„Japán diaszpóra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
1. sor:
{{lektor}}
{{korr}}
A '''japán [[diaszpóra]]''' tagjai, akik {{nihongo|'''nikkei'''|日系}} ként ismertek, azok a személyek, akik Japánból kivándoroltak és leszármazottaikkal együtt egy idegen országban tartózkodnak. Japánból az első kivándorlást, mely a [[Fülöp-szigetek]]re<ref>[http://asiapacificuniverse.com/pkm/tech.htm]</ref> történt, a 12. században jegyezték fel, de nem vált tömegjelenséggé egészen a [[Meidzsi-kor]]ig, amikor is a Japánok elkezdtek a [[Fülöp-szigetek]]re<ref>[https://books.google.com/books?id=6mfCzrbOn80C&pg=PA157&lpg=PA157&dq=Japanese+immigrants+to+Davao&source=bl&ots=N7e-pwYl-X&sig=2V4hFvECX8L-l93szb6keD7nq68&hl=en&sa=X&ei=uidpUs_DEYivkAeK34Fo&ved=0CGIQ6AEwBw#v=onepage&q=Japanese%20immigrants%20to%20Davao&f=false]</ref> és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikába]] emigrálni. 1897-ben 35-en vándoroltak [[Mexikó]]ba,<ref name="mofa1">[[Ministry of Foreign Affairs (Japan)|Ministry of Foreign Affairs]] (MOFA), Japan: [http://www.mofa.go.jp/region/latin/mexico/index.html Japan-Mexico relations]</ref> 1899-ben pedig 790-en [[Peru]]ba<ref name="palm2008">Palm, Hugo. [http://www.universia.edu.pe/noticias/principales/destacada.php?id=65889 "Desafíos que nos acercan,"] {{Wayback|url=http://www.universia.edu.pe/noticias/principales/destacada.php?id=65889 |date=20090415092911 }} ''El Comercio'' (Lima, Peru). March 12, 2008.</ref> költöztek. A gyarmati időszakban szintén jelentős volt a kivándorlás a [[Japán Birodalom]] területeire, de ezen emigrálók többsége hazatelepült [[Japán]]ba miután a [[második világháború]] véget ért Ázsiában.<ref name="azuma">{{cite web | title = Brief Historical Overview of Japanese Emigration | author = Azuma, Eiichiro | publisher = International Nikkei Research Project | accessdate = 2007-02-02 | year = 2005 | url = http://www.janm.org/projects/inrp/english/overview.htm}}</ref>
A Nikkeiek és a Külföldi Japánok Szövetsége szerint körülbelül 2,5 millió nikkei él különböző országokban szerte a világon. A legnagyobbak ezen külföldi közösségek között [[Brazília|Brazíliában]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Peru]]ban és a [[Fülöp-szigetek]]en találhatóak. A [[Meidzsi-kor]]ban kivándoroltak leszármazottai még mindig felismerhető közösségeket alkotnak ezekben az országokban, a Japánban elő emberektől különvált etnikai csoportot alkotva.<ref name="shoji">{{cite web | title = Book Review | author = Shoji, Rafael | publisher = Journal of Global Buddhism 6 | accessdate = 2007-02-02 | year = 2005 | url = http://www.globalbuddhism.org/6/shoji05.pdf}}</ref><!--According to the Association of nikkei and Japanese Abroad, there are about 2.5 million nikkeijin living in their adopted countries. The largest of these foreign communities are in the Brazilian states of São Paulo and Paraná.[citation needed] There are also significant cohesive Japanese communities in Peru and in the American state of Hawaiʻi. {{Citation needed|date=November 2009}}-->
40. sor:
1898-ban [[Holland Kelet-India]]i gyarmati kormányzat statisztikái azt mutatták, hogy 614 japán él a Holland Kelet-Indiában (166 férfi, 448 nő).<ref name="Shiraishi 1993 8">{{harvnb|Shiraishi|Shiraishi|1993|p=8}}</ref> A Fülöp-szigetek amerikai gyarmat korszakában a földeken dolgozó japán munkások száma olyan mértékben megnőtt, hogy a 20. században [[Davao]] várost ''Ko Nippon Koku''-nak kezdték hívni (magyarra fordítva "Kis Japán"). A városban működött egy japán iskola, egy sintó szentély és egy Japánból érkezett diplomáciai képviselet is. Még egy népszerű étterem is van, melyek a neve "A Japán Alagút" és egy, a háború időszakából megmaradt japánok által épített alagútat is magábafoglal.<ref>{{cite journal|publisher=Pacific Citizen|location=Philippines|title=A Little Tokyo Rooted in the Philippines |date=April 2007 |url=http://www.pacificcitizen.org/content/2007/national/apr20-lin-davaokuo.htm |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080222185058/http://www.pacificcitizen.org/content/2007/national/apr20-lin-davaokuo.htm |archivedate=22 February 2008}}</ref>
A [[Japán Birodalom]] idején szintén jelentős kivándorlás volt jelen különböző területekre, mint például [[Korea]],<ref>[http://www.columbia.edu/~hds2/BIB95/00korea_cohen.htm Japanese Periodicals in Colonial Korea]</ref> [[Tajvan (sziget)|Tajvan]], [[Mandzsúria]] és [[Karafuto prefektúra|Karafuto]].<ref>[http://www.discovernikkei.org/wiki/index.php/Japanese_Immigration_Statistics Japanese Immigration Statistics] {{Wayback|url=http://www.discovernikkei.org/wiki/index.php/Japanese_Immigration_Statistics |date=20081015231826 }}, DiscoverNikkei.org</ref> Az Amerikából emigrálókkal ellentétben, azok a japánok, akik a gyarmatokra költöztek nagyobb szociális státusszal rendelkeztek mintsem kisebbel mikor megérkeztek.<ref name="Lankov">{{cite news|url=http://times.hankooki.com/lpage/opinion/200603/kt2006032318091354130.htm|last=Lankov|first=Andrei|authorlink=Andrei Lankov|accessdate=2006-12-18|date=2006-03-23|title=The Dawn of Modern Korea (360): Settling Down|publisher=[[The Korea Times]]}}</ref>
1938-ban {{szám|309000}} japán élt [[Tajvan (sziget)|Tajvan]]on.<ref>[http://www.jstor.org/pss/2752241 Formosa (Taiwan) Under Japanese Rule]</ref> A [[második világháború]] végére több mint 850.000 japán élt Koreában<ref>{{Cite web |url=http://www.usc.edu/dept/LAS/CMTS/MonoPaper3-13.html |title=The Life Instability of Intermarried Japanese Women in Korea |accessdate=1999-10-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/19991013000846/http://www.usc.edu/dept/LAS/CMTS/MonoPaper3-13.html |archivedate=1999-10-13}}</ref> és több mint 2 millió Kínában,<ref>[http://www.chinadaily.com.cn/china/2006-06/26/content_625490.htm Killing of Chinese in Japan concerned], China Daily</ref> többségük farmerként dolgozott [[Mandzsuoko|Mandzsuokó]]ban (a terv az volt, hogy 5 millió japán telepedjen le Manchukuoban)<ref>{{Cite web |url=http://www.japanfocus.org/products/details/1715 |title=Prasenjit Duara: The New Imperialism and the Post-Colonial Developmental State: Manchukuo in comparative perspective |accessdate=2008-12-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081223062821/http://www.japanfocus.org/products/details/1715 |archivedate=2008-12-23}}</ref>
| |||