„Csontháború” változatai közötti eltérés

a
→‎Örökség: Kékítés
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2))
a (→‎Örökség: Kékítés)
Több szempont szerint is Marsh volt a csontháború győztese. Mindketten hihetetlenül értékes tudományos felfedezéseket tettek, de Marsh összesen 86 új [[faj]]t fedezett fel, többek közt ő fedezte fel az egyik leggazdagabb lelőhelyként ismert Como Bluffot, a [[Wyoming]] állambeli Medicine Bow közelében, míg Cope mindössze 56 fajt talált. Cope számos esetben már ismert vagy teljesen tisztázatlan eredetű fajok fosszíliáira bukkant rá. Marsh fedezte fel a legközismertebbé vált fajokat, például a ''[[Triceratops]]t'', az ''[[Allosaurus]]t'', a ''[[Diplodocus]]t'', és a ''[[Stegosaurus]]t'', Cope legnagyobb leletei, a ''[[Dimetrodon]]'', a ''[[Camarasaurus]]'', a ''[[Coelophysis]]'' és a ''[[Monoclonius]]'' kevésbé lettek ismertek. Halmozódó felfedezéseik átformálták az őslénykutatást; a csontháború kezdetén mindössze kilenc észak-amerikai dinoszauruszfajról tudtak; emellett értékes elméletekkel is gazdagították a tudományt, melyekre napjainkban is gyakran hivatkoznak – Marsh vetette fel elsőként, hogy a [[madarak]] a dinoszauruszokból fejlődtek ki; „Cope törvénye” pedig megállapította, hogy egyes fajok idővel egyre nagyobb méretűvé váltak. A csontháború végére körülbelül 150 faj vált ismertté.
 
Cope sokak szerint az egyik legragyogóbb tudós volt, de emellett az egyik legpimaszabb és legkönyörtelenebb is. Termékeny szerző volt, több mint 1200 tudományos írást jelentetett meg, amely máig rekordnak számít. Marsh megfontoltabb és módszeresebb volt, de jobban is politizált – könnyebben beférkőzött a magasabb körökbe, például az elnökhöz, [[Ulysses S. Grant]]hez vagy a [[Rothschild]]ok közé. Emellett baráti viszonyban volt [[Buffalo Bill]]el és a [[lakoták|lakota]] indiánok főnökével, Vörös Felhővel is.
 
[[Fájl:Stegosaurus Struct.jpg|bélyegkép|balra|''Stegosaurus csontvázmodellek'' [[National Museum of Natural History]].]]