„Hamburg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
23 forrás archiválása és 9 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
35. sor:
=== Folyók, tavak, szigetek ===
[[Fájl:Hamburg-Stadtteilkarte.jpg|bélyeg|200px|Jelentősebb folyók Hamburgban]]
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A [[Csehország]]ban eredő folyam a városba már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folyamatosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélységet fenntartsák. Jelenleg tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését.<ref>[http://www.zukunftelbe.de/Projektbuero/genehmigungsantrag/planung/dimension_fahrrinne/index.php Az Elba kimélyítését tervező projektiroda (Projektbüro Fahrrinnepassung) honlapja]; elérés: 2008. január 16.</ref> Az Elbán át érkező [[északi-tenger]]i [[árapály]] jelenség is érzékelhető a városban. A dagály- és apályszintek közötti különbség 3,64 méter.<ref>[http://www.mobilegeographics.com:81/locations/2382.html Vízjárásadatok Hamburgból] {{Wayback|url=http://www.mobilegeographics.com:81/locations/2382.html |date=20080120074628 }}; Elérés: 2008. január 16.</ref><ref>[http://www.bsh.de/aktdat/wvd/tabelb.htm Vízállások az Elbán] {{Wayback|url=http://www.bsh.de/aktdat/wvd/tabelb.htm |date=20071230210245 }}; A Német Szövetségi Tengerhajózási és Hidrográfiai Hivatal honlapja; Elérés: 2007. január 18.</ref>
Az [[Elba (folyó)|Elba]] egyik apró északi mellékfolyója az [[Alster]]. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster ''(Aussenalster)'', míg a városközpontban fekvő a Belső-Alster ''(Binnenalster)'' nevet kapta. Az [[Alster]] belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a Hanza-város a világ hidakban talán leggazdagabb települése. Több mint 2500 híd van a városban, amivel megelőzi [[Amszterdam]]ot (1200 híd) és [[Velence (Olaszország)|Velencét]] (400 híd) is.
161. sor:
==== Függetlenség és felvirágzás ====
[[Fájl:Hamburg in 1150.jpg|bélyeg|200px|Hamburg látképe 1150 körül]]
[[810]]-ben [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] templomot építtetett az [[Alster]] és a [[Bille]] közötti területen. A Szent Péter templomtól délre hamarosan ([[832]]-re) felépült a szomszédos törzsek elleni védekezésül szolgáló, [[Hammaburg]] nevű erődítmény is. Falai 15 méter szélesek és 5 méter magasak voltak.<ref>[http://www.szene-in-hamburg.de/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=16/ Hamburg Története, I. rész] {{Wayback|url=http://www.szene-in-hamburg.de/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=16%2F |date=20080511034115 }}; a www.scene-in-hamburg.de cikke; Elérés: 2008. január 14.</ref> [[831]]-ben [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] megalapította a püspökséget. A [[983]]-ban kitört felkelések, illetve a [[vikingek]] támadásai elpusztították az erődöt, ám a kialakuló város fejlődését ez sem vetette vissza jelentősen. [[1037]]-ben elkezdődött a Marienkirche építése. A város területe is bővült, egyre újabb várfalak épültek a környéken. A felvirágzó városnak és a meginduló polgárosodásnak egyáltalán nem örültek a környék feudális urai, akik többször is megkísérelték a város megadóztatását.
[[1066]]-ban a környéken élő [[szláv népek|szláv]] törzsek szövetsége indított támadást a város ellen. Az épületeket felgyújtották, lerombolták a templomot és a lakosság nagy részét lemészárolták. A püspök [[Bréma (település)|Brémába]] menekült, ezzel Hamburg elveszítette egyházi előjogait a mai Észak-Németország területén. A várost meghódító Kruto 1090-ig uralta a vidéket. [[1164]]-ben a várost uralni akaró III. Adolf holsteini gróf új erődöt építtetett Hamburg mellett, hogy a város feletti befolyását megerősítse. A város grófoktól való függetlenségéért folytatott küzdelem [[1189]]-ben dőlt el. [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] azzal hálálta meg a hamburgiaknak a szentföldi [[keresztes háborúk|keresztes háborúhoz]] nyújtott segítségét, hogy szabadságlevelet adott a városnak. A szabadságlevél nem csupán a feudális uraktól függetlenítette a várost, de lefektette Hamburg mindmáig kitartó gazdasági alapjait is:
218. sor:
==== Zsidók ====
[[Fájl:Hh-Talmud-Tora-Schule.jpg|bélyeg|200px|Az 1913-ban épült tóraiskola ma is zsidó iskolaként működik]]
Hamburgban az [[1600-as évek]]ben jelentek meg a [[Portugália|Portugáliából]] menekülő szefárd [[zsidók]]. A polgárság szívesen fogadta a vagyonos [[zsidó vallás|izraelitákat]], akikből idővel kereskedők és hajózási ügynökök lettek. [[1611]]-ben 125, 1663-ban már 600 zsidó élt a városban. Bár a zsidóknak évente 1000 márka tartózkodási díjat kellett fizetniük és a zsinagóga építését is tiltották a szigorúan evangélikus városban, cserébe viszont otthonaikban szabadon gyakorolhatták vallásukat.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-ersten.html Az első zsidók Hamburgban]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A hamburgi zsidók először az [[1806]] és [[1813]] közötti napóleoni megszállás alatt élveztek teljes egyenjogúságot. 1848-ig dúlt politikai küzdelem a zsidók jogállása körül. Az [[1848]]-as hamburgi forradalom után a zsidók a város egyenjogú polgárai lettek, és [[1859]]-ben már a városi törvényhozás 192 küldötte közül 10-en izraeliták voltak.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-aufklaerung.html Felvilágosodás és emancipáció]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A [[Német Birodalom|Német Császárság]] kikiáltása és az első világháború között Hamburggal együtt virágzott fel a helyi zsidó közösség is. [[1909]]-ben a városban [[Cionizmus|cionista]] világkongresszust rendeztek. A nácik a háború elején a város teljes zsidó lakosságát négy vasúti szerelvényre zsúfolva [[Lengyelország]]ba deportálták. A város 17 000 zsidó polgára közül csak 632 érte meg a háború végét.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-verfolgung.html Üldözés és megsemmisítés]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref><ref>[http://www.ballinstadt.de/de/BallinStadt/auswanderung_HH.htm Kivándorlás Hamburgon át] {{Wayback|url=http://www.ballinstadt.de/de/BallinStadt/auswanderung_HH.htm |date=20070727064025 }}; A balinstadt.de cikke; Elérés: 2008. január 29.</ref><br />
A város hagyományosan zsidók által lakott [[Hamburg kerületei|területe]] Eimsbüttel déli és Altona keleti része.
A háború előtt e városrészeket Kis-Jeruzsálemnek nevezték az ott élő zsidók nagy száma miatt.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-wohngebiete.html Wohngebiete und Wohnverhältnisse]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A háborúban megfogyatkozott zsidók száma ma újból növekszik. Az izraeliták 70%-a a volt [[Szovjetunió]]ból érkezett bevándorló.<ref>[http://www.davidstern.de/Soz_ger.html A Hamburgi Liberális Zsidó közösség honlapja] {{Wayback|url=http://www.davidstern.de/Soz_ger.html |date=20080114002820 }}; Elérés: 2008. január 29.</ref>
==== Muzulmánok ====
Hamburg a [[németország]]i [[iszlám|muzulmán]] közösség központja. Menekültként, vendégmunkásként és diákként számos országból érkeztek muzulmánok a városba. A [[iszlám|muszlim]] közösség etnikailag igen tagolt, a különböző országokból érkezők vallásuk gyakorlása közben is elkülönülnek egymástól. A városban összesen 26 [[mecset]] működik, melyek közül a legidősebb a [[törökök]] által alapított Ali Imám-mecset.<ref>[http://www.schura-hamburg.de/ A hamburgi muszlim tanács honlapja]; Elérés: 2008. február 8.</ref> A muszlimok [[1999]]-ben alapították meg a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsát, hogy az segítse a [[iszlám|muzulmánok]] többségi társadalomba történő integrációját és a muzulmán vallással szembeni bizalmatlanság eloszlatását. Jelen vannak ugyanakkor a városban a radikális [[iszlám]]ot követők is; 2001-ben Hamburgból indult útjára a [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|New York-i repülőgépes támadásokat]] kivitelező csoport vezetője, [[Mohamed Atta]] is.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/414658/ A merénylők köztünk vannak?]{{Halott link|url=http://www.nol.hu/cikk/414658/ |date=2018-08 }}; A Népszabadság írása, 2006. augusztus 22.; Elérés: 2008. február 8.</ref>
=== Etnikumok ===
A város lakosságának 85%-a német állampolgár, míg a külföldiek aránya 15%, amely negyedmillió embert jelent. Közöttük legtöbben a [[törökök]] (60 000), a [[lengyelek]] (20 000) és a [[szerbek]] (18 000) vannak. Hamburgban él Németország legnagyobb [[Afganisztán|afgán]] közössége, 14 000 fő. Jelentős még az irániak, [[portugálok]], [[görögök]], ghánaiak, [[oroszok]], [[olaszok]], amerikaiak és a [[Han kínaiak|kínaiak]] száma, 40-nél több ország polgára él a Hanza-városban.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2005/11/26/507350.html 255 067 Ausländer aus 43 Nationen leben in Hamburg]; ''(43 ország 255 067 polgára él Hamburgban)''; az Abendblatt írása; 2005. november 26; Elérés: 2008. január 15.</ref> Ha a már német állampolgárságot kapott külföldieket is számoljuk, akkor a külföldiek aránya 26,8%, a 18 év alattiak körében 45%.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2006/09/01/605259.html Ausländeranteil bei etwa 14 Prozent]; ''(A Külföldiek aránya 14% körüli)''; az Abendblatt írása, 2006 szeptember 1; Elérés: 2008. január 15.</ref> A külföldi állampolgárságú lakosok száma és aránya [[1999]] (273 000 fő) óta évről évre kis mértékben csökken, illetve a külföldieken belül növekszik az EU-tagállamokból érkezők aránya.<ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=749 A Schleswig-Holstein – Hamburg Tartományi Statisztikai Hivatal honlapja] {{Wayback|url=http://www.statistik-nord.de/index.php?id=749 |date=20071222231854 }}; Elérése: 2008. január 15.</ref><ref>[http://www.statistik-nord.de/fileadmin/regional/regional.php?AUSGABE=A&BEVOELKERUNG=CHECKED&AUSWAHL=Auswahl+durchf%FChren Hamburgi Statisztikai Adatbázis]{{Halott link|url=http://www.statistik-nord.de/fileadmin/regional/regional.php?AUSGABE=A&BEVOELKERUNG=CHECKED&AUSWAHL=Auswahl+durchf%FChren |date=2018-08 }}; Elérés: 2008. január 15.</ref><ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews[tt_news]=900&tx_ttnews[backPid]=471&cHash=eb93c079b7 A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja]{{Halott link|url=http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews |date=2018-08 }} a külföldi lakosok összeírása; Elérés: 2008. január 18.</ref> Hamburgban [[2004]]-ben 800 magyar élt.<ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews[tt_news]=89&tx_ttnews[backPid]=471&cHash=bf81943882]{{Halott link|url=http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews |date=2018-08 }} A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja; a külföldi lakosok összeírása, Elérés: 2008. január 16.</ref>
== Politikai élete ==
234. sor:
Hamburg [[Németország]] második legkisebb [[Németország tartományai|tartománya]], így a városi képviselőtestület, a 121 tagú Bürgerschaft egyben a tartományi parlament szerepét is betölti. A Bürgerschaftba a választásokon 5% fölötti eredményt elérő pártok kerülhetnek be. Választásokat a törvény szerint 4 évente tartanak, ám a politikai csatározások miatt az eddig létezett 18 Bürgerschaftból 4 nem tudta idejét kitölteni.
A Bürgerschaftban [[1960]]-tól két évtizeden át az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] volt a legerősebb párt. A nyolcvanas években az önmagukat örök ellenzékinek deklaráló [[Szövetség ’90/Zöldek|Zöldek]] parlamentbe kerülése borította fel az egyensúlyt. A [[Szövetség ’90/Zöldek|Zöldek]] kompromisszumképtelensége miatt kétszer kellett a választásokat megismételni.<ref>[http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dok/2/2926.htm A Hamburgi Zöld Párt története]{{Halott link|url=http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dok/2/2926.htm |date=2018-08 }}; Elérés: 2008. április 13.</ref> A [[Kereszténydemokrata Unió|kereszténydemokraták]] ebben az időszakban kétszer is győztek, ám nem tudtak kormányt alakítani. A szociáldemokraták végül 44 év után, [[2001]]-ben veszítették el a kormányrudat és helyettük a [[Kereszténydemokrata Unió|CDU]] alakíthatott kormányt. Az azóta két választáson is győztes hamburgi [[Kereszténydemokrata Unió|CDU]] [[2008]]. [[május 7.|május 7-én]] a zöldekkel szövetkezve alakította meg az új Szenátust, létrehozva ezzel [[Németország]] első [[Kereszténydemokrata Unió|konzervatív]]-[[Szövetség ’90/Zöldek|zöldpárti]] kormánykoalícióját.<ref>[https://index.hu/politika/kulhirek/351906/ Konzervatív-zöld tartományi kormány alakult Hamburgban]; Az index.hu cikke; Elérés: 2008. május 7.</ref>
A Bürgerschaft választja meg a kormány szerepét játszó Szenátust és a két polgármestert. A Szenátust az „Első Polgármester” vezeti, az ő dolga az egyes szakterületeket irányító szenátorok jelölése és felmentése, valamint az államfői feladatok ellátása. Helyettese a „Második Polgármester”, aki általában egy szenátori tisztséget is betölt. A polgármesteri tisztség kettőssége még [[1860]]-ban alakult ki. Akkortól kezdve a polgármesteri tisztségre egyszerre 3 főt választottak, akik stafétaszerűen évente adták át egymásnak a polgármesteri tisztséget. Ez a rotációs módszer csak az [[első világháború]] végéig létezett, ám az azt idéző „Első Polgármester” kifejezés a mai napig él. A polgármesterek Hamburgban általában nem töltik ki teljes hivatali ciklusukat. Ha az őket delegáló párt úgy dönt, hogy új polgármesterjelölttel vág neki a következő választási kampánynak, akkor a régi politikai vezető már a választások előtt egy évvel átadja helyét.<ref>[http://fhh.hamburg.de/stadt/Aktuell/senat/service/buergermeister-seit-1293/start.html Hamburg polgármesterei 1293-2008]; összevetve a választások időpontjával; Elérés: 2008. április 13.</ref> A Második Polgármestert koalíciós Szenátus esetén mindig a kisebbik koalíciós partner adja.
366. sor:
Hamburg Németország önálló [[Németország tartományai|tartományaként]] önállóan dönthet a város oktatási struktúrájának kialakításáról. Az oktatási rendszer jelenleg négyosztatú. A legalsó oktatási szint a „elemi szint” ''(Elementarstufe)'', amelybe a bölcsődék, óvodák és az iskolára felkészítő intézmények ''(Vorschule)'' tartoznak és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nem kötelező részei az oktatási rendszernek. A gyermekek 6 éves korukban kerülnek az ún. „első szintű” iskola (Primärstufe) padjaiba, amely a magyar alsó tagozatnak felel meg. 10 éves korukban a diákok a „másodszintre” (Sekundärstufe) lépnek. A második szinten a felsőoktatásban való részvételre jogosító érettségit adó nyolcosztályos gimnáziumok, a szakmunkás, illetve szakközépiskolai bizonyítványokat adó szakiskolák vannak. A diákoknak 12 éves korukban még választhatnak az iskolatípusok között. A negyedik szinten találhatóak a Hanza-város felsőoktatási intézményei.
A városban 465 iskola található.<ref name=autogenerated1>[http://www.marketing.hamburg.de/index.php?id=102 Hamburg város honlapja]{{Halott link|url=http://www.marketing.hamburg.de/index.php?id=102 |date=2018-08 }}; Elérés: 2008. április 19.</ref> Ezek között 233 első szintű iskola, 73 gimnázium, 66 szakképző iskola és 14 állami tulajdonú felsőoktatási intézmény található.
=== Felsőoktatási intézmények ===
388. sor:
== Gazdaság és infrastruktúra ==
Hamburg gazdasági, közlekedési és szolgáltatási központként messze saját határain túlnyúló hatást fejt ki környezetére és Németország legjelentősebb ipari központjai közé tartozik. 2007-ben [[London]], [[Brüsszel]] és [[Luxemburg]] után a negyedik legnagyobb GDP-vel rendelkező régió volt az [[Európai Unió]]ban: a városban az egy főre jutó előállított érték vásárlóerő-egyenértéken az EU átlagának 192%-a, 47 800 €/fő volt.<ref>[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-18022010-AP/DE/1-18022010-AP-DE.PDF Eurostat Pressemitteilung, 25/2010 - 18. Februar 2010] {{Wayback|url=http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-18022010-AP/DE/1-18022010-AP-DE.PDF |date=20100401094459 }}; Elérés: 2010. szeptember 25.</ref>
A hamburgiak vásárlóereje országos szinten a második helyen áll [[Hessen]] tartomány mögött. A nagyvárosok között is csak [[Frankfurt am Main|Majna-Frankfurt]] és [[München]] lakóinak vásárlóereje haladja meg a hamburgiakét.<ref>[http://www.acxiom.de/quick_links/News/presseartikel/2006/Kaufkraft_2006/index.html Kaufkraft 2006 steigt: Hessen ist Spitzenreiter] {{Wayback|url=http://www.acxiom.de/quick_links/News/presseartikel/2006/Kaufkraft_2006/index.html |date=20071224052823 }}; az axicom.de írása 2006. május 5.; Elérés: 2008. január 23.</ref>
=== Kikötő ===
413. sor:
[[Fájl:Schiffbau Sietas Neuenfelde2.jpg|bélyeg|180px|Hajó épül a Sietas dokkjában]]
Hamburg [[ipar]]i teljesítménye a metropolisz nagysága ellenére elmarad a [[Ruhr-vidék]] és más német iparvárosok mögött. A város nagy ipari üzemei többnyire a [[kikötő]]n át történő exportra termelnek, vagy éppen a kikötőbe behozható olcsó nyersanyag miatt telepedtek le a városállamban.<br />
Hamburgban a hajógyártás a 80-as években hanyatlásnak indult, mára csak két hajógyár működik a Hanza-város határain belül. A nagyobbik a városba érkező teherhajókat javító és szállodahajókat gyártó [[Blohm & Voss]]. A nagy hagyományokkal rendelkező üzemnek hét [[Elba (folyó)|elbai]] dokkja szolgálja ki a hajókat.<ref>[http://www.blohmvoss-repair.com/index.php?level=2&CatID=15.7&inhalt_id=7 A Blohm+Voss Hajógyár honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref> A kisebbik, 900 főt foglalkoztató Sietas Hajógyár főként a [[Balti-tenger]]re szánt kisebb [[konténer]]szállító hajók építésével foglalkozik.<ref>[http://www.sietas-werft.de/en/produkte/main.htm Sietas Hajógyár honlapja] {{Wayback|url=http://www.sietas-werft.de/en/produkte/main.htm |date=20071019031314 }}; Elérés. 2008. április 20.</ref>
Hagyományosan erős a városban a repülőgépgyártás és -javítás. Németország repülőgép-ipari dolgozóinak majdnem fele, mintegy 14 000 fő dolgozik Hamburg repülőgépgyáraiban és javítóüzemeiben.<ref>[http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=64 Hamburg légi forgalmi telephelyváros honlapja]{{Halott link|url=http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=64 |date=2018-08 }}; Elérés: 2008. április 20.</ref> Ebből 10 000 főt foglalkoztat az [[Airbus]], amely itt gyártja világ legnagyobb utasszállító gépének, az [[A380]]-asnak a főalkatrészeit, amelyeket a kikötőből hajón juttatnak el a [[franciaország]]i összeszerelés helyére.<ref>[http://www.airbus.com/en/worldwide/airbus_in_germany.html Az AIRBUS honlapja] {{Wayback|url=http://www.airbus.com/en/worldwide/airbus_in_germany.html |date=20080822070543 }}; Elérés: 2008. április 10.</ref> A városi repülőtéren működik a [[Lufthansa]] technikai szolgáltató központja, ahol a repülőgépek felkészítését, javítását és az ún. VIP-repülők átalakítását végzik.<ref>[http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=63 „Hamburg légi forgalmi telephelyváros” honlapja] {{Wayback|url=http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=63 |date=20070829165421 }}; Elérés: 2008. április 20.</ref>
Az autógyárak közül a Daimler 3000 fős üzeme a [[Mercedes-Benz|Mercedesek]] alkatrészeit gyártja az altenwerderi konténerterminál közelében.<ref>[http://www.daimler.com/dccom/0-5-535024-49-36799-1-0-0-0-0-0-12075-7145-0-0-0-0-0-0-0.html A Daimler honlapja] {{Wayback|url=http://www.daimler.com/dccom/0-5-535024-49-36799-1-0-0-0-0-0-12075-7145-0-0-0-0-0-0-0.html |date=20080718151134 }}; Elérés: 2008. április 20.</ref>
== Közlekedés ==
437. sor:
101 kilométer hosszan kígyóznak a Hanza-városban az [[metró|U-Bahn]] vonalai. Sok más várossal ellentétben nemcsak a föld alatt, hanem (az [[Elba (folyó)|Elbához]] közeli szakaszokon és [[St. Pauli]] városrészben) az utcaszint fölé emelt magasvasútként is jár a metró. [[1912]]-ben nyílt meg, ezzel a világ ötödik legrégebbi földalatti vasútja. Naponta 730 000 utast szállít 3 vonalon. A negyedik metróvonal a [[2012]]-től köti majd össze a városközpontot a kikötőben épülő új városrésszel.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2007/06/08/752493.html Senat und Hochbahn unterzeichnen Vertrag für Hafencity-U-Bahn]; Az Abendblatt írása; Elérés: 2008. május 4.</ref>
Valaha Hamburg rendelkezett a német városok között az egyik legkiterjettebb villamoshálózattal. Az első vonalat [[1894]]-ben adták át, a hálózat hossza [[1909]]-re 167 km-re növekedett. [[1955]]-ben még 19 vonalon szállította [[villamos]] az utasokat.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2008/03/27/862376.html 1978 ersetzten Busse die letzte Straßenbahnlinie]; Az Abendblatt írása, 2008. március 27.; Elérés: 2008. május 4.</ref> [[1958]]-ban a szenátus a hálózat fokozatos leépítéséről döntött. [[1978]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] az utolsó hamburgi villamosvonalat is bezárták. Azóta többször is napirendre került új villamoshálózat építése.<ref>[http://www.horstbu.de/chronik/chro1885.htm A hamburgi villamos története] {{Wayback|url=http://www.horstbu.de/chronik/chro1885.htm |date=20080329072925 }}; Horst Buchholz honlapja a hamburgi villamosról; Elérés: 2008. május 4.</ref> [[2001]]-ben a város meg is rendelte az új villamosvonal terveit, ám a [[2004]]-es választások után felálló új kormány elhalasztotta a terv megvalósítását.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2002/09/12/68360.html Vierte U-Bahn-Linie bis 2012]; az Abendblatt cikke; Elérés: 2008. május 4.</ref> 2008. áprilisában újabb politikai döntés született, ezúttal a villamos megvalósításáról.<ref>[http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dokbin/229/229457.koalitionsvertrag.pdf Vertrag über die Zusammenarbeit in der 19. Wahlperiode der Hamburgischen Bürgerschaft] {{Wayback|url=http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dokbin/229/229457.koalitionsvertrag.pdf |date=20081230174414 }}; Elérés: 2008. június 22.</ref> Az elképzelések alapján az első vonal 2011 végére készülne el, nagytávon a hálózat összhossza 40 km lenne.
=== Vízi közlekedés ===
545. sor:
=== Hamburgi konyha ===
A Hanza-város konyhai tradíciói főként az [[Elba (folyó)|Elbából]] és az [[Északi-tenger]]ből fogott különféle halakra, illetve a környéken termesztett zöldségekre épülnek. Jelentős hatással voltak a hamburgi háziasszonyokra a kikötőbe nagy mennyiségben behozott fűszerek, [[trópusok|trópusi]] és [[szubtrópusok|szubtrópusi]] gyümölcsök.<br />
A halételek között a sült ''lepényhal finkenwerderi módra'' örvend nagy népszerűségnek. A lepényhalat egy szelet szalonnával, hagymával és a tengerből fogott garnélákkal, fűszerekkel töltik meg, majd serpenyőben szalonnaszeletek társaságában nagy hőmérsékleten kisütik. Köretként zöldségsalátát szolgálnak fel mellé.<ref>[http://www.rezepte-meile.de/Hauptgerichte/haupt2_1418.html A finkenverderi lepényhal elkészítése (németül)]{{Halott link|url=http://www.rezepte-meile.de/Hauptgerichte/haupt2_1418.html |date=2018-08 }}; a Recept-Meile írása; Elérés: 2008. március 18.</ref><br />
[[Fájl:Birnen, Bohnen und Speck.jpg|bélyeg|200px|Hamburgi specialitás: Szalonnás körtés bab]]
Elképzelhetetlen a hamburgi család karácsonyi vacsorája [[ponty]] nélkül. A pontyhalászati szezon minden évben Szent Márton napján ([[november 11.|november 11-én]]) kezdődik. A ponty felszeletelve és sült krumplival kerül az ünnepi asztalokra.<br />
560. sor:
Hamburg kisebbik csapata az [[FC St. Pauli]]. A [[Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Bundesligában]] már hét idényt eltöltött csapat jelenleg a Bundesliga II-ben játszik. A csapat otthona az átépítés alatt álló Millerntor-Stadion.
Hamburg legtöbb nézőt vonzó sporteseményei azonban nem a stadionokban, hanem magának a városnak az utcáin zajlanak. A Hanza-város évente ismétlődő és világhírű kerékpáros eseménye a Cyclassics nevű kerékpárverseny. Az [[UIC]] versenynaptárába illeszkedő versenyen a profik mellett – külön versenyszámként – amatőrök és rövidebb távokat vállaló kerékpárbarátok is indulhatnak.<ref>[http://www.vattenfall-cyclassics.de/ A Cyclassics honlapja]; Elérés: 2008. április 18.</ref> [[1985]] óta minden év áprilisában rendezik meg a Hamburgi Maratont. A [[Köhlbrandbrücke|Köhlbrandbrückével]] nehezített távot 2007-ben 23 000 sportember teljesítette.<ref>[http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20596 Hamburg város honlapja] {{Wayback|url=http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20596 |date=20080420090428 }}; elérés: 2008. április 18.</ref>
[[2007]]. szeptember 1–jén és 2-án a [[triatlon]] világbajnokság részeként rendezték meg a hagyományos Hamburg City Man nevű triatlonversenyt. Az évente ismétlődő versenyen ma már 8000-nél több atléta indul, így ez az ország legnagyobb triatloneseménye.<ref>[http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20595 A Hamburg City Man honlapja] {{Wayback|url=http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20595 |date=20080501155436 }}; Elérés: 2008. április 18.</ref>
== Testvértelepülések ==
599. sor:
== Érdekességek ==
* A Hamburgi [[Szent Miklós-templom (Hamburg)|Szent Miklós-templom]] [[1874]] és [[1876]] között a világ legmagasabb épülete volt.<ref>[http://www.inyourpocket.com/germany/hamburg/sights/category/59878-.html] {{Wayback|url=http://www.inyourpocket.com/germany/hamburg/sights/category/59878-.html |date=20080110002113 }}; Az inyourpocket.com írása Hamburg templomairól; Elérés: 2008. január 29.</ref>
* A [[Neuwerk]]-sziget, 100 kilométernyire a várostól Hamburg-Mitte kerület része.<ref>[http://www.hamburg.de/artikel.do?geo=3&cid=3881842 Insel Neuwerk] {{Wayback|url=http://www.hamburg.de/artikel.do?geo=3&cid=3881842 |date=20071009131520 }}; Hamburg város honlapja; elérés: 2008. március 24.</ref>
* Hamburgon halad át a 10. keleti [[hosszúsági kör]], amelyet a Kennedy-hídon meg is jelöltek.<ref>[http://www.hamburg.de/artikel.do?ok=21764&teaserId=125677&uk=21324&cid=6504286 Oh Du wunderschöne Alster…] {{Wayback|url=http://www.hamburg.de/artikel.do?ok=21764&teaserId=125677&uk=21324&cid=6504286 |date=20080327023846 }}; Hamburg honlapja; Elérés: 2008. március 25.</ref>
* A HT 16 (teljes nevén: ''Die Hamburger Turnerschaft von 1816 r. V'') a világ legidősebb ma is működő sportegylete. Az [[1816]]-ban alapított egyesületnek napjainkban 6000 tagja van.<ref>[http://www.ht16.de/homepage/profil/index.php A HT 16 honlapja] {{Wayback|url=http://www.ht16.de/homepage/profil/index.php |date=20080315201811 }}; Elérés: 2008. március 29.</ref>
* A kikötőben fekvő 300 hektáros ''Moldauhafen'' [[Csehország]] [[enklávé és exklávé|exklávéja]]. [[1919]]-ben a [[versailles-i békeszerződés|versailles-i szerződésben]] a győztes [[antant]]hatalmak rögzítették, hogy Csehszlovákia területhez jut a hamburgi és a [[szczecin|stettin]]i kikötökben. A Moldauhafent [[1929]]-ben 99 évre bérelte ki [[Csehszlovákia]], tehát [[2028]]-ig birtokolja a rakpartokat. A Moldauhafen területén kötöttek ki [[Csehszlovákia]] tengeri hajói, és itt rakodták át az árut a [[Prága]] felé induló belvízi uszályokra. [[1993]]-ban [[Csehország]] örökölte meg a kikötőt, ám annak forgalma visszaesett. [[Németország]] a megnövekedett kamionforgalom miatt szorgalmazza az [[Elba (folyó)|elbai]] áruszállítás újraélesztését és a cseh területen fekvő kikötő jobb kihasználását.<ref>[http://www.documentarchiv.de/wr/vv12.html#Kapitel%20V A Versaillesi Szerződés]; Elérés: 2008. április 20.</ref><ref>[http://www.radio.cz/de/artikel/58990 Hamburg fordert bessere Nutzung des tschechischen Hafengeländes] (Hamburg városa a cseh kikötőterület jobb kihasználását követeli); A prágai rádió német nyelvű honlapja; 2004. október 8.; Elérés: 2008. április 20.</ref>
612. sor:
* [http://hamburg.lap.hu Hamburg.lap.hu]
* [http://vrhamburg.mheitmann.ch Virtual Visit]
* [http://www.hamburginfo.hu Hamburg magyar nyelvű útikalauz]{{Halott link|url=http://www.hamburginfo.hu/ |date=2018-08 }}
* [http://www.stadtpanoramen.de/hamburg/index.html Hamburg Stadt-Panoramen] – Képek Hamburg {{de}}
* [http://fhh.hamburg.de/stadt/Aktuell/senat/service/buergermeister-seit-1293/start.html#headline0.7. Polgármesterek listája] {{de}}
| |||