Főmenü megnyitása

Módosítások

12 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
[[Fájl:Historic City Center of Graz.jpg|bélyegkép|balra|Az óváros légi felvétele]]
[[Fájl:16-07-06-Rathaus Graz Turmblick-RR2 0275.jpg|bélyegkép|balra|A Várhegy]]
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint Graz területén a Várhegy környékén már i.e. 3000 körül is létezett egy rézkori település. Kb. kétezer évvel későbbről a [[bronzkor]]i [[urnamezős kultúra]] erődítményeit tárták fel. A római korszakban a Grazi-medence sűrűn lakott, mezőgazdaságilag megművelt terület volt. Egész Stájerország legnagyobb rómaikori építménye a mai [[grazi repülőtér]] helyén volt található, ám az 1940-es években a reptér bővítésekor teljesen megsemmisült.<ref>Walter Brunner im Auftrag der Stadt Graz, Kulturamt (Hrsg.): Geschichte der Stadt Graz. 4 Bände. Eigenverlag der Stadt Graz, Graz 2003, {{ISBN |3-902234-02-4}}.</ref> Az ekkor kiépült kereskedelmi útvonalak azonban jóval később, a középkorban is használatosak voltak. Ilyen volt a kelet-nyugati irányú "strata hungarica" és az észak-déli Römerstraße, amelyek Graznál keresztezték egymást.
 
A 6. században az [[avarok]] vazallusainak számító szlávok települtek meg a ritkán lakott térségben és megalapították [[Karantánia]] fejedelemségét. Ők építették azt a kis várat (''gradec'') amely a település nevét adta. Nevét a 19. századig Grätz formába írták, illetve a középkorban Bayrisch-Grätzként ("Bajor Grätz"), sőt a 16. században Grätz in Steyr-ként hivatkoztak rá, hogy megkülönböztessék az alsó-stájerországi Windisch-Grätztől ("Vend Grätz", ma [[Slovenj Gradec]] Szlovéniában).<ref>Christian Weyers: Ortsnamendeterminierung: Der Typ Alhama de Aragón in der kastilischen Toponymie (= Romanistik in Geschichte und Gegenwart. Band 13. Beiheft, ISSN 0947-0573). Habil.-Schrift, Technische Univ., Dresden 2000</ref> Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető ''Grác'' változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században ''Gréc,'' még korábban ''Gerec'' volt a magyar neve.<ref>Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.</ref>
Az [[első világháború]] végén a Monarchia szétesése utáni hatalmi vákuumban az ún. népjóléti bizottmány vette át ideiglenesen a kormányzást. 1918. november 12-én a szociáldemokrata Ludwig Oberzaucher a színház balkonjáról kikiáltotta a köztársaságot. Az 1919 májusában a helyi választáson a szociáldemokrata Vinzenz Muchitsch lett a polgármester, aki egészen 1934-es erőszakos eltávolításáig megtartotta posztját. A világháború utáni békeszerződés után Alsó-Stájerország [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] került, ami nagy csapást jelentett Graz gazdaságának. 1932-ben Grazban épült meg az első stájerországi krematórium.
 
A grazi nemzetiszocialisták 1938. február 24-én néhány nappal az [[Anschluss]] előtt tömegtüntetéseket tartottak a városban, bár a pártjuk ekkor be volt tiltva Ausztriában. A polgármester hozzájárulásával horogkeresztes zászlókkal lobogózták fel a belváros utcáit és a városházát még a német csapatok megérkezése előtt. Az egyetemisták is részt vettek a felvonulásokon és nagy számban léptek be az [[Sturmabteilung|SA]]-ba és az [[Schutzstaffel|SS]]-be. Javasolták, hogy az egyetemet nevezzék el [[Adolf Hitler]]ről, hangsúlyozták, hogy a grazi felsőktatási intézmény a német tudomány délkeleti bástyája, a germanizmus előörse a keleti veszedelemmel szemben. A csatlakozási népszavazás előtti propagadndakörútja során Hitler 1938. április 3-4-án Grazban tartózkodott és 30 ezer ember előtt mondott beszédet.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, {{ISBN |3-7011-7171-8}}</ref> A népszavazás győzelme után minden más politikai pártot betiltottak, a 2400 zsidónak minősülő grazi polgár vagyonát elkobozták, magukat pedig vagy emigrációba kényszerítették vagy Bécsbe deportálták. 1940 márciusában Stájerországot "zsidómentessé" nyilvánították. 1938. július 25-én, amikor a nácik az 1934-es elbukott júliusi puccsra emlékeztek, Hitler a "népfelkelő város" címet adományozta Graznak.
 
Az Anschluss után a hatóságok kialakították a mai Nagy-Grazot, amikor beolvasztották a városba és kerületté alakították át a szomszédos Liebenau, St. Peter, Waltendorf, Ries, Maria Trost, Andritz, Gosting, Eggenberg, Wetzelsdorf és Straßgang községeket. A városi közigazgatási beosztás nagyjából ekkor nyerte el mai képét, csak a 17. kerület, Puntigam szakadt el 1988-ban Straßgangtól.
[[Fájl:Murinsel Acconci.JPG|bélyegkép|A Mura-sziget (''Murinsel'') akkor épült, amikor Graz Európa kulturális fővárosa volt]]
A [[második világháború]]ban a második front 1943 augusztusi megnyitása után Graz fölött mindennapossá váltak a bombatámadások. A [[Foggia|Foggiában]] állomásozó amerkai 15. légiflotta szinte minden akciója során átrepült Stájerország fölött. Az osztrák városok közül Graz kapta a legtöbb légitámadást, összesen 56-ot, 1943. feburár 25. és 1945. április 2. között; ezek során mintegy 29 ezer hagyományos és gyújtóbombát dobtak le rá. A fő célpontok a főpályaudvar és a déli és nyugati nagy üzemek voltak. A rosszul felszerelt, 16-17 éves kamaszokból álló légvédelem a kb. 800 támadó repülőgépből hatot tudott lelőni. A Várhegy alagútjait kényszermunkások segítségével kibővítették és itt mintegy 50 ezer grazi talált menedéket a légitámadások során. Az áldozatok száma így viszonylag alacsony maradt: 1980-an haltak meg és 2 ezren sebesültek meg, míg az épületek közül 7802 dőlt romba és 20 ezer lakás megsemmisült. Amikor 1945 nyarán a Vörös Hadsereg megközelítette a várost, a Puch Művek bicikliket adományozott a lakosoknak, hogy mintegy 15 ezren eljussanak a keleti védvonal (a Panther-vonal) építkezéséhez. Május 7-én, egy nappal menekülése előtt Sigfried Uiberreither gauleiter kivégeztette a fogságban tartott ellenállókat és politikai foglyokat. Utódja, a mérsékelt Armin Dadieu azonnal felmentette Stájerország valamennyi [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-vezetőjét és utasítást adott ki, hogy Hitler [[Nero-parancs]]át az infrastruktúra megsemmisítéséről nem kell teljesíteni.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, {{ISBN |3-7011-7302-8}}</ref>
 
Grazot a Vörös Hadsereg, majd 1945 nyarától a britek tartották megszállva, egészen 1955-ig. A városban 1968 óta évente megrendezik a Stájer ősz (''Steirischer Herbst'') kortárs művészeti fesztivált, 1985 óta pedig a Styriarte zenei fesztivált. Új hidak épültek a Murán, 1972-ben megnyíltak az első sétálóutcák. 1988-ban Straßgang kerületből elkülönítették a legújabb, 17. kerületet, Puntigamot. 1993-ban a Greenpeace klímavédelmi díjat adományozott Graznak. Ugyanebben az évben rendezték meg az Európai kulturális hónapot. 1999-ben az óváros felkerült az [[UNESCO]] [[Világörökség]]-listájára.
37 391

szerkesztés