„Guernica bombázása” változatai közötti eltérés

→‎A bombázás: Fogalmazási javítások
(Egytelenítés)
(→‎A bombázás: Fogalmazási javítások)
 
== A bombázás ==
A támadó légihadtest összetétele szerint három századnyi, szállítógépből bombázóvá átalakított [[Ju 52]]-es, további három század elavult [[He 51]] biplán csatarepülőből, két századnyi [[He 45]] és [[He 70]]-es szállító/bombázó gépből, ésvalamint egy [[He 59]] torpedóvetőből és [[He 60]] haditengerészeti biplánból szervezett századból állt összesen. A 100 db repülőgépet és 5136 főnyi legénységét [[Hugo Sperrle]] irányította. Ebből az erőből 24 repülőgép vett részt a Guernica megtámadásában, összesen 22 tonna bombateherrel. Öt kötelékben támadtak 1937. április 26-a délutánján: az első hullám 16:30-kor 1 db [[Do 17]]-es és 1 db [[He 111]]-es volt, előbbi 20 darab 50 kilogrammos bombát dobott le az [[Oca]] folyón átívelő Rentería hídra, utóbbi 6 darab 250 kilogrammos bombát a város pályaudvarára. Ezt követően három olasz [[Savoia-Marchetti SM.79]] gép dobott le 36 darab 50 kilogrammos bombát a hídra, kevés kárt okozva a városban. 16:45 és 18:00 között további három kötelék bombázta a várost. Este 18:30-kor újabb 29 db Ju 52-es repülő bevetésével zárult a művelet, ez a kötelék okozta a legnagyobb károkat a városban.<ref>{{cite web |url=http://militaryhistory.about.com/od/aerialcampaigns/p/guernica.htm |title=Spanish Civil War: Bombing of Guernica |author=Kennedy Hickman |accessdate=2012-04-14}}</ref><ref name="B221" />
 
A légitámadások fő céljai elsősorban hadászatiak voltak: a város mellett található köztársasági [[Astra Unceta Y Compañia S.A.|hadiüzem]], az ott állomásozó {{szám|2000}} köztársasági katona – két baszk zászlóalj –, az [[Oca]] folyón átívelő Rentería híd, valamint a hídhoz vezető utak és a város pályaudvara voltak. Ez utóbbiak a [[Bilbao]] felé irányuló visszavonulási út elvágásához voltak szükségesek.<ref name="hvedelem" /><ref name="B221">Boog, 221. o.</ref> A híd épségben maradását sokszor hozzák fel a terrorbombázás melletti érvként, ugyanakkor a kor technikai körülményei miatt igen gyakori volt a kijelölt célpontok elvétése.<ref>{{cite web |url=https://facultystaff.richmond.edu/~wgreen/ECDguernica.html |title=Bombing of Guernica |author=Walter G. Green |publisher=University of Richmond |accessdate=2016-01-24}}</ref>
 
Hétfőnként piacnap volt a városban, ilyenkor a szokottnál többen tartózkodtak Guernicában. A baszk kormány ugyanakkor betiltotta a nagy piacnapok megtartását, így kérdéses, hogy ekkor erre sor került-e. Visszaemlékezők ugyanakkor beszámolnak a szokásos piaci napról.<ref name="Kim">{{cite web |url=http://www.zum.de/whkmla/sp/0910/hongkong/hongkong4.html#III21 |author=Hyun Kyu Kim |title=The Historical Development of Aerial Bombardment from Guernica (1937) to Dresden (1945) |accessdate=2016-01-24}}</ref> A támadás idejére a vásár már véget ért, és az első támadóhullámot követő tízperces szünetben sok, a piacra érkezett környékbeli és helybeli sikeresen elmenekült a városból. Növelte azonban a halottak számát, hogy az utolsó légitámadás során a városból kivezető utakat [[vadászgép]]ek géppuskázták végig, a menekülő járművek elpusztítása céljából.<ref name="hvedelem">{{cite web |url=http://www.honvedelem.hu/cikk/15154/gyakorloter-a-nagyhatalmak-szamara |title=Gyakorlótér a nagyhatalmak számára |publisher=honvedelem.hu |date=2009-05-27 |accessdate=2012-04-13}}</ref>
 
A híd és a bevezető utak támadásakor sok bomba lakóépületekre hullott, a város összes épületi közülépületinek kb. 10%-ában okozva kárt. Az anyagi kár legnagyobb részét a bombázás nyomán keletkező tűzvész okozta, amely a szél következtében gyorsan elterjedtterjedt, és a főleg faszerkezetes épületek 2/3-át elpusztította, mielőtt sikerült volna eloltani. A tűz akkora volt, hogy a szomszédos Bilbao tűzoltóinak is segíteniük kellett az oltásban. Az égés során keletkező füst tovább rontotta a repülőgépek navigációs lehetőségeit. [[Wolfram von Richthofen]] vezérkari főnök négy nappal később feljegyezte naplójába, hogy „többé már egyikünk sem tudta felismerni az utak, hidak és az előváros célpontjait, s csak középre dobott le mindent”.<ref>Németh István: A Luftwaffe újjáépítése. Rubicon 2006/7. szám, ISSN 0865-6347, 44. o.</ref>
 
A bombázás a széles körben elterjedt közvélekedéssel ellentétben '''nem''' „totális” terrorbombázás volt, hanem legitim katonai célpontokra és taktikai infrastruktúra lerombolására irányuló hadművelet. Az angol bombázóerők főparancsnoka, Sir [[Arthur Harris]] még 1947-ben is úgy vélte, hogy közlekedési csomópontokat csak a környező házak lerombolásával lehet lezárni.<ref name="B221"/>
 
== Áldozatok ==