Főmenü megnyitása

Módosítások

31 267 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
{{Osztrák település infobox
| név = Graz
| kép= Schlossberg von der Tegethoff Brücke.JPG
| képaláírás = A grazi Várhegy és a ferencesek temploma
| tartomány = [[Stájerország]]
| polgármester = Siegfried Nagl ([[Osztrák Néppárt|ÖVP]])
| irányítószám = A-801x, A-802x, A-803x, A-804x, A-805x
| körzethívószám = 0316
| rendszám = G
| tszf = 353
| terület = 127,5848
| weboldal = www.graz.at
}}
 
'''Graz''' ([[Magyar nyelvAusztria|magyarulosztrák]] '''Grác''')város, [[Stájerország]] [[Ausztria tartományai|osztrákszövetségi tartomány]] székhelye. 286 292 lakosával (2018 január) [[Ausztria]] második legnépesebb [[város]]avárosa és második legfontosabb egyetemvárosaegyetemi (négy egyetemén összesen {{szám|35000}} hallgatóval)városa. [[1999]]-ben az [[UNESCO]] [[Graz óvárosa|Graz történelmi központját]] és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, [[2003]]-ban [[Európa kulturális fővárosa]] volt, [[2010]]-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd [[2011]]-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.<ref>http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/</ref>
 
A város a [[Mura]] mentén, a [[Grazi-medence]] északi részén fekszik. Története a 6. századig követhető vissza, amikor a helyi szlávok egy kis erődöt (''gradec'') építettek a területén. 1379-től a [[Habsburg-család|Habsburgok]] egyik székhelye, hosszú ideig [[Belső-Ausztria]] fővárosa volt. A Graz-Seckaui egyházmegye központja.
A környező területeken élő népek nyelveiben a városnak sokféle névváltozata él, így [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''Gradec,'' [[cseh nyelv|csehül]] ''Štýrský Hradec,'' [[vend nyelv|vendül]] ''Gráca'' a neve. A német elnevezés a szlovénből származik, ahol ''Gradec'' jelentése "váracska". Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető ''Grác'' változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században ''Gréc,'' még korábban ''Gerec'' volt a magyar neve.<ref>Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.</ref>
 
== TörténelemElhelyezkedése ==
Graz [[Bécs]]től mintegy 150 km-re délnyugatra, a [[Mura]] mentén fekszik, ahol a folyó a [[Grazi-hegyvidék]]ről kilép a [[Grazi-medence|Grazi-medencébe]]. A város a medence északi részét szinte teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.
A [[6. század]]ban a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. A szlávok adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.
 
A város legmagasabb pontja a Plabutsch ({{szám|763|m}}) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. {{szám|330|m}}) ott található, ahol a Mura délen elhagyja a város területét. Magán a városon belül két jelentősebb domb található: a Várhegy (''Schloßberg'') és Austein kálváriadombja.
[[I. Ottó német-római császár|I. Ottó, a Német-római Birodalom császár]]a [[955]]-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-[[Mura]] vidékéig terjeszkedett.
=== Kerületek ===
[[Fájl:Graz Stadtbezirke2.png|170px|bélyegkép|balra|Graz kerületei]]
A város területe 17 kerületre van osztva. Az első kerület, a Belváros köré rendeződik a II. kerület St. Leonhard, a III. kerület Geidorf, a IV. kerület Lend, az V. kerület Gries és a VI. kerület Jakomini. Az óvárostól eltekintve a hat legfontosabb kerületből történelmileg öt kerület fejlődött.
 
A többi kerület alkotja Graz külső gyűrűjét: Liebenau (VII. kerület), St. Peter (VIII. kerület), Waltendorf (IX. kerület), Ries (X. kerület), Mariatrost (XI. kerület), Andritz (XII. kerület), Gösting (XIII. kerület), Eggenberg (XIV. kerület), Wetzelsdorf (XV. kerület), Straßgang (XVI. kerület) és Puntigam (XVII. kerület). A külső gyűrűt 1938-ban hozták létre, amikor a környező településeket beolvasztották a városba és kialakították a mai "Nagy-Grazt".
[[1122]] fontos év volt Stájerország számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.
 
Grazot a következő önkormányzatok veszik körbe: északon [[Stattegg]], északkeleten [[Weinitzen]] és [[Kainbach bei Graz]], keleten [[Hart bei Graz]], délkeleten [[Gössendorf]] és [[Raaba-Grambach]], délen [[Feldkirchen bei Graz]], délnyugaton [[Hitzendorf]] és [[Seiersberg-Pirka]], nyugaton [[Thal (Stájerország)|Thal]], északnyugaton [[Gratkorn]] és [[Gratwein-Straßengel]].
[[1281]]-ben kapott városi rangot.
 
[[1585]]-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. [[1594]] és [[1600]] között a város protestáns iskolájában tanított Johannes Kepler.
 
== Földrajz =Éghajlat===
{{Éghajlattáblázat
=== Fekvés ===
|név = Graz
Graz a [[Mura]] folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a [[Grazi-medence|Grazi-medencébe]]. A város a medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.
|Jan_max = |Jan_átl_max = 3.1 |Jan_átl = -0.5 |Jan_átl_min = -4.2 |Jan_min = |Jan_átl_csapadék = 23.9 |Jan_napos = |Jan_naposnap = 3.2
|Feb_max = |Feb_átl_max = 6.6 |Feb_átl = 1.8 |Feb_átl_min = -3.0 |Feb_min = |Feb_átl_csapadék = 30.4 |Feb_napos = |Feb_naposnap = 4.8
|Mar_max = |Mar_átl_max = 11.7 |Mar_átl = 6.3 |Mar_átl_min = 0.9 |Mar_min = |Mar_átl_csapadék = 44.1 |Mar_napos = |Mar_naposnap = 5.5
|Apr_max = |Apr_átl_max = 17.1 |Apr_átl = 11.4 |Apr_átl_min = 5.7 |Apr_min = |Apr_átl_csapadék = 49.0 |Apr_napos = |Apr_naposnap = 6.4
|Maj_max = |Maj_átl_max = 21.8 |Maj_átl = 16.1 |Maj_átl_min = 10.4 |Maj_min = |Maj_átl_csapadék = 86.0 |Maj_napos = |Maj_naposnap = 7.6
|Jun_max = |Jun_átl_max = 25.0 |Jun_átl = 19.5 |Jun_átl_min = 14.0 |Jun_min = |Jun_átl_csapadék = 117.8 |Jun_napos = |Jun_naposnap = 8
|Jul_max = |Jul_átl_max = 27.1 |Jul_átl = 21.5 |Jul_átl_min = 15.8 |Jul_min = |Jul_átl_csapadék = 125.1 |Jul_napos = |Jul_naposnap = 8.2
|Aug_max = |Aug_átl_max = 26.1 |Aug_átl = 20.6 |Aug_átl_min = 15.2 |Aug_min = |Aug_átl_csapadék = 113.0 |Aug_napos = |Aug_naposnap = 7.6
|Sep_max = |Sep_átl_max = 21.0 |Sep_átl = 15.9 |Sep_átl_min = 10.9 |Sep_min = |Sep_átl_csapadék = 81.1 |Sep_napos = |Sep_naposnap = 6.3
|Okt_max = |Okt_átl_max = 15.6 |Okt_átl = 11.1 |Okt_átl_min = 6.6 |Okt_min = |Okt_átl_csapadék = 61.7 |Okt_napos = |Okt_naposnap = 4.9
|Nov_max = |Nov_átl_max = 8.9 |Nov_átl = 2.2 |Nov_átl_min = 2.2 |Nov_min = |Nov_átl_csapadék = 51.9 |Nov_napos = |Nov_naposnap = 3.1
|Dec_max = |Dec_átl_max = 2.8 |Dec_átl = -0.2 |Dec_átl_min = -3.1 |Dec_min = |Dec_átl_csapadék = 34.9 |Dec_napos = |Dec_naposnap = 2.6
|forrás = Napos órák:<ref>[http://www.zamg.ac.at/cms/de/klima/klimauebersichten/jahrbuch zamg.ac.at]</ref> Csapadék:<ref>[http://www.zamg.ac.at/fix/klima/oe71-00/klima2000/klimadaten_oesterreich_1971_frame1.htm zamg.ac.at]</ref> Hőmérséklet:<ref>[https://www.weatheronline.de/weather/maps/city?LANG=de&PLZ=_____&PLZN=_____&WMO=11240&CONT=euro&R=0&LEVEL=162&REGION=0001&LAND=OS&MOD=tab&ART=TEM&NOREGION=1&FMM=1&FYY=1994&LMM=12&LYY=2013 weatheronline.de]</ref>
}}
 
== Története ==
A város legmagasabb pontja a Plabutsch ({{szám|763|m}}) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. {{szám|330|m}}) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.
[[Fájl:Historic City Center of Graz.jpg|bélyegkép|balra|Az óváros légi felvétele]]
[[Fájl:16-07-06-Rathaus Graz Turmblick-RR2 0275.jpg|bélyegkép|balra|A Várhegy]]
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint Graz területén a Várhegy környékén már i.e. 3000 körül is létezett egy rézkori település. Kb. kétezer évvel későbbről a [[bronzkor]]i [[urnamezős kultúra]] erődítményeit tárták fel. A római korszakban a Grazi-medence sűrűn lakott, mezőgazdaságilag megművelt terület volt. Egész Stájerország legnagyobb rómaikori építménye a mai [[grazi repülőtér]] helyén volt található, ám az 1940-es években a reptér bővítésekor teljesen megsemmisült.<ref>Walter Brunner im Auftrag der Stadt Graz, Kulturamt (Hrsg.): Geschichte der Stadt Graz. 4 Bände. Eigenverlag der Stadt Graz, Graz 2003, ISBN 3-902234-02-4.</ref> Az ekkor kiépült kereskedelmi útvonalak azonban jóval később, a középkorban is használatosak voltak. Ilyen volt a kelet-nyugati irányú "strata hungarica" és az észak-déli Römerstraße, amelyek Graznál keresztezték egymást.
 
A 6. században az [[avarok]] vazallusainak számító szlávok települtek meg a ritkán lakott térségben és megalapították [[Karantánia]] fejedelemségét. Ők építették azt a kis várat (''gradec'') amely a település nevét adta. Nevét a 19. századig Grätz formába írták, illetve a középkorban Bayrisch-Grätzként ("Bajor Grätz"), sőt a 16. században Grätz in Steyr-ként hivatkoztak rá, hogy megkülönböztessék az alsó-stájerországi Windisch-Grätztől ("Vend Grätz", ma [[Slovenj Gradec]] Szlovéniában).<ref>Christian Weyers: Ortsnamendeterminierung: Der Typ Alhama de Aragón in der kastilischen Toponymie (= Romanistik in Geschichte und Gegenwart. Band 13. Beiheft, ISSN 0947-0573). Habil.-Schrift, Technische Univ., Dresden 2000</ref> Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető ''Grác'' változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században ''Gréc,'' még korábban ''Gerec'' volt a magyar neve.<ref>Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.</ref>
=== Kerületek ===
A város területe 17 kerületre van osztva. Az első kerület, a belső városrész köré rendeződik a II. kerület [[St. Leonhard (Graz)|St. Leonhard]], a III. kerület [[Geidorf (Graz)|Geidorf]], a IV. kerület [[Lend (Graz)|Lend]] az V. kerület [[Gries (Graz)|Gries]] és a VI. kerület [[Jakomini (Graz)|Jakomini]]. Az óvárostól eltekintve a hat legfontosabb kerületből történelmileg öt kerület fejlődött.
 
A 8. században az avar támadások maitt a szlávok a [[Bajor Hercegség]]nél kerestek védelmet, majd a [[Frank Birodalom]] terjesztette ki uralmát a régióra. Az avar veszedelmet [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] császár 800 körül a kaganátus legyőzésével elhárította. A 10. század elején a [[Honfoglalás|honfoglaló]] magyarok egészen Stájerországig elfoglalták a mai Ausztria területét. Azokat a német földbirtokosakat és papokat akik nem menekültek el időben, kifosztották és elűzték, sok települést elpusztítottak. Miután [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó]] császár az [[Augsburgi csata|augsburgi csatában]] legyőzte a magyarokat és véget vetett a betöréseiknek, a határvidéken őrgrófságokat szervezett. Graz a Muravidéki őrgrófság alá került, amelynek urai 970-től 1035-ig az Eppenstein nemzetségből kerültek ki. Az őrgrófi címet a mai stájer területeken a Wels-Lambach grófok szerezték meg, de az Eppensteinek megtarthatták magábirtokaikat. Alig 15 évvel később a Wels-Lambachok kihaltak és a [[steyr]]i székhelyű Traungau-család vette át a helyüket (székhelyükről ill. párducos címerükről kapta Stájerország a nevét és mai címerét). 1122-ben az Eppensteinek kihaltak, birtokaik a Traungaukra szálltak. Graz azonban ekkor Bernhard von Stübing kezén volt, aki az első várat építette a mai Várhegyen. Ugyanekkor megkezdődött a vár alatt a település fejlesztése és kijelöltek egy 180 méter hosszú vásárteret is.
Belvárosi központok, ahonnan a fejlődés kiindult: Murplatz, Südtirolerplatz, Jakominiplatz.
 
Graz első írásos említése I. Lipót stájer őrgróf egy pontosan nem datálható oklevelében történik (amelynek csak egy 15. századi másolata maradt fenn). A dokumentumot valamikor a 12. század utolsó harmadában írták és egy 1128-as adományozásra vonatkozott. Az első biztos írásos utalás 1140-ből származik, amikor egy bizonyos Udalrich von Graz tanúként szerepel a [[seckau]]i kolostor alapításánál. I. Lipót fia, III. Ottokár 1156-ban megszerezte Grazot Bernhard von Stübing örököseitől és újabb vásárteret jelölt ki. Egyúttal számos, addig a királyt illtő jövedelemforrásra is rátette a kezét és megalapozta őrgrófságának hercegséggé való átalakítását (amelyre csak halála után, 1180-ban került sor). Egyetlen fia, IV. Ottokár elkapta a leprát és gyermektelen maradt; hercegségét és birtokait [[V. Lipót osztrák herceg|V. Babenberg Lipót]] osztrák hercegre hagyományozta. 1233-ban már városfal vette körbe Grazot, 1245-ben pedig megkapta címerét, amely megegyezett a hercegség párducos címerével (de szarvak nélkül és koronával a fején).
A többi kerület alkotja Graz külső gyűrűjét: [[Liebenau (Graz)|Liebenau]] (VII. kerület), [[St. Peter (Graz)|St. Peter]] (VIII. kerület), [[Waltendorf (Graz)|Waltendorf]] (IX. kerület), [[Ries (Graz)|Ries]] (X. kerület), [[Mariatrost (Graz)|Mariatrost]] (XI. kerület), [[Andritz (Graz)|Andritz]] (XII. kerület), [[Gösting (Graz)|Gösting]] (XIII. kerület), [[Eggenberg (Graz)|Eggenberg]] (XIV. kerület), [[Wetzelsdorf (Graz)|Wetzelsdorf]] (XV. kerület), [[Straßgang (Graz)|Straßgang]] (XVI. kerület) és [[Puntigam (Graz)|Puntigam]] (XVII. kerület).
 
A Babenbergek kihalása után a Habsburgok szerezték meg Ausztriát, Stájerországot, valamint egyéb birtokaikat. 1379-től a Habsburgok a grazi várból kormányozták belső-ausztriai (Stájerország, Karinthia, Belső-Isztria és Carniola - a mai Szlovénia) birokaikat. A Habsburgok egészen 1619-ig éltek ([[Bécs]] és [[Innsbruck]] mellett) a városban.
[[Fájl:Anonym Erzherzog Karl II.jpg|bélyegkép|II. Károly főherceg, a grazi egyetem alapítója]]
[[Fájl:19080128 graz mit den drei brucken.jpg|bélyegkép|Graz egy 1908-as képeslapon]]
Az 1520-as években a [[reformáció]] hatására a város lakosainak nagy része, sőt maga Simon Arbeiter polgármester (és patikárius) protestáns hitre tért. 1573-ban a virágzó protestáns tartományi iskola versenytársaként [[II. Károly osztrák főherceg|II. Károly]] belső-ausztriai főherceg megalapította a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] háromosztályos "Archiducale Gymnasium Soc. Jesu Graecensis" -át. Emellé Károly 1585-ben megalapította Belső-Ausztria első egyetemét is, amelyet a következő évben átadott a jezsuitáknak. Ebben az időszakban számos olasz építőmestert alkalmaztak, amelyek meghatározták a városképet. Egyik neves alkotásuk a reneszánsz stílusú megyeháza, a stájer tartományi gyűlések színhelye (''Landeshaus''). A katolikus egyetem protestáns vetélytársa az a főiskola volt, ahol 1594-1600 között [[Johannes Kepler]] is tanított.<ref>[http://www.keplerraum.at/stadt.html GRAZ um 1600] ''Keplerraum''</ref>
 
1598-ban teljes erővel megindult az [[ellenreformáció]], először kiutasították a protestáns lelkészeket, majd a következő évben bezárták iskoláikat. A protestáns vallású polgárokról listát készítettek, majd választás elé állították őket: vagy katolizálnak vagy elűzik őket a városból. 1628-ban sorra került az addig hittársaik sorsát elkerülő nemesekre. Az így elüldözöttek között volt Kepler is. Az evangélikus vallás nyilvános gyakorlása egésezn [[II. József magyar király|II. József]] 1781-es türelmi rendeletéig be volt tiltva.
 
A törökök betöréseik során több alkalommal is elérték Graz környékét. 1619-ben a grazi Habsburg-udvart Bécsbe költöztették.
 
A [[napóleoni háborúk]] során a franciák háromszor szállták meg Grazot. Először 1797 április 10-től 28-ig; ekkor maga [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] is megszállt a városban két napig a Herrengasse 13. alatti házban. Másodszor 1805. november 14-étől 1806. január 11-ig foglalta el Grazot [[Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont|Marmont]] tábornok. A harmadik megszállás 1809. május 30-án kezdődött, amikor [[Étienne Jacques Joseph Macdonald|Jacques MacDonald]] csapatai harc nélkül bevonulhattak, a várat viszont az osztrákok kb. 800 emberrel továbbra is védték. Június 21-én a franciák a [[Gyulay Ignác]] bán vezette horvát csapatok támadása miatt visszavonultak, de hat nappal később, Broussier és Marmont tábornokok vezetésével ismét megszállták a várost. Július 24-én a znojmói fegyverszünet után az osztrákok feladták a grazi várat, amelyet a [[schönbrunni béke]] értelmében le kellett rombolni. A várból csak az óratorony maradt épen, amelyet a polgárok 2987 guldenért és 11 krajcárért (mai árfolyamon kb. 87 ezer euró) megváltottak.
 
A 19. század során Graz mind gazdasági, mind kultuális szempontból gyors fejlődésen esett ár. [[Körösi József]] létrehozta gépgyárát (a mai Andritz AG-t), Johann Puch pedig a bicikliüzemét. A vasúthálózat kiépülésével Graz fontos vasúti csomóponttá vált, itt találkozott az osztrák [[Südbahn|Déli vasút]], a [[Magyar Nyugati Vasút]] és Graz-Köflachi vasút. [[Habsburg–Lotaringiai János főherceg|János főherceg]] megalapította a műszaki főiskolát, a Stájerországi Tartományi Múzeumot és tartományi könyvtárat. Kiépült a vízvezeték- és csatornarendszer, elindult az első lóvasút. A belvárosi temetőket felszámolták, helyettük létesült a Központi temető (''Grazer Zentralfriedhof''). A városfal és az erődítések helyét, valamint a Várhegyet parkosították.
 
Az [[első világháború]] végén a Monarchia szétesése utáni hatalmi vákuumban az ún. népjóléti bizottmány vette át ideiglenesen a kormányzást. 1918. november 12-én a szociáldemokrata Ludwig Oberzaucher a színház balkonjáról kikiáltotta a köztársaságot. Az 1919 májusában a helyi választáson a szociáldemokrata Vinzenz Muchitsch lett a polgármester, aki egészen 1934-es erőszakos eltávolításáig megtartotta posztját. A világháború utáni békeszerződés után Alsó-Stájerország [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] került, ami nagy csapást jelentett Graz gazdaságának. 1932-ben Grazban épült meg az első stájerországi krematórium.
 
A grazi nemzetiszocialisták 1938. február 24-én néhány nappal az [[Anschluss]] előtt tömegtüntetéseket tartottak a városban, bár a pártjuk ekkor be volt tiltva Ausztriában. A polgármester hozzájárulásával horogkeresztes zászlókkal lobogózták fel a belváros utcáit és a városházát még a német csapatok megérkezése előtt. Az egyetemisták is részt vettek a felvonulásokon és nagy számban léptek be az [[Sturmabteilung|SA]]-ba és az [[Schutzstaffel|SS]]-be. Javasolták, hogy az egyetemet nevezzék el [[Adolf Hitler]]ről, hangsúlyozták, hogy a grazi felsőktatási intézmény a német tudomány délkeleti bástyája, a germanizmus előörse a keleti veszedelemmel szemben. A csatlakozási népszavazás előtti propagadndakörútja során Hitler 1938. április 3-4-án Grazban tartózkodott és 30 ezer ember előtt mondott beszédet.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, ISBN 3-7011-7171-8</ref> A népszavazás győzelme után minden más politikai pártot betiltottak, a 2400 zsidónak minősülő grazi polgár vagyonát elkobozták, magukat pedig vagy emigrációba kényszerítették vagy Bécsbe deportálták. 1940 márciusában Stájerországot "zsidómentessé" nyilvánították. 1938. július 25-én, amikor a nácik az 1934-es elbukott júliusi puccsra emlékeztek, Hitler a "népfelkelő város" címet adományozta Graznak.
 
Az Anschluss után a hatóságok kialakították a mai Nagy-Grazot, amikor beolvasztották a városba és kerületté alakították át a szomszédos Liebenau, St. Peter, Waltendorf, Ries, Maria Trost, Andritz, Gosting, Eggenberg, Wetzelsdorf és Straßgang községeket. A városi közigazgatási beosztás nagyjából ekkor nyerte el mai képét, csak a 17. kerület, Puntigam szakadt el 1988-ban Straßgangtól.
[[Fájl:Murinsel Acconci.JPG|bélyegkép|A Mura-sziget (''Murinsel'') akkor épült, amikor Graz Európa kulturális fővárosa volt]]
A [[második világháború]]ban a második front 1943 augusztusi megnyitása után Graz fölött mindennapossá váltak a bombatámadások. A [[Foggia|Foggiában]] állomásozó amerkai 15. légiflotta szinte minden akciója során átrepült Stájerország fölött. Az osztrák városok közül Graz kapta a legtöbb légitámadást, összesen 56-ot, 1943. feburár 25. és 1945. április 2. között; ezek során mintegy 29 ezer hagyományos és gyújtóbombát dobtak le rá. A fő célpontok a főpályaudvar és a déli és nyugati nagy üzemek voltak. A rosszul felszerelt, 16-17 éves kamaszokból álló légvédelem a kb. 800 támadó repülőgépből hatot tudott lelőni. A Várhegy alagútjait kényszermunkások segítségével kibővítették és itt mintegy 50 ezer grazi talált menedéket a légitámadások során. Az áldozatok száma így viszonylag alacsony maradt: 1980-an haltak meg és 2 ezren sebesültek meg, míg az épületek közül 7802 dőlt romba és 20 ezer lakás megsemmisült. Amikor 1945 nyarán a Vörös Hadsereg megközelítette a várost, a Puch Művek bicikliket adományozott a lakosoknak, hogy mintegy 15 ezren eljussanak a keleti védvonal (a Panther-vonal) építkezéséhez. Május 7-én, egy nappal menekülése előtt Sigfried Uiberreither gauleiter kivégeztette a fogságban tartott ellenállókat és politikai foglyokat. Utódja, a mérsékelt Armin Dadieu azonnal felmentette Stájerország valamennyi [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-vezetőjét és utasítást adott ki, hogy Hitler [[Nero-parancs]]át az infrastruktúra megsemmisítéséről nem kell teljesíteni.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, ISBN 3-7011-7302-8</ref>
 
Grazot a Vörös Hadsereg, majd 1945 nyarától a britek tartották megszállva, egészen 1955-ig. A városban 1968 óta évente megrendezik a Stájer ősz (''Steirischer Herbst'') kortárs művészeti fesztivált, 1985 óta pedig a Styriarte zenei fesztivált. Új hidak épültek a Murán, 1972-ben megnyíltak az első sétálóutcák. 1988-ban Straßgang kerületből elkülönítették a legújabb, 17. kerületet, Puntigamot. 1993-ban a Greenpeace klímavédelmi díjat adományozott Graznak. Ugyanebben az évben rendezték meg az Európai kulturális hónapot. 1999-ben az óváros felkerült az [[UNESCO]] [[Világörökség]]-listájára.
 
2003-ban Graz volt Európa kulturális fővárosa; ennek során több mint 100 projekt és 6 ezer esemény mutatta be a kultúra különböző területeit a látogatóknak. Ekkor épült a lebegő Murinsel (Mura-sziget) a folyón, a sajátos külsejű Kunsthaus (Művészetek Háza), valamint a Frida & Fred gyerekmúzeum. 2006-ban Graz csatlakozott az UNESCO rasszizmus elleni városkoalíciójához, 2015-ben pedig a Protestáns Egyházak Európai Közössége az "Európai reformációs város" címet adta Graznak.
 
2015. június 20-án egy 26 éves bosnyák bevándorló családi problémák miatt a tömegbe hajtott Graz belvárosában, megölt három embert, 36-ot pedig megsebesített. 2017-ben az UNESCO második (Buenos Aires után) emberjogi közponját Grazban állította fel.
[[Fájl:Graz Austria pano from Schlossberg.jpg|850px|bélyegkép|középre|Graz látképe a Várhegyről]]
 
==Népesség==
{{népességdiagram}}
 
Graz lakossága 1870 körül érte el a 100 ezres szintet. Az ezt követő időkben is töretlenül gyarapodott (részben természetes úton, részben bevándorlás révén, vagy 1938-ban a környező községek bekebelezésével), majd az 1970-es évektől az agglomerációba való kiköltözés miatt csökkenő tendenciát mutatott. Ez az irány a 2000-es években fordult meg ismét, ma Graz Ausztria leggyorsabban növekvő városa. 2017. január 1-én a város lakossága a lakóhelyet tekintve 286 686 fő volt. A tartózkodási helyet is figyelembe véve 320 587-en laktak ekkor a stájer fővárosban.
==Közlekedése==
 
A városban helyi autóbuszjáratok és [[Graz villamosvonal-hálózata|villamos]] is közlekedik, a legnagyobb vasútállomás a [[Graz Hauptbahnhof]].
A 2015. januári állapotok szerint a graziak 51,28%-a volt nő, 17,62%-a 20 év alatti, 65,26% 20 és 65 közötti, 17,12% pedig 65 év fölötti.
 
A lakosok 83,56%-ának volt osztrák állampolgársága, 6,20%-nak más EU-állampolgársága, 10,24% pedig az Európai Unión kívülről érkezett. Utóbbiak közül 2525 volt afrikai, 1096 észak- vagy dél-amerikai, 8655 ázsiai, 68 óceániai. 1510 érketek Oroszországból, 10610-en pedig nem EU-tag európai országokból. 371-en voltak hontalanok.<ref>[http://www1.graz.at/statistik/Graz_in_Zahlen/GIZ_2014.pdf ''Graz in Zahlen 2014'']</ref>
 
Az 500 főt meghaladó külföldi közösségek a következők voltak: [[Bosznia és Hercegovina]] (5575 fő), [[Németország]] (5372), [[Horvátország]] (4912), [[Törökország]] (4688), [[Románia]] (4584), [[Magyarország]] (2012), [[Oroszország]] (1510), [[Szlovénia]] (1386), [[Olaszország]] (1031), [[Nigéria]] (911), [[Egyiptom]] (716), [[Macedónia]] (675), [[Lengyelország]] (639), [[Kína]] (és [[Tajvan]]) (615), [[Szlovákia]] (612), [[Bulgária]] (591), [[Szerbia]] (550).<ref>[http://www1.graz.at/Statistik/Bev%C3%B6lkerung/Bevoelkerung_2013_final.pdf Stand 1. Jänner 2014] (PDF; 5,6&nbsp;MB)</ref>
 
2001-ben a lakosok 65,4%-a római katolikusnak, 6,7% evangélikusnak, 1,7% ortodoxnak, 4% mohamedánnak, 17,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.<ref>[http://www.statistik.at/blickgem/vz7/g60101.pdf Statistik Austria</ref>
 
== Politika==
===A város polgármesterei ===
[[Fájl:GrazerRathaus-edit.jpg|thumb|right|250px|A grazi városháza főhomlokzata]]
[[Fájl:Graz-hauptplatz-2007.jpg|bélyegkép|A főtér János főherceg szobrával]]
 
{| class="wikitable mw-collapsible mw-collapsed"
! colspan="2" | Polgármesterek 1784-től
}}
 
== Látnivalók ==
== Kultúra és látnivalók ==
[[Fájl:Schloßberg, 8010 Graz, Austria - panoramio (4).jpg|bélyegkép|A Várhegy óratornya]]
* Várhegy (németül ''Schloßberg''): ide vezet fel [[Európa]] legmeredekebb [[siklóvasút|siklója]] (kábelvontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony ([[1561]], 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
Graz óvárosát az [[UNESCO]] 1999-ben felvette a [[Világörökség]]-listára, mert a történelmi városrész igen jó állapotban maradt meg és jól követhető fejlődése egészen a gótikus időktől kezdődően. A helyszínt 2010-ben kiegészítették az [[Eggenberg-kastély|Eggenberg-kastéllyal]] is. Graz legtöbb látványossága az úvárosban található, bár sok szép régi építményre bukkanhatunk a St. Leonhard (II.) és Geidorf (III.) kerületekben is.
* [[Graz óvárosa|Belváros]]: Városi Múzeum, Városháza ([[1888]]-[[1893]]), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, [[Szűz Mária|Mária]]-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park ''(Stadtpark)'', [[Dóm]] (1438-1462), [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] mauzóleuma
* [[Eggenberg-kastély]]: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban [[Hans Ulrich von Eggenberg]] birodalmi herceg építtette, mérete: 80&nbsp;m × 65&nbsp;m, 1525–1656 között épült.
* Dóm (Szt. Ägidius)
* Színház
* Művészetek Háza ''(Kunsthaus)''
* Ferences-rendi kolostor és templom
* Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824)
* Szt. Leonard-templom
* Jézus szíve-templom
* Botanikus kert
* Mura-sziget ''(Murinsel)'', amelyet [[2003]]-ban annak örömére építettek, hogy Graz [[Európa kulturális fővárosa]] lett.
* Repülőmúzeum
* „Érzékelés” Múzeuma (''Museum der Wahrnehmung'', MUWA)
* Operaház (Ausztria 2. legnagyobb operaháza)
 
*A Várhegy és környéke: a Várhegy (''Schloßberg'') a város közepén található; a ráépített vár 1129-től 1809-ig védte Grazot. Miután az osztrák csapatok Franz Xaver Hackher zu Hart ezredes vezetésével sikeresen védekeztek Napóleon csapataival szemben, a háborút követő békeszerződésben előírták a vár lerombolását. A grazi polgárok megváltották az óratornyot és a harangtornyot, így ezek megmenekülhettek. Az addig sziklás hegyet 1839-ben kezdték parkosítani. A két tornyon kívül megmaradtak a valamikori vár maradványai és néhány műemlék épület is, mint a Tamás-kápolna romjai, a Polgár- és az Istállóbástya, valamint a kazamaták. A Várhegy tetejét a Schloßbergbahn siklóvasútján, a 2000-ben elkészült lifttel vagy egy 260 lépcsőfokos gyalogösvényen lehet elérni. A hegy belsejében több kilométeres alagútrendszer található, ahová a második világháborúban a légitámadások elől menekítették a polgárokat. Az alagutak ma különböző események színhelyéül szolgálnak (''Dom im Berg''), bejárhatók a mesevonattal (''Märchenbahn''), valamint létesítettek benne egy - jelenleg nem látogatható - bányavasút-múzeumot is.
<gallery caption="Képgaléria" style="text-align:center;" widths="150px">
[[Fájl:Graz I Innere Stadt Paulustor.jpg|bélyegkép|A Paulus-kapu]]
Fájl:Vischer - Topographia Ducatus Stiria - 110 Graz.jpg|Graz, Georg Matthäus Vischer (1670)
Érdemes legalább részben körbesétálni a Várhegyet. A túra a hegy keleti lábánál, a Paulus-kapunál (''Paulustor'') indul, amely a reneszánsz külső erődrendszer utolsó megmaradt építménye. A Paulustorgassén délre haladva látható a Palmburg kastélya (ma bírósági épület), majd közvetlenül mellette a Néprajzi Múzeum és a Szt. Antal-templom. A templom helyén 1600-ban között több mint 10 ezer protestáns könyvet égettek el. Délebbre található a Saurau-palota jókora portáljával és fölötte a török katona alakjával; a volt "Aranypástétom" fogadó jellegzetes kerek erkélyeivel, a volt ágostonos kolostor, a "lépcsőházas templom" (amely valaha az erődítmény része volt) és a Német Lovagrend rendháza. A Főtéren (''Hauptplatz'') jobbra fordulva a Sackstraße mentén látható az Erzherzog Johann-szálloda, a Landschaftsapotheke (Graz legrégebbi patikája), a Kellersberg-palota, az Özvegypalota (''Witwenpalais''), valamint az Attems-("Stájerország legfontosabb nemesi palotája"), Herberstein- (Palotamúzeum) és Khuenburg-paloták (Ferenc Ferdinánd szülőháza, Grazi Városi Múzeum és Patikamúzeum). Közvetlenül az utóbbi mellett található Graz legrégebbi épülete, a Reinerhof. A mellette lévő Schlossbergplatzról nyíilik a Várhegyre felvezető lépcső, a Mesevasút, itt található a Szentháromság-templom, illetve rövid sétával elérhető a Murinsel (Mura-sziget) is.
Fájl:Graz clock tower.jpg|Az Óratorony a Várhegyen
Fájl:graz Panorama altstadtseite.jpg|A Várhegy (balra) és az Óváros a ferences templommal
Fájl:Graz Schlossberg.jpg|A grazi Várhegy
Fájl:Graz Schloss Eggenberg front facade.jpg|Eggenberg-kastély
</gallery>
 
*A Stadtkrone. A Várhegy keleti lábánál található az ún. Grazer Stadtkrone ("Graz városának koronája"), egy négy épületből álló együttes: a gótikus Szt. Egyed-katedrális, az egybeépült Szt. Katalin-templom és II. Ferdinánd császár mauzóleuma, a régi jezsuita egyetem és a grazi Burg.
===Graz írója===
[[Fájl:Graz - Dom.jpg|bélyegkép|A grazi dóm]]
A város középkori hagyományt felélesztve-megújítva évente választ magának egy írót, aki egy évig a grazi Várhegyen álló Cerrini-kiskastélyban, a város vendégeként élhet és alkothat. (A középkorban a „város írója” a tanácsülések protokolláris vezetője volt.) 2008-ban [[Zilahy Péter]], 2014-ben [[Garaczi László]] nyerte el ezt a megtisztelő címet és lehetőséget.<ref>http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1219646</ref>
A grazi katedrális 1786 óta székesegyháza a Graz-Seckaui egyházmegyének.<ref>Schweigert: Dehio Graz. 13–24. o.</ref> Az első látásra nem különösebben feltűnő épület 1577-1773 között a jezsuiták temploma volt. Művészeti és kultúrtörténeti szempontból azonban Graz belvárosának legfontosabb szakrális épülete. A 15. században készült el [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] császár udvara számára. Valamikor egy folyosó kötötte össze a Burggal. Főoltára a barokk művészet mesterműve. Külső falán egy 1485-ből származó, a a világ csapásait ábrázoló freskó (ún. ''Landplagenbild'') látható.
 
Közvetlenül a katedrális mellett található a Szt Katalin-templom és [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] (1578-1637) [[Manierizmus (művészet)|manierista]] stílusú mauzóleuma, amely valamennyi Habsburg-uralkodó síremlékénél nagyobb. A katedrális és a mauzóleum között látható [[Szent Egyed|Szt. Egyed]] (a székesegyház védőszentje) bronzszobra.
=== Múzeumok ===
* Régi Galéria (22 terem, 300 képzőművészeti alkotás a 13-18. századból)
* Új Galéria
* Városi múzeum
* Művészház
* Camera Austria
* Néprajzi múzeum
* Püspöki múzeum
* Irodalomház
* Frida&Fred gyerekmúzeum
* Villamosmúzeum
* Krimimúzeum
* Repülőmúzeum
 
A grazi Burgot [[II. Frigyes német-római császár|V. Frigyes]] herceg (később III. Frigyes császár) kezdte építeni városi rezidenciaként 1438-ban és a munkálatok tovább folytatódtak [[II. Károly osztrák főherceg|II. Károly]] főherceg és fia, II. Ferdinánd császár idejében is. Az építkezés első, gótikus szakaszának emléke a látványos kettős csigalépcső. Az épületben ma a stájer tartományi kormányzat működik.
== Sportegyesületek ==
[[Fájl:Sommer im Schloss Eggenberg.jpg|bélyegkép|Az Eggenberg-kastély]]
* [[Grazer AK]] (futball)
*A városközpontban érdemes megtekinteni a neoklasszikus, 1889-1895 között épült városházát a Fő téren (''Hauptplatz''). Előtte, a tér közepén áll a János főherceg-szökőkút, amelyet 1878-ban állítottak fel. A főteret több palota veszi körbe, mint a Fehér Ház, a Sas-patika, a stukkós Luegg-házak, a Weikhard-ház vagy a Stürgkh-palota. A Herrengasse mentén található a tartományi gyűlés épülete, a Landhaus reneszánsz árkádjaival, a Landeszeughaus a világ legnagyobb megmaradt középkori fegyvertára 32 ezer darabból álló kiállításával, az ún. Festett Ház és a városi plébániatemplom. A városközponthoz tartozik még az ún. Ferencesek negyede (''Franziskanerviertel'') a ferencesek templomával, amely Graz második legnagyobb temploma; valamint a Joanneum-negyed a tartomány legnagyobb múzeumával, a János főherceg alapította Joanneummal. A belvárosban található még az 1899-ben megnyílt, neobarokk Operaház.
* SK Sturm Graz (futball)
* EC Graz 99ers (Jégkorong)
* Graz Giants (Amerikai futball)
* Graz Gladiators (Lacrosse)
 
*Az [[Eggenberg-kastély]] a belvároson kívüli látványosságok közül a leggyakrabban látogatott, évente több mint egymillió látogató keresi fel. Az épületegüttes Stájerország legszebb barokk palotakomplexuma.<ref>Schweigert: Dehio Graz. S. 242.</ref> Mai formájában Hans Ulrich Eggenberg (1568-1634) kezdte építtetni 1625-ben Giovanni Pietro de Pomis udvari építész tervei alapján. A kastély 24 emeleti dísztermének megmaradt eredeti 17-18. századi berendezése, amelyek egész Ausztria legfontosabb történelmi bútoregyüttesei közé tartoznak. A kastély 2010 óta a Világörökség része.
== Híres emberek ==
 
* [[Bikkessy Heinbucher József]] festőművész itt halt meg, [[1833]]-ban.
*Egyéb óvároson kívüli látványosságok: A város északi határán találhatóak Gösting várának romjai, a magas fekvésű erődből ellenőrizték valamikor a Mura völgyét. A várba 1723-ban villám csapott és leégett.
* [[Ludwig von Welden]] utásztiszt, táborszernagy és [[Bécs]] egykori kormányzója [[1853]]-ban itt halt meg.
Ausztria legnagyobb [[Szecesszió|szecessziós]] épületegyüttese a Graz keleti részén található egyetemi kórház, elkészültekor Európa legmodernebb kórháza. A jelentősebb épületek közé tartozik még a Kees-palota, ahol anno a császári és királyi vezérkar székelt vagy a Meran-palota, János főherceg volt lakóhelye (ma a Grazi Művészeti Egyetem főépülete).
* [[Habsburg–Lotaringiai János főherceg]] itt halt meg [[1859]]-ben. [[1811]]-től élt itt.
==Múzeumok==
* [[Jakob Lorber]] itt halt meg [[1864]]-ben. Zenész, misztikus volt.
[[Fájl:Graz Altes Joanneum.jpg|bélyegkép|A Joanneum múzeuma]]
* [[Johann Nestroy]] itt halt meg [[1862]]-ben. Színész és költő volt.
[[Fájl:Armory Graz.jpg|bélyegkép|A Landeszeughaus]]
* [[Alexander Graf von Auersperg]] itt halt meg [[1876]]-ban költő és politikus.
*a Joanneum Egyetemes Múzeum (''Universalmuseum Joanneum'') a tartomány legrégebbi és az egész ország második legnagyobb (a bécsi Művészettörténeti Múzeum után) múzeuma. János főherceg alapított 1811-ben, aki - főleg tudományos és műszaki - magángyűjteményét adományozta a múzeum számára. Hozzá tartozik a 2013-ban megnyílt Természettudományi Múezum és a multimédiás gyűjtemény is.
* [[Körösi József]] itt halt meg [[1868]]-ban. Andrizt AG alapítója.
*a Régi Galéria (''Alte Galerie'') az Eggenberg-kastélyban középkori (rómántól a barokkig) gyűjteményéről híres. A 19-20. századi művészetet a Joanneum-beli Új Galéria (''Neue Galerie'') mutatja be.<ref>Werner W. Strahalm, Peter Laukhardt: Graz. Eine Stadtgeschichte. Edition Strahalm, Graz 2008</ref>
* [[Ferdinand Heinrich Thieriot]] [[1870]]–[[1885]] között élt a városban. Zenész és virtuóz.
*Szintén az Eggenberg-kastély ad otthont az Érmegyűjteménynek és a Régészeti Múzeumnak.
* [[Arnold Luschin-Ebengreuth]] itt halt meg [[1932]]-ben, jogtörténész és numizmatikus.
*a Néprajzi Múzeum a Paulustorgassén.
* [[Peter Rosegger]] Költő. Élete nagy részét itt élte.
*a Landeszeughaus (Fegyvertár) a világ legnagyobb történeti fegyvergyűjteményével
* [[Ludwig Boltzmann]] Fizikus. itt végezte el [[1869]]-ben a Technikai egyetemet.
*a Patikamúzeum
* [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg]] [[1863]]. december. 18.
*a Grazi Városi Múzeum a Khuenburg-palotában
* [[Emil Ertl]] Költő és író. Technikai főiskola (ma egyetem) könyvtárosa.
*Camera Austria a Művészetek Házában
* [[Johann Puch]] itt halt meg [[1914]]-ben. Vállalkozó, a helyi Bicikli és motorgyárat alapította.
*Egyházmegyemúzeum
* [[Johannes Kepler]] csillagász és matematikus tanult és dolgozott a városban [[1594]] és [[1600]] között.
*Irodalmi Ház
* [[Walther Hermann Nernst|Walther Nernst]] Biokémikus. A városban tanult
*az Érzékelés Múzeuma
* [[Viktor Geramb]] itt halt meg 1958-ban, stájer népkutató.
*Frida és Fred gyerekmúzeum
* [[Leopold Stocker]] itt halt meg 1950-ben osztrák könyvkiadó.
*Villamosmúzeum
* [[Erwin Schrödinger]] fizikus, Nobel-díjas.
*Hans Gross kriminológiai múzeum
* [[Karl Böhm]] itt született [[1894]]-ben, osztrák karmester, rendező, operaigazgató.
*Hanns Schell-gyűjtemény
* [[Karlheinz Böhm]] Karl Böhm fia. Osztrák színész, itt érettségizett.
*Johann Puch-múzeum
* [[Alfred Kolleritsch]] író itt él a városban.
*Robert Stolz-múzeum
* [[Werner Kopacka]] újságíró jelenleg a városban él.
==Kultúra==
* [[Hans Ulrich von Eggenberg]] herceg, az egykori [[Krajna (Szlovénia)|krajnai]] tartományfőnök, pohárnokmester itt született.
[[Fájl:IMG 0428 - Graz - Opernhaus.JPG|bélyegkép|Az Operaház]]
* [[Christoph Leitgeb]] osztrák futballista, itt született, [[1985]]-ben.
A német, kelet-európai és mediterrán kultúrterületek metszéspontjában fekvő Graz már évszázadok óta nemzetközi kultúrközpont; az Alpok-Adria régióra gyakorolt hatását csak növelte, hogy sokáig [[Belső-Ausztria]] fővárosa volt.
* [[Arnu Miksa]] [[17. század]]i [[Jézus Társasága|jezsuita]] tanár itt született.
 
A város legfontosabb kulturális rendezvényközpontjai a 11 ezer fő befogadására képes Stadthalle Graz, a Stephaniensaal, a Helmut-List-Halle, vagy a volt szappangyárból átlakított rendezvényközpont, a Veranstaltungszentrum Seifenfabrik. Az egyik legnagyobb múlttal rendelkező szórakoztató intézmény az 1950-ben épített Orpheum, amely a háborúban lebombázott, 1899-ben alapított Varieté Orpheum helyén áll.
 
1937 óta minen évben megrendezik a Stájer Ősz (''Steirische Herbst'') kortárs művészeti fesztivált. A ''Styriarte'' a klasszikus zene, a ''Springfestival'' az elektronikus zene", a ''Aufsteirern'' pedig a populáris kultúra kedvelóinek fesztiválja. Ezeken kívül Grazban rendezik a ''Diagonale'' filmfesztivált, a ''Jazz Summer Graz'' fesztivált; az ''Elevate Festival'' a kortárs zenére, művészetre és a politikai diskurzusra koncentrál; a La Strada pedig utcai színészek és bábszínházak nemzetközi találkozója. A bési operabálhoz hasonló társasági esemény az Operaházban 1999 óta megrendezett ''Opernredoute''.
 
A legismertebb grazi könnyűzenei együttes az [[Opus (osztrák együttes)|Opus]], amely 1985-ben robbant be a nemzetközi slágerlistákra ''Live is Life'' c. dalával.
 
==Oktatás==
Graznak négy egyeteme, két pedagógiai főiskolája és két főiskolája van, amelyeken összesen 60 ezren tanulnak; ezzel Bécs után az ország második legnagyobb oktatási központja.
 
A Károly-Ferenc Egyetem (''Karl-Franzens-Universität'' vagy ''Carola-Franciscea'') története 1585-ig nyúlik vissza, így a bécsi után Ausztria második legrégebbi egyeteme. Egyedül ide 32 ezer diák jár. 16 ezer hallgatója van a Műszaki Egyetemnek (János főherceg Egyetem) 4300 pedig az Orvostudományi Egyetemnek (Leopold Auenbrugger Egyetem). A felsőoktatási intézmények sorát a Zenei és Előadóművészeti Egyetem (1880 hallgató) és a Klagenfurti Egyetem Grazba kihelyezett interdiszciplináris kutatási tanszéke egészíti ki.
 
Az egyetemek memlett itt találhato a Joanneum Főiskola (4417 diákjával az ország második főiskolája) és a Campus 02 gazdasági főiskola (1272 diák). Ezek mellett a városban működik a Stájerországi Pedagógiai Főiskola és a Grazi Egyházi Pedagógiai Főiskola. Az egyetemi szint alatti zeneoktatásért a the Johann Joseph Fux Konzervatórium felelős. Emellett a Graz-Seckaui egyházmegye is fenntart egy egyházzenei konzervatóriumot.
[[Fájl:Graz Panorama.jpg|850px|keretnélküli|középre]]
==Sport==
Graznak két nagy múltú, egymással rivalizáló sportlubja van, az [[SK Sturm Graz|SK Sturm]] és a [[Grazer AK]] (GAK). Utóbbi labdaúgószakosztálya 2012-ben csődbe jutott, majd újraalapították, de újra kellett kezdenie pályafutását az amatőr ligában.
 
A város jégkorongcsapata, az [[Graz 99ers|EC Graz 99ers]] az osztrák felső ligában játszik. Az amerikaifutball-csapat, a Graz Giants számos alkalommal nyerte ez az osztrák kupát. Grazban található a központja Ausztria legnagyobb triatlonszövetségének, a Sportunion Triathlonverein Steiermark-nak. 1984-2007 között összesen 24-szer rendezték meg a [[Tour de France]] után a város óvárosában a Grazer Altstadtkriterium-ot, az óváros szűk, kanyargós utcáin rendezett kerékpárversenyt.
==Gazdaság==
[[Fájl:Graz Hauptbahnhof Halle.jpg|bélyegkép|A főpályaudvar belső tere]]
[[Fájl:16-07-05-Flughafen-Graz-RR2 0347.jpg|bélyegkép|A grazi repülőtér]]
A kedvező helyzetű város számos osztrák és nemzetközi cégnek kínál othont. Központi régiója termeli Stájerország ipari hozzáadott értékének több, mint egyharmadát és itt kínálják az állások 40%-át. Graz az ország egyik innovációs centruma, az ország high-tech innovációinak harmada származik ebből a térségből.
 
2003-ban 184 135 munkavállaló dolgozott Grazban 10 692 munkahelyen; közülük 70% a szolgáltató szektorban (főleg közszolgálati, kereskedelmi, bank-és biztosítási szektorokban). A Grazi Őszi Vásárt 1906 óta rendezik meg nem ritkaság hogy 200 ezren is meglátogatják.
 
A legnagyobb helyi vállalkozások a gépgyártással foglalkozó Andritz AG és a Magna Steyr autógyártó. A gyorsan fejlődő Autocluster Steiermark (vagy "ACstyria") több mint 180 stájer céget fog össze, amelyek autógyárak beszállítóiként specializálódtak.
===Közlekedés===
A város jól fejlett tömegközlekedési hálózattal rendelkezik, amely hat villamosvonalból és számos buszjáratból áll. Érdekessége a standard jeggyel használható Várhegy-sikló. Graz az osztrák Déli vasút ([[Südbahn]]) vonalán fekszik, főpályaudvara az utasok körében végzett felmérés szerint a legszebbek közé tartozik Ausztriában. A tartományi városokat a 11 vonalból álló [[Steiermark S-Bahn]] hálózata köti össze Stájerország fővárosával.
 
Graz az [[A9-es autópálya (Ausztria)|A9]] és [[A2-es autópálya (Ausztria)|A2]] autópályák találkozásánál felszik.
 
A városközponttól kb. 10 km-re délre található a [[grazi repülőtér]], amely busszal és vonattal megközelíthető. A repülőtér forgalma alapján a harmadik legnagyobb az országban a bécsi és a linzi után. 2017-ben 959 166 utas fordult meg a reptéren.
 
==Graz írója==
A város középkori hagyományt felélesztve-megújítva évente választ magának egy írót, aki egy évig a grazi Várhegyen álló Cerrini-kiskastélyban, a város vendégeként élhet és alkothat. (A középkorban a „város írója” a tanácsülések protokolláris vezetője volt.) 2008-ban [[Zilahy Péter]], 2014-ben [[Garaczi László]] nyerte el ezt a megtisztelő címet és lehetőséget.<ref>http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1219646</ref>
 
== Híres graziak ==
[[Fájl:Graz Panorama 002.JPG|bélyegkép|A város panorámája]]
[[Fájl:Steiermark Schoeckl Graz 2.jpg|bélyegkép|Graz látképe]]
[[Fájl:Katharinenkirche u Mausoleum Graz.jpg|bélyegkép|A Szt. Katalin-templom és II. Ferdinánd mauzóleuma]]
[[Fájl:Burg AZ3 244a.jpg|bélyegkép|A Burg]]
[[Fájl:FranziskanerkircheGraz20070406.jpg|bélyegkép|A ferencesek temploma]]
*[[Leopold Auenbrugger]] (1722–1809) orvos, librettista
*[[Martin Bartenstein]] (1953-) vállalkozó, politikus, gazdasági miniszter
*[[Lajos Sándor battenbergi herceg]] (1854–1921) brit admirális
*[[Wolfgang Bauer]] (1941–2005) író
*[[Alois von Beckh-Widmanstätten]] (1754–1849) természettudós
*[[Johann Berger]] (1845–1933) sakkozó
*[[Karl Böhm]] (1894–1981) karmester
*[[Hans Ulrich von Eggenberg]] (1568–1634) államférfi, kormányzó
*[[II. Ferdinánd magyar király]] (1578–1637)
*[[III. Ferdinánd magyar király]] (1608-1657)
*[[Johann Bernhard Fischer von Erlach]] (1656–1723) építész
*[[Heinz Fischer]] (1938) politikus, köztársasági elnök
*[[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd főherceg]] (1863–1914)
*[[Alexander Girardi]] (1850–1918) színész, énekes
*[[Thomas Glavinic]] (1972) író
*[[Michael Glawogger]] (1959–2014) rendező
*[[Gordon Gollob]] (1912–1987) vadászpilóta
*[[Hans Gross]] (1847–1915) kriminológus
*[[Georg Friedrich Haas]] (1953) zeneszerző
*[[Joseph von Hammer-Purgstall]] (1774–1856) diplomata, orientalista
*[[Siegmund von Hausegger]] (1872–1948) zeneszerző
*[[Alois Hudal]] (1885–1963) teológus
*[[Anselm Hüttenbrenner]] (1794–1868) zeneszerző
*[[V. Lipót osztrák főherceg]] (1586–1632)
*[[Oliver Marach]] (1980-) teniszező
*[[Joseph Marx]] (1882–1964) zeneszerző
*[[Marisa Mell]] (1939–1992) színész
*[[Inge Morath]] (1923–2002) fényképész
*[[Emanuel Pogatetz]] (1983-) labdarúgó, 61x válogatott
*[[Sebastian Prödl]] (1987-) labdarúgó, 69x válogatott
*[[Ernst Rüdiger von Starhemberg]] (1638–1701) tábornok
*[[Robert Stolz]] (1880–1975) zeneszerző
*[[Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg|Roman von Ungern-Sternberg]] (1886–1921) kalandor
 
== Testvérvárosok ==
* {{Zászló|Német}} [[Darmstadt]] (1968)
* {{Zászló|Norvégia}} [[Trondheim]] (1968)
* {{Zászló|Horvátország}} [[Póla]] ([[1972]])
* {{Zászló|Olasz}} [[Trieszt]] (1973)
* {{Zászló|Románia}} [[Temesvár]] ([[1982]])
* {{Zászló|Szlovénia}} [[Maribor]] ([[1987]])
* {{Zászló|Magyar}} [[Pécs]] ([[1989]])
* {{Zászló|Horvát}} [[Dubrovnik]] ([[1994]])
* {{Zászló|HorvátországOroszország}} [[PólaSzentpétervár]] ([[1972]]) ([[20032001]])
* {{zászlóZászló|Bosznia-HercegovinaSzlovénia}} [[BanjaLjubljana]] Luka([[2001]])
 
== Városkép ==
{{széles kép|0467-0472a - Graz - View from Schlossberg.JPG|2300px|<center>Graz egy panorámaképe a várhegyről</center>}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}