„Vizigót Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Toletum |
a →Története: Toledo (Spanyolország) |
||
56. sor:
[[466]]-ban (bátyja meggyilkolása után) [[Eurich nyugati gót király|Eurich]] király került hatalomra, akinek vezetésével a gótok hódításba kezdtek Galliában és konszolidálták hatalmukat az Ibériai-félszigeten, ahol [[469]]-ben elfoglalták a szvévektől [[Mérida (Spanyolország)|Méridát]]. [[472]]-ben meghódította [[Hispania Tarraconensis]] római tartományt, mely az utolsó római fennhatóság alatt álló terület volt a térségben. [[476]]-ra a királyság határai északon már a [[Rhône]] és [[Loire]] folyók mentén húzódtak. A gót előrenyomulás sikere érdekében Eurich megnyerte magának a galliai és hispániai területek romanizált vezetőinek rokonszenvét; közülük többen hadvezérként segítették elő a hódításokat vagy kormányzóként igazgatták az elfoglalt területeket. Eurich hamarosan szövetségre lépett a Róma bukása után magát császárrá kikiáltó [[Iulius Nepos római császár|Iulius Nepos]] római hadvezérrel, aki elismerte a [[Loire]]-tól délre eső területeken a gót fennhatóságot. Cserében a gótok katonai segítségé adtak [[Provence]] megtartásához, de Nepos halála után Eurich megszállta a tartományt. A területi hódításokkal párhuzamosan kezdetét vette a királyság konszolidációja. [[II. Alarich nyugati gót király|II. Alarich]] kibocsátotta az állam első törvénygyűjteményét, a ''Breviarium Alarici''t és megtartotta az első egyházi zsinatot [[Agde|Agdében]].
A galliai gót hódítások természetes következménye volt, hogy az új állam konfliktusba került a régió északi részét meghódító [[frankok]]kal. [[507]]-ben a [[vuaillé-i csata|vuaillé-i csatában]] súlyos vereséget szenvedtek az [[I. Klodvig frank király]] vezette egyesült frank és [[burgundok|burgund]] csapatoktól. [[508]]-ban a főváros, Toulouse is frank kézre került, a gótok pedig kénytelenek voltak kiüríteni galliai területeik jelentős részét, mindössze Narbonne-t és környékét tartva meg. A fővárost '''Toletum'''ba ([[Toledo (Spanyolország)|Toledo]]) költöztették át.
A 6. század első felében [[Theudis nyugati gót király|Theudis]] király megpróbálkozott egy invázióval Észak-Afrikában a [[Vandál Királyság]] rovására, de vereséget szenvedett és ő maga is életét vesztette. A század második felében a Vizigót Királyságra már a [[Bizánci Birodalom]] térnyerése jelentette a legnagyobb fenyegetést, mely a vandál állam szétzúzása után a hispániai területek visszafoglalását kísérelte meg. Bár sikerült elfoglalniuk egy kisebb tengerparti sávot, [[585]]-ben [[II. Liuva nyugati gót király|Liuvigild]] király ezt is visszafoglalta. Ezzel párhuzamosan a félsziget északi partvidékén 581-ben elfoglalta [[Baszkföld (régió)|Baszkföld]]et, majd [[585]]-ben egy belviszályt kihasználva a teljes Szvév Királyságot, így egyetlen állam fennhatósága alatt egyesítette a teljes Ibériai-félszigetet. Liuvigild - első "barbár" királyként - már városokat is alapított országában (például [[Vitoria-Gasteiz|Vitoriát]]).
| |||