„Haridvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
12 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
112. sor:
A várost leigázta [[Timur Lenk]] (1336–1405) 1399. január 13-án.<ref>[http://dsal.uchicago.edu/reference/gazetteer/pager.html?objectid=DS405.1.I34_V02_401.gif&volume=2 History] ''[[The Imperial Gazetteer of India]]'', v. 2, p. 570.</ref>
A mogul időszak alatt pénzverde volt a városban, ami rézpénzeket állított elő.<ref>[http://persian.packhum.org/persian/main?url=pf%3Ffile%3D00702015%26ct%3D35%26rqs%3D135 Ain # 10. The Coins of This Glorious Empire] C. Copper Coins, Ain-e-Akbari, by [[Abul Fazl 'Allami]], Volume I, p31, ib.</ref><ref>[http://www.onsnumis.org/publications/M.shtml Newsletter 106, 1987, Goron, S & Wiggins, K.] Mughal coins struck in the name of the pretender [[Sultan Muhammad Akbar|Muhammad Akbar]], at Hardwar. The Oriental Numismatic Society (ONS). UK.</ref><ref>[http://www.britac.ac.uk/institutes/SSAS/pdf/annual_reports/annualreport01.pdf The Society for South Asian Studies] {{Wayback|url=http://www.britac.ac.uk/institutes/SSAS/pdf/annual_reports/annualreport01.pdf |date=20071004232523 }} British Academy, Annual Report 2001, p. 8. The British Museum is also in the possession of a unique rupee of the Mughal puppet [[Sultan Muhammad Akbar|Muhammad Akbar]], issued from the mint of Haridwar (North India), during his short reign of about 45 days.</ref><ref>[http://numismatics.org/numlit/dates149.html The American Numismatic Society] {{Wayback|url=http://numismatics.org/numlit/dates149.html |date=20080517153017 }} Oriental Numismatic Society Newsletter 178 (Winter 2004), Bhandare, S. "Hardwar: a new mint for Akbar's copper coinage," pp. 27-28, illus.</ref>
Mivel az egyik legrégebbi, ma is létező város, Haridvárt sok régi, hindu szent irat említi [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] idejétől kezdve.
A város Gangeszen lévő két nagy gátja közül a Bhímgoda-gát az [[1840-es évek]]ben épült. Ez a Gangesz vizét a Felső Gangesz-főcsatornába vezeti, ahol azt a környező földek öntözésére használják. Az elterelés lerontotta a Gangesz áramlását, ami a [[18. század]]ig a [[Brit Kelet-indiai Társaság]] hajóival hajózható volt, még Tehri városa is kikötővárosnak számított.<ref name=ganga>[http://haridwar.nic.in/gangaji.htm Gangaji] {{Wayback|url=http://haridwar.nic.in/gangaji.htm |date=20100213083357 }} ''Haridwar ''Official website of Haridwar.</ref><ref>[http://www.cs.albany.edu/~amit/ganges.html The Ganges Basin]{{Halott link|url=http://www.cs.albany.edu/~amit/ganges.html |date=2018-08 }} Dams on the Ganges, ''[[University at Albany]]''.</ref>
A Gangesz-főcsatorna irodája Haridvárban van. A csatornát 1842-ben kezdték építeni, és 1854-ben nyitották meg.<ref name=Ganges>[http://dsal.uchicago.edu/reference/gazetteer/pager.html?objectid=DS405.1.I34_V12_144.gif Upper Ganges Canal] ''[[The Imperial Gazetteer of India]]'', 1909, v. 12, p. 138.</ref> Építése az 1837-1938-as éhínség után kezdődött.<ref name=Ganges/> A csatorna egyedi jellemzője a fél kilométer hosszú vízvezeték, ami a Szolani folyót íveli át Rurkinál, 25 méteres magasságban.
| |||