a háromnapos ünnep alatt [[Opera (színmű)|operákat]] mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és [[tűzijáték]]okat rendeztek, a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki ''„Esterházy-tündérbirodalom”''-ként jellemezte az ünnepségeket. Nagyvonalú életvitele miatt a herceget ''„a pompakedvelő”'' vagy ''„a fényes Miklós”'' melléknévvel kezdték illetni. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű [[Joseph Haydn]] volt. A herceg maga is remek [[baryton]]játékos volt (hangszerét ma a [[Nemzeti Múzeum]] őrzi). A látványos ünnepségek Mária Terézia királynő, német-római császárné látogatása idején érték el csúcspontjukat.

[[1778]]-ban 1200 katonával segítette [[II. József magyar király|II. József császár]]tcsászárt a [[bajor örökösödési háború]]ban. [[1783]]-ban kieszközölte a császári udvarnál, hogy a jövőben az [[Esterházy család]] minden férfi tagját hercegi rangra emeljék.

Életrajzírói úgy tartották, hogy Esterházy herceg ''„úgy élte életét, mintha legalább kettő lett volna belőle. Egyik az egyszerű, szigorú főnemesi katonaélet. A másik pedig a rokokó túláradó mesevilágában élő uralkodó, akinek a jelszava: Minden színház!”'' Esterházy Miklós herceg, a sokoldalú tehetség, a fényűző életet kedvelő ''„grand seigneur”'' és vitéz katona 1790-ben hunyt el, Bécsben. A [[kismarton]]i családi kriptában temették el. Életmódjából adódóan hatalmas adósságokat hagyott maga után, hercegi elődei közül elsőként.

* [http://www.epa.hu/00000/00001/00219/pdf/itk_EPA00001_1961_03_353-355.pdf Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok, Akadémiai Kiadó, Bp.Budapest, 1959.]

* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03609/03957.htm A Magyar Életrajzi Lexikonban.]

* [http://www.magyarzenetortenet.hu/kt/ktbkem01.html Arcképe (a magyarzenetortenet.hu).-n]

* [http://www.magyarzenetortenet.hu/er/erem01.html Rövid életrajza (a magyarzenetortenet.hu).-n]

* Hanna Molden: ''Griff és rózsa. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda története,'' Elektra Kiadóház, 1999.

* James Webster – Georg Feder: ''Haydn élete és művei,'' ford: Malina János, Budapest, 2009, Rózsavölgyi és Tsa.Társa, Budapest, 2009