„Brandenburg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
18 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
34. sor:
Brandenburgot valószínűleg [[1157]]-ben alapították, miután a [[Rajnai svábok|sváb]]-frank fejedelmi családból származó [[I. Albert szász herceg|I. (Medve) Albert]] meghódította és a [[Német-római Birodalom]] részévé tette a területet. [[1415]] és [[1918]] között a [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern-dinasztia]] uralkodott és az általuk megerősített [[Porosz Királyság|Poroszország]] központjává tették a tartományt. A [[második világháború]] után [[Németország]] szovjet megszállási övezetébe került és az [[1949]]-ben megalapított [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] része lett. [[1952]]-ben Brandenburgot feloszlatták és több megyét alapítottak területén. A német egység helyreállításával, [[1990]]-ben a tartományt újraszervezték.
{{rquote|50%|center|Ősöreg tölgyek, sötét bükk-csenevészek<br /> Mezőket kerítő zöldellő nyírek(…)<ref>[http://www.go4potsdam.de/brandenburg/hymnen/seite02.htm Märkische Heide, Märkischer Sand (Brandenburg tartomány himnusza)] {{Wayback|url=http://www.go4potsdam.de/brandenburg/hymnen/seite02.htm |date=20110307034743 }} Elérés: 2007. november 9.</ref>|}}
== Földrajza ==
53. sor:
=== Felszíni vizek ===
Brandenburg [[Németország]] felszíni vizekben leggazdagabb tartománya. Több mint 3000 természetesen kialakult [[tó]] mellett számos mesterségesen kialakított apró víztározó vagy bányató található területén. A vidéket kb. 33 000 kilométernyi folyóvíz hálózza be, amelyeknek többsége mesterségesen kimélyített vízelvezető csatorna és egyéb árok. A viszonylagos csapadékszegénység miatt a talajvíz csak nehezen pótlódik, a vizek öntisztulási folyamata nehézkes. A számos természetes tóvidékhez ma már egy mesterséges is társul. Az egykori [[lausitz]]i barnaszénbányák felhagyott külszíni fejtéseit tavakká alakítják át. [[2025]]-re a szénbányák helyén [[Európa]] legnagyobb mesterséges tóvidéke terül majd el.<ref>[http://www.lausitzerseenland.de/index_vision.php A rekultivációs projekt honlapja] {{Wayback|url=http://www.lausitzerseenland.de/index_vision.php |date=20070713234138 }}; Elérés: 2007. július 4.</ref>
A tartományt két nagy folyam zárja közre. Nyugati határán az [[Elba (folyó)|Elba]], míg keleten az [[Odera]] hömpölyög. A Brandenburgot ténylegesen átszelő legnagyobb folyók a [[Havel (folyó)|Havel]] és mellékfolyója a [[Spree]]. A folyókat a nagyobb városok között mesterséges hajóutakká mélyítették.
81. sor:
Brandenburg {{szám|2550000}} lakójának többsége (50,5%) nő.<ref>[http://www.statistik.brandenburg.de/sixcms/detail.php/lbm1.c.222979.de Brandenburg hivatalos honlapja]; Elérés: 2007. július 4.</ref> Lakosságszáma alapján mindössze a 10. legnagyobb német tartomány, népsűrűsége alapján (87 lakos/km²) pedig [[Mecklenburg-Elő-Pomeránia]] után a második legritkábban lakott országrész. A tartományban két {{szám|100000}} fő fölötti város található: [[Potsdam]] és [[Cottbus]].
A lakosság lélekszámának változása kiegyenlített volt az elmúlt években, ám Brandenburgon belül jelentős regionális eltérések mutathatók ki. A [[Berlin]] körüli elővárosi gyűrű lakossága [[1994]] és [[2005]] között 50%-kal, kb. 1 millió főre növekedett, míg a tartomány perifériáin fekvő városok és falvak ennél valamivel nagyobb mértékű lakosságvesztést szenvedtek el.<ref>[http://www.statistik.brandenburg.de/sixcms/detail.php/lbm1.c.222998.de Brandenburg Statisztikai honlapja]; Elérés: 2007. július 4.</ref><ref>[http://www.brandenburg.de/cms/media.php/lbm1.a.4478.de/1_02.pdf A brandenburgi települési közösségek lélekszámának változása 1990–2002 között]{{Halott link|url=http://www.brandenburg.de/cms/media.php/lbm1.a.4478.de/1_02.pdf |date=2018-08 }}; A Brandenburgi Területrendezési és Infrastruktúra-fejlesztési Minisztérium tanulmánya, 2005; Elérés: 2007. augusztus 17.</ref> A tartományba korábban nagy volt a bevándorlás, de ma már nem ellensúlyozza a „természetes” fogyásból származó népességvesztést sem.<ref>[http://www.mno.hu/portal/237399?searchtext=Brandenburg Tömeges elvándorlás Kelet-Németországból] {{Wayback|url=http://www.mno.hu/portal/237399?searchtext=Brandenburg |date=20071210031059 }} – A Magyar Nemzet cikke, 2004. augusztus 30.; Elérés: 2007. október 29.</ref>
=== Nyelvek ===
90. sor:
=== Vallások ===
A [[második világháború]] előtt Brandenburg lakossága túlnyomóan az [[evangélikus]] rítus követője volt. Az [[NDK]] megalakulását követő társadalmi változások nem kedveztek az egyházaknak. Az állam [[kommunista]] vezetése bizalmatlansággal tekintett a vallásosság megnyilvánulásainak különböző formáira. Ennek eredménye lett, hogy az egykori [[NDK]] minden tartományában magas értéket ér el a vallásukat nem gyakorlók és az [[ateizmus|ateisták]] száma. Az [[1946]] után született keletnémet nemzedékek 75-80%-a nem jár templomba.<ref>[http://fowid.de/fileadmin/textarchiv/Keine-Anzeichen-fuer-ein-Wiedererstarken-der-Religion__Christof_Wolf___TA-2007-7.pdf Nincs jele a vallások feltámadásának] {{Wayback|url=http://fowid.de/fileadmin/textarchiv/Keine-Anzeichen-fuer-ein-Wiedererstarken-der-Religion__Christof_Wolf___TA-2007-7.pdf |date=20070928162519 }} – Christof Wolf, a Németországi Világnézetek Kutatócsoportja (Forschungsgruppe Weltanschauungen in Deutschland) tagjának tanulmánya; 2007. május 31.; Elérés: 2007. augusztus 2.</ref> A Berlin - Brandenburgi evangélikus egyház [[1990]] óta minden évben 10 - 20 ezer tagot veszít.<ref>[http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Kirchliches_Leben_Landeskirche_Berlin-Brandenburg__1962-20_.pdf A Berlin-Brandenburgi egyház élete 1962–2003] {{Wayback|url=http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Kirchliches_Leben_Landeskirche_Berlin-Brandenburg__1962-20_.pdf |date=20070928162532 }} – Németországi Világnézetek Kutatócsoport (Forschungsgruppe Weltanschauungen in Deutschland) tanulmánya; 2005. november 6. Elérés: 2007. augusztus 2.</ref> Az evangélikus közösség a tartomány lakosságának kb. 20%-át teszi ki, ez az arány azonban évről évre csökken.
A [[Németország tartományai|német tartományok]] közül Brandenburgban a legalacsonyabb (3,6%) a [[római katolikus|katolikusok]] aránya, mindössze {{szám|91000}} hívőt tartanak számon.<ref>[http://dbk.de/imperia/md/content/kirchlichestatistik/bev_kath_l_nd_02.pdf A német tartományok lakosság és a katolikusok aránya szerint] {{Wayback|url=http://dbk.de/imperia/md/content/kirchlichestatistik/bev_kath_l_nd_02.pdf |date=20070927184728 }} – A német püspöki konferencia számára készített összefoglaló; 2002. Elérés: 2007. augusztus 2.</ref> A bevándorlók kis létszáma és az összetétele miatt a muzulmánok száma nem jelentős. Alacsony a zsidó népesség számaránya is, bár ez a szám az oroszországi bevándorlás miatt növekszik.<ref>[http://www.ursulahomann.de/JudenInBrandenburg/kap009.html Zsidók Brandenburgban]; Ursula Homann cikke; Elérés: 2007. november 5.</ref><ref>[http://www.rbb-online.de/_/fernsehen/magazine/beitrag_jsp/key=rbb_beitrag_5417297.html Zsidó hitközségek Brandenburgban]; A Berlin-Brandenburg Rádió cikke; Elérés: 2007. november 5.</ref>
Világnézeti szempontból a brandenburgiak legnagyobb része, a lakosság 75-80%-a vallástalannak vagy [[ateizmus|ateistának]] tekinthető.<ref>[http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Humanistenquote_2004.pdf Németországi Világnézetek Kutatócsoportjának publikációja] {{Wayback|url=http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Humanistenquote_2004.pdf |date=20130514131033 }} p 2-3. 2005. november 9.; Elérés: 2007. augusztus 2.</ref><ref>[http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Religionszugehoerigkeit_Bundesl%E4nder%2C%202002%2C2004.pdf A Németországi Világnézetek Kutatócsoportjának dolgozata a Kölni Egyetem Empirikus Társadalomkutatási Archívumának adatbázisa alapján]{{Halott link|url=http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Religionszugehoerigkeit_Bundesl%E4nder%2C%202002%2C2004.pdf |date=2018-07 }}; Elérés: 2007. augusztus 2.]</ref>
== Politikai élete ==
=== Parlament és választási rendszer ===
[[Fájl:Brandenburger Landtag 2009.svg|thumb|250px|A [[2009]]-ben választott tartományi gyűlés összetétele]]
Brandenburg 88 fős tartományi parlamentjét 1994 óta 5 évre választják meg. (Az első kormányzati periódus csak 4 évig tartott.) A törvényhozás összetételét együttesen határozza meg a 44 egyéni választókörzetben induló jelöltekre leadott (első szavazat) és a pártjelöltek listáira (másodszavazat) adott voksok. A parlamentbe való bejutáshoz a pártoknak a pártlistás szavazatok legalább 5%-át kell összegyűjteniük, ám egyéni képviselőjelölt indítása nem feltétlenül szükséges.<ref>A Német Népi Unió 1999-ben és 2004-ben is úgy jutott a parlamentbe, hogy nem állított egyéni képviselőjelölteket. [http://www.election.de/cgi-bin/tab.pl?datafile=ltw_bb99.txt A 2004-es választások adatai]</ref> A tartományban a keleti országrészben jellemző szélsőséges nézeteket hangoztató pártok bejutottak a parlamentbe, a [[Német Népi Unió|DVU]] 1999 és 2009 között saját frakcióval is bírt, míg a PDS ([[Baloldali Párt (Németország)|Baloldal]] jogelődje) hagyományosan az egyik legnépszerűbb politikai erő Brandenburgban.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/333387/ Parlamenti lett a szélsőjobb] {{Wayback|url=http://www.nol.hu/cikk/333387/ |date=20071210160535 }} – A Népszabadság cikke, 2004. szeptember 20.; Elérés: 2007. október 29.</ref> A nyugati eredetű kispártok ([[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]] és a [[Szövetség ’90/Zöldek|Zöld Párt]]) a régi tartományokban elért eredményeikhez képest gyengén szerepeltek, 1994-ben másfél évtizedre kiszorultak a parlamenti politizálásból, csak a 2009-es választásokat követően térhettek oda vissza. A legutóbbi választásokat [[2009]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] tartották. A parlament székhelye [[Potsdam]].
<div style="clear: both; width: 100%; padding: 0; text-align: left; border: none;" class="NavFrame">
118. sor:
|-
!style="text-align:left;"|[[1990]]. [[október 14.]]
||29,45% (27)||38,21% (36)||6,63% (6)||9,24% (6)||13,40% (13)||n.||<small>[[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]]-[[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]]-[[Szövetség ’90/Zöldek|Zöldek]] [[1990]]–[[1994]]. április<ref>A Zöldek 1994 tavaszán, mindössze 4 hónappal a választások előtt a kormányfő és a [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-titkosszolgálat együttműködését sejttető dokumentumok nyilvánosságra kerülésekor léptek ki a koalícióból. [http://www.politische-bildung-brandenburg.de/chronik/legislatur1.htm A brandenburgi kormány története] {{Wayback|url=http://www.politische-bildung-brandenburg.de/chronik/legislatur1.htm |date=20071031074823 }}; Elérés: 2007. október 30.</ref><br /> [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]]-[[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]] [[1994]]. április-október<ref>A 88 fős parlamentben a SPD-FDP koalíció 3 fővel elmaradt a többséghez szükséges 45 főtől. A hiányzó szavazatokat rendre a [[Baloldali Párt (Németország)|PDS]] biztosította.</ref></small>
|-
!style="text-align:left;"|[[1994]]. [[szeptember 11.]]
144. sor:
=== Alkotmány és jelképek ===
[[Fájl:Wappen Preußische Provinzen - Brandenburg.png|thumb|150px|Brandenburg régi címere]]
Az újjáalakulást követően került sor az alkotmány kidolgozására. A brandenburgi alaptörvényt [[1992]]. [[április 14.|április 14-én]] fogadta el a tartományi gyűlés, majd két hónappal később népszavazás szentesítette azt.<ref>Az új alkotmányról szóló népszavazáson a választók 47,9%-a vett részt, 94%-uk támogatta sz új alaptörvényt. [http://www.politische-bildung-brandenburg.de/chronik/legislatur1.htm A brandenburgi politikai főiskola honlapja] {{Wayback|url=http://www.politische-bildung-brandenburg.de/chronik/legislatur1.htm |date=20071031074823 }}; Elérés: 2007. július 5.</ref> Az alkotmány 2 fő részre bontva 117 szakaszban fekteti le a tartomány működésének alapjait, különös súlyt fektetve a szabadságjogok kihangsúlyozására.
Az alkotmány rendelkezik az állam jelképeiről is. Címerként a fehér pajzson vörös sast, az ún. „Mark Bandenburgi sast” választották. A széttárt szárnyú, balra pillantó vörös sas több Mark brandenburgi város címerében is megtalálható. A jelkép még a [[12. század]]ból származik, a tartományt alapító I. Albert fiának, I. Ottónak az [[1170]]-es címerében tűnik fel elsőként. [[1990]]-ben a címerhez korábban csatolt alakokat és díszítőelemeket elhagyták.<br />
307. sor:
=== Repülőterek ===
Brandenburg területén található az egykori NDK egyetlen nemzetközi légikikötője, a Schönefeld-repülőtér. A reptér jó tömegközlekedési kapcsolatai és a rendelkezésre álló hely miatt a német kormány úgy határozott, hogy a [[Berlin]] központjához közeli két repülőtérrel szemben a schönefeldit fejlesztik a főváros első számú légikikötőjévé. A munkálatok már zajlanak, [[2011]] októberére kell elkészülnie az évi 21-22 millió utas kiszolgálására alkalmas, két kifutópályát és egy terminálépületet magában foglaló komplexumnak. Az új létesítmény neve [[Berlin-Brandenburg nemzetközi repülőtér]] lesz.<ref>[http://www.berlin-airport.de/DE/BBI/FlughafenDerZukunft/Zeitplan/index.html A Berlin-Brandenburg Repülőtér építésének időterve] {{Wayback|url=http://www.berlin-airport.de/DE/BBI/FlughafenDerZukunft/Zeitplan/index.html |date=20071109000007 }}; Elérés: 2007. október 29.</ref><ref>[http://www.nol.hu/cikk/68811/ Lesz-e új reptér Schönefelden?] {{Wayback|url=http://www.nol.hu/cikk/68811/ |date=20071210160555 }} A Népszabadság cikke, 2002. július 2.; Elérés: 2007. október 29.</ref><ref>[http://www.nol.hu/cikk/397756/ Berlinben csak egy marad] {{Wayback|url=http://www.nol.hu/cikk/397756/ |date=20071210160545 }} A Népszabadság cikke, 2006. március 20.; Elérés: 2007. október 29.</ref>
A [[Cottbus]] melletti korábbi katonai repülőtér a tartomány második számú reptere. A repteret főként a helyi labdarúgó csapat mérkőzéseire érkező szurkolókat szállító gépek használják, a nyári időszakban néhány nemzetközi járat is indul [[Cottbus]]ból.<ref>[http://www.flugplatz-drewitz.de/ A Cottbus-Drewitz repülőtér honlapja]; Elérés: 2007. október 29.</ref>
314. sor:
Az [[NDK]]-ban a tartomány területe nem tartozott az ország legiparosodottabb régiói közé. Az országot jellemző nehézipar Brandenburgban csak pontszerűen alakult ki. Az [[1990]]-es rendszerváltás szinte teljesen felszámolta a korábbi szocialista ipar korszerűtlenül termelő és veszteséges gazdasági társaságait. A megszűnő üzemek magas munkanélküliséget hagytak maguk után, amely kiváltotta a lakosság területi átrendeződését. A munkanélküliségi ráta a tartományban 14 és 26% között mozog, a legmagasabb Uckermark körzetben (26,6%), míg Potsdam-Mittelmark körzetben (14,3%) a legalacsonyabb.<ref>[http://www.statistik.brandenburg.de/sixcms/detail.php/lbm1.c.236633.de BrandenburgStatisztikai honlapja]; Elérés: 2008. április 4.</ref>
A vásárlóerő [[Európai Unió]] által mért összehasonlításában Brandenburg 2011-ben elérte az uniós átlag 88%-át.<ref>[http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-14-29_en.pdf Eurostat news release STAT/14/29 - 2014. február 27.]; Elérés: 2014. május 9.</ref> [[Németország]]on belül a tartomány gazdasági helyzetét gyengíti az újonnan létrejövő munkahelyek alacsony száma, a bürokrácia és az alacsony termelékenység. A tartomány erősségei közé sorolják az alacsony iparűzési adót és a kormányzat gazdaságfejlesztési támogatásait.<ref>[http://www.iwconsult.de/downloads/bundeslaenderranking06/Brandenburg.pdf Az NSM (Új Szociális Piacgazdaság kezdeményezés tanulmánya] {{Wayback|url=http://www.iwconsult.de/downloads/bundeslaenderranking06/Brandenburg.pdf |date=20070929032825 }}; Elérés: 2007. július 15.</ref>
=== Ipar ===
[[Fájl:MP Rüdersdorf Kalkbruch 1.jpg|thumb|190px|right|A rüdersdorfi mészkőbánya]]
Brandenburg ipari súlypontja a [[Berlin]] körül futó A10-es autópálya-körgyűrű mentén alakult ki. [[Eisenhüttenstadt]] és [[Brandenburg an der Havel|Brandenburg]] városok kohászati üzemeknek adnak otthont. A tartományban híres nyugati cégek összeszerelő-üzemegységei leltek otthonra. [[Dahlevitz]]ben a [[Rolls-Royce]] gyártja luxusautóinak alkatrészeit, a Heidelbergi Nyomdagépgyár pedig [[Brandenburg an der Havel|Brandenburgban]] gyártja egyes termékeit. [[Frankfurt an der Oder|Frankfurtban]] jelentős napelemgyártó vertikum alakult ki. Az Odera partján létesült [[Schwedt/Oder|schwedt]]i olajfinomító a legjelentősebb a keleti országrészben. A [[Berlin]] melletti rüdersdorfi kőfejtő a keleti országrész legnagyobb mészkőbányája. Brandenburg déli részén több nagy barnaszénbánya működik. Jelentős részüket [[1990]]-t követően megszüntették és rekultiválták, ám a megmaradt bányák a mai napig mintegy 5000 megawatt termelőkapacitást működtetnek. A tartomány területének 37%-át borító erdők a helyi papíripart látják el alapanyaggal.<ref>[http://www.mluv.brandenburg.de/cms/detail.php/171949 Brandenburg környezetvédelmi honlapja] {{Wayback|url=http://www.mluv.brandenburg.de/cms/detail.php/171949 |date=20070624185413 }}; Elérés: 2007. július 15.</ref>
[[Cottbus]] közelében várhatóan [[2009]]-re készül el a 40 magawattosra tervezett a brandenburgi [[naperőmű]], ami 20 ezer háztartást lát majd el energiával, 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását szünteti meg. A világ egyik legnagyobb naperőműve lesz.<ref>http://www.piacesprofit.hu/?r=15563 a világ legnagyobb naperőműve: Brandenburg (2007. augusztus 6.)</ref><ref>[http://www.mno.hu/portal/423935?searchtext=Brandenburg Óriási naperőművet építenek] {{Wayback|url=http://www.mno.hu/portal/423935?searchtext=Brandenburg |date=20071210031104 }} – A Magyar Nemzet cikke, 2007. augusztus 6.; Elérés: 2007. október 29.</ref>
=== Mezőgazdaság ===
| |||