„Háziasítás” változatai közötti eltérés

A régészeti ásatások során felszínre bukkanó állatmaradványok segítségével vizsgálják egyrészt a letűnt korok emberét körülvevő környezeti feltételeket, másrészt az ember és a környezetében élt állatok kapcsolatát.<ref name="Régész_">{{cite web |url = http://www.regesz.hu/archeozoologia/ |publisher = Régész.hu |title = Archeozoológia |author = Gál Erika |date = |accessdate = |archiveurl = https://web.archive.org/web/20070702194033/http://www.regesz.hu/archeozoologia/ |archivedate = 2007-07-02 }}</ref> Az állati maradványoknak meghatározzák a származási korát, hogy melyik fajhoz tartoznak, magának az állatnak az életkorát, valamint ha lehetséges rekonstruálják a kinézetét, amely utalhat arra, hogy az állat háziasított volt-e. Sok egyéb nyom is adódhat, mint például vágások vagy törések nyomai, ami mind segíthet annak meghatározásában, hogy szórakozásból tartott vagy haszonállatról van-e szó, általánosabban, az emberrel való kapcsolatuk természetének feltárásában. Az új technológiák, és különösen a genetikai elemzések új lehetőséget nyújtanak a háziasított állatok és növények származásának vizsgálatában.