„Rennes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Testvérvárosok: Átírás |
linkesítés |
||
38. sor:
}}
[[Fájl:Notre dame en saint-melaine DSC 4481.jpg|thumb|right|200px|Église Notre-Dame-en-St-Melaine]]
'''Rennes''' (kiejtés: {{IPA|ʀɛn}}) ([[Breton nyelv|bretonul]]: ''Roazhon'', [[Gall nyelv|gallul]]: ''Resnn'', [[Latin nyelv|latinul]]: ''Condate, Condate Riedonum'',) nagyváros [[Franciaország]]ban, [[Bretagne]] tartomány székhelye, annak [[Ille-et-Vilaine]] nevű megyéjében. [[Franciaország kulturális és történelmi városai és tájai|Franciaország kulturális és történelmi városa]] címet viseli. A [[Vilaine (folyó)|Vilaine]] folyó mentén elhelyezkedő település jelentős ipari és kulturális központ, egyetemein több mint 60 000 diák tanul.
45 ⟶ 43 sor:
== Története ==
A kis települést a [[
[[Bertrand du Guesclin]] tudta felszabadítani az ostromgyűrűből [[1356]]-ban. Du Guesclin, a [[Dinan]] környéki nemes úrfi éppen itt vett részt 17 évesen első lovagi tornáján, s emelkedett ki az ismeretlenségből győzelmével. [[1491]]-ben, a városban találkozott [[Bretagne-i Anna]], a hercegség örököse jövendő férjével, [[VIII. Károly francia király|VIII. Károly francia királlyal]]. Anna még jószerével gyermek volt, de már névházassága kötötte [[I. Miksa német-római császár]]hoz, Károly pedig ugyancsak névházasságban élt Miksa korábbi házasságából született lányával. Pápai engedéllyel véget vetettek mindkét névházasságnak, s a pár az év végén egybekelt. Anna továbbra is Bretagne hercegnője maradt, akkor is, amikor Károly halála után a soron következő királlyal, [[XII. Lajos francia király|XII. Lajossal]] házasodott össze. Franciaország és Bretagne formális egyesítése csak akkor következett be, amikor a hercegnő veje, [[I. Ferenc francia király|I. Ferenc]] került a trónra.
Rennes, a környék mezőgazdaságának a központja gyorsan fejlődött a [[
A város még néhányszor beírta nevét a francia történelembe, [[1762]]-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a [[Jézus Társasága|jezsuita rend]] feloszlatását, szembeszállt a királyi hatalommal és [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] minden erőfeszítése ellenére véghez vitte akaratát. [[Louis-René de Caradeuc de La Chalotais|La Chalotais]] főügyész volt a parlamenti döntés kezdeményezője, terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, a mű könyv alakban is megjelent, s ebben az időszakban példátlan mennyiséget, 12 000 darabot adtak el belőle. A rennes-i döntés a [[francia forradalom]] előkészítésének egyik jelentős állomása. A város viszonylagos biztonságban került ki a forradalmi terror éveiből, polgármestere, aki egyszerű iparosemberből emelkedett erre a méltóságra, Leperdit, sikerrel tudta távol tartani városától a konvent megbízottját, [[Jean-Baptiste Carrier]]-t.
A [[második világháború]] során a német csapatok [[1940]]. [[június 18.|június 18]]-án elfoglalták a várost. A brit csapatok heves harcokat követően [[1944]]. [[augusztus 4.|augusztus 4]]-én szabadították fel, súlyos károkat okozva a településen.
| |||