„I. János magyar király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de ugyanez nem mondható el a Szapolyaiakról.{{refhely|Fodor, História 2012/2|8. o.}} János apja, [[Szapolyai István]] a Pozsega vármegyéből {{sfn|Kubinyi|2008|p=22}}{{sfn|Oborni|2012|p=152}} származó [[Szapolyai-család]] tagja, kisnemesi származású volt és [[1492]]–[[1499]] között Magyarország [[nádor]]i tisztségét is ellátta. Anyja [[Hedvig tescheni hercegnő]] volt, [[II. Přemislav tescheni herceg]] és [[Anna mazoviai hercegnő]] leánya, egyben [[IV. Boleszláv mazoviai herceg]] unokája. Öccse [[Szapolyai György|György]] szepesi gróf, húga [[Szapolyai Borbála lengyel királyné|Borbála]] lengyel királyné volt.
 
Az [[1505]]. évi rákosi országgyűlés óta János volt a köznemesi párt uralkodójelöltje, amelyet a [[rákosi végzés]] határozatai alapoztak meg. [[1510]]-től [[erdélyi vajda]] volt és az ő feladata volt [[Dózsa György]] felkelésének leverése is, amelyetmelyet [[1514]]-ben a [[Temesvár]] melletti csatában meg is tett az előző évben az al-dunai [[Szendrő (Szerbia)|Szendrő]] várának ostrománál kipróbált hadsereggel. A lázadás leverése többszörösen erősítette tekintélyét: egyfelől elejétől fogva ellene volt a [[Bakócz Tamás]] által [[1514]]. [[április 16.|április 16]]-án meghirdetett keresztes hadjáratnak, másfelől a mozgalom eltiprása a középnemesi és a bárói rétegben is a befolyását növelte. A felkelés vezetőit különös kegyetlenséggel végeztette ki, és részt vállalt a parasztháborút megtorló röghöz kötési intézkedésekben, de később maga is rossznak értékelte tettét. Az ezt követő években, a [[A Jagelló-kor Magyarországon|Jagelló-kor]] alatt az ország zavaros állapotait, a különböző pártharcokban vett részt, amelyet saját hasznára akart fordítani, hogy királlyá választásához egyengesse útját.
 
Az 1520-as években Magyarországon három önálló haderő létezett, amely már önmagában jelzi a feudális széttagoltságot. A király mellett hadsereggel rendelkezett [[Báthori István (nádor)|Báthori István]] nádor és Szapolyai János erdélyi vajda is. A nádor és a vajda 1515-ben már a déli végeken portyázott. Céljuk azonban nem törökellenes háború (hadjárat) indítása volt, hanem az 1515-ös (harmadik) [[Jagelló-ház|Jagelló]]-[[Habsburg-ház|Habsburg]] dinasztikus szerződés aláásása. Jelentéktelen háborús sikereik esetén a Habsburg-párt tekintélye erősen megingott volna. „A [[Fugger család|Fugger-bankház]] magyarországi megbízottja ezt írta főnökének: ha a vajda győz Zsarnónál, úgy a magyarok visszakövetelték volna Annát és a vajdának adták volna, és semmi sem lett volna a szerződésből... ha sikerült volna neki győzelmet aratnia, ezzel a dicsőséggel eljutott volna az uralkodáshoz is, és megkapta volna a király lányát feleségül.” Az ostrom azonban sikertelen maradt, de az országra vonta Szulejmán figyelmét.