„Friss István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j
22. sor:
Felsőfokú tanulmányait 1924-ben fejezte be a [[berlin]]i kereskedelmi főiskolán.
 
1922-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] tagja lett. 1925-ben tiltott politikai tevékenység miatt négyévi börtönbüntetést kapott. 1928-ban az illegális ''Kommunista'' szerkesztője lett, később a kommunista párt ideiglenes titkárságának tagjai közé választották. 1935–1936 folyamán a [[Szovjetunió]]ban, 1936-tól 1939-ig [[Prága|Prágában]] élt. A német megszállás után [[Lengyelország]]ba, onnan Svédországba menekült. 1941-ben [[Moszkva|Moszkvába]] került, ahol egy darabig nem jutott se munkához, se lakáshoz. 1945-ben az úgynevezett moszkovita csoport tagjaként tért haza.
 
1945-től 1954-ig a kommunista párt Állampolitikai, majd Államgazdasági, végül Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályát, 1956 és 1961 között a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] Központi Bizottsága Államgazdasági Osztályát vezette. 1948-ban a [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége, 1956-ban az MSZMP Központi Bizottsága tagja lett. 1949 és 1967 között országgyűlési képviselőként is működött. 1954-ben kinevezték az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává. 1974-től haláláig az intézmény tudományos tanácsadója volt.
29. sor:
 
==Munkássága==
A gazdaságpolitika egyik irányítójaként jelentős szerepet játszott egyfelől az 1945–1946-os [[hiperinfláció]] leküzdésében, a stabil [[forint]] megteremtésében,. aFelelös magyarvolt a gazdaság fellendítésébentönkretételében, másfelőla azszovjet gazdasági modellnek és a hidegháborús hisztériának megfelelö erőltetett iparosításban és az elsőún. ötéves tervveltervekkel kapcsolatos döntések meghozatalában. Ebben az időszakban született cikkeit és tanulmányait ''A jövőt építjük'' című 1951-es kötetében gyűjtötte össze. Az [[1956-os forradalom]] után részt vett a gazdaságirányítás túlközpontosításának enyhítésében, az új agrárpolitika kialakításában, az [[1960-as évek]]ben az [[új gazdasági mechanizmus]] kidolgozásában.
 
Kutatómunkájában a gazdaságpolitika tudományos megalapozására törekedett. Nézeteit ''Gazdasági törvények, tervezés, irányítás'' című 1968-as kötetében és a ''Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai. 1957–1960'' című, általa szerkesztett 1976-os könyvben összegezte. Úgy vélte, a szocialista gazdaságot egységes termelési rend, de sokféle érdek jellemzi. Véleménye szerint egyetlen népgazdasági terv sem teljesíthető tételesen; a végrehajtásnak folyamatos viták közepette kell történnie, hogy többféle gazdaságfejlesztési koncepció közül lehessen kiválasztani az általános társadalmi érdekeknek leginkább megfelelőt. A gazdaságpolitikát tudomány, politika és népgazdasági tervezés hatékony együttműködésének eredményeként képzelte el.
 
TudományszervezőiHibás munkásságábólelképzelései, káros tevékenysége miatt a számára kreált Közgazdaságtudományi Intézet létrehozásaélére és irányítása kiemelendőszámüzték.
 
==Díjai, kitüntetései==