„Víznyelő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
[[Fájl:Dead sea ecological disaster - Sinkholes.jpg|thumb|A [[Közel-Kelet]]en, a [[Holt-tenger]] térségében megnyílt víznyelő ]]
A '''víznyelő''' (''egyéb nevein: ponor, ravaszlyuk <ref>http://www.kvvm.hu/cimg/documents/13._sz_m__f_ggel_k_r_vid_t_sek_fogalmak.pdf</ref>, bujtató, zsomboly <ref name="Mélykúti">[https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TOP5/ch01s02.html Mélykúti Gábor: Topográfia 5., Domborzattan II. (2010)]</ref> vagy [[cenote]]'') a felszíni [[karszt]]jelenségek egyik fajtája. Víznyelőnek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a kőzet belsejébe kerül. A [[töbör]]rel (dolina) ellentétben ennek az alján víznyelő rés; gyakran barlang van.<ref name="Mélykúti"/>
A vízzáró kőzetekre eső víz jelentős része a felszínen folyik el. Ha ez a víz fedetlen karsztos területre érkezik, ott a kőzet repedéseit tágítva (oldva, illetve koptatva) jut le a [[nyugalmi karsztvízszint]]ig, és úgy áramlik tovább valamelyik, a vízrendszert megcsapoló forrás felé, ezért a fedett és a nyílt karszt határán különösen gyakoriak a víznyelők. Víznyelők nemcsak a vízzáró és a karsztos kőzet határához közel alakulnak ki, hanem a nyílt karsztos területek belsejében is.
| |||