Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Az aradi Kölcsey Egyesület: Mikszáth Kálmán → Mikszáth Kálmán (író) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
Aradon 1881-ben alapított s hivatalosan 1882. január 22-én alakult közművelődési egyesület. Az [[első világháború]] végéig [[Tabajdy Károly]], [[Varjassy Árpád]], majd [[Dálnoky Lajos|Dálnoky Nagy Lajos]] volt az elnöke, első titkára [[Márki Sándor]] történész. A Kölcsey Egyesület 1888-ban külön bizottságot alakított az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), [[obeliszk]]kel jelölték meg a kivégzések helyét.
 
Az [[első világháború]] előtt a Kölcsey Egyesület iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket s a [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth]]-alapból aradi írók műveit jutalmazta.
 
1919-ben indult és két évfolyamot ért meg az egyesület ''[[Szezon (folyóirat)|Szezon]]'' c. irodalmi lapja [[Kócsy Jenő]] és [[Boda Andor]] szerkesztésében. Az elnöki tisztséget 1928-ig [[Boross Lajos]], utána [[Krenner Miklós]] és [[Fischer Aladár]], 1943-tól [[Olosz Lajos]] viselte.
35 062

szerkesztés