„Betlehemi csillag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
67. sor:
Keresztény és más források is előszeretettel hivatkoznak a Johannes Kepler-féle elképzelésre:
„A racionalista magyarázók szerint Jézus egész gyermekségtörténete Midrás, vagy e részlet mitikus elem benne, jóllehet Johannes Kepler már a 17. sz. elején fölvetette, hogy a betlehemi csillag nem üstökös, hanem a Jupiter-Szaturnusz bolygók konjunkciója lehetett. E két bolygó ugyanis a Földről nézve 20 évenként találkozik, konjunkcióban áll, 258 évenként háromszor egymás után ismétlődik a konjunkció más és más csillagképben, s 794 évenként ugyanabban a csillagképben van hármas konjunkció. Kepler számításai szerint Kr. e. 7-ben ilyen hármas konjunkció volt a [[Halak csillagkép]]ben. Mivel a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született. – E föltevést a századunkban megfejtett [[ékírás]]os táblák bizonyítják. P. Schnabel pl. 1925-ben megfejtett egy babilóniai ékírásos táblát, mely évszázadokkal előre jelezte a mondott konjunkciót. A bölcsek tehát előre tudhattak e rendkívüli jelenségről és érthették mint jelet.” (betlehemi csillag, bölcsek csillaga - <ref>
Johannes Keplernek az elméletével kapcsolatosan gondot jelent az, hogy a megbízható kínai asztronómusok feljegyzései között nem szerepel i. e. 7 környékén szupernóva feltűnése az égbolton.
=== Klaus Matefi elmélete ===
Klaus Matefi Magyarországon született, asztrológiában is jártas német mitológiakutató, az Istenkeresők Globális Egyházának alapítója. A betlehemi csillagot nem egy megfigyelhető jelenségnek tartja, hanem szerinte a Názáreti Jézus születésekor (i. e. 8.02.10., Betlehem: 12:11) együtt állt Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz égitesteknek a Zodiákusban (állatöv) történt korábbi együttállásai (konjunkciói, a "JÓ" kozmikus forrásai) határoztak meg egy kiszerkeszthető nyolcágú csillagot, azaz ha nyolc korábbi ilyen égitest-csoportosulás helyeit ismerjük, és ezeket időrendi sorrendben összekötjük, akkor ennek a végeredménye egy közel szabályos nyolcágú csillag lesz.<ref>[http://foto.arcor-online.net/palb/alben/72/4767972/400_3839636435663964.jpg közel szabályos nyolcágú csillag - A szegedi Fogadalmi templom egyik festett színes ablakán látható betlehemi csillag]{{Halott link|url=http://foto.arcor-online.net/palb/alben/72/4767972/400_3839636435663964.jpg |date=2018-08 }}</ref>
Meggyőződése szerint az újszövetségi Názáreti Jézus története egy kozmikus misztériumot rejt magában. Az általa megadott időpontban éppen a betlehemi „ég csúcsán” (MC - Medium Coeli) volt az említett konstelláció.
| |||