„Abkarovits Jenő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Aendre (vitalap | szerkesztései)
forma, fogalmazás
1. sor:
{{forma}}
{{Személy infobox
|kép=
37 ⟶ 36 sor:
'''Abkarovits Jenő''' ([[Csap (település)|Csap]], [[1876]]. [[március 26.]] – [[Mezőkövesd]], [[1959]]. [[június 13.]]) tanító, iskolaigazgató és lapkiadó.
 
Bár sokféle tevékenységet folytatott élete során, a legfontosabb a tanítói hivatás volt. 20 éven át a 9 telephellyel működő mezőkövesdi általános (elemi) iskola igazgatója volt. Egyik legfontosabb pedagógiai tette a "summásiskola"{{jegyzet|megj='''Summás''': olyan mezei munkás, aki csapatosan szegődött el nagybirtokra vándor idénymunkásnak. A summásmunka a 19. század második felében alakult ki.<ref>''summás (lat. summa ’összeg’)'': {{MNéprLex|ALL| |4-1350.html}}</ref> '''Summásiskola''': 1929-ben az iskolaköteles „éves gyerekek” részére hozták létre ezt az iskolát novembertől márciusig csökkentett tananyaggal. Ennek az volt a lényege, hogy amit 10 hónap alatt kellett volna elvégezni, azt 5-6 hónap alatt tanították meg a summásságról hazajött gyerekeknek, akik már pénzkereső emberek voltak. Így érték el azt, hogy a summásságra elment család gyermeke nem morzsolódott le, elvégezte az elemi iskolát, annak 6 osztályát s mehetett később az ismétlő-gazdasági iskolába is. A rendszer kitatlálója és létrehozója Abkarovits Jenő volt.{{refhely|Mezőkövesd XXI. évf. 22. szám}}|name=summas|group=m}} létrehozása volt. Oktatási tevékenysége emléke annyira élt a mezőkövesdiek között, hogy halála után negyven évvel a helyi pedagóguskitüntetést és az egykori szolgálati lakása előttelőtti teret neveztekróla elnevezték rólael. A ''Borsod'' nevű hetilap kiadója volt.
 
== Életpálya ==
 
Abkarovits Jenő egyszerű mesteremberek családjából származott. Az Abkarovitsok [[Kárpátalja]] irányából érkeztek Magyarország belsejébe, nevük töve (Abgar) [[Örmények|örmény]] eredetre utal. Apja, Abkarovits Tamás beregszászi[[beregszász]]i, majd nagykállói[[nagykálló]]i illetőségű szabómester volt, de többnyire írnokként dolgozott az adóhivatalban és a szolgabíróságon. (AzAnyja Abkarovitsok a Kárpátaljafeltehetően irányából[[Szászok|szász]] érkeztekszármazású az országKrebs belsejébeWittich Vilma, nevükházassága töveelőtt örmény[[Bártfa|Bártfán]] eredetrevarrónő utal (Abgar)volt.) Anyja,Nagykállóban a feltehetően szász származású Krebs Wittichtelepedtek Vilmale, varrónős voltitt házasságaszületett előttJenő Bártfán1876-ban.
 
Nagykállóban telepedtek le, s itt született Jenő 1876-ban. Az elemi iskola elvégzése után kereskedő tanoncnak adták be, majd kereskedő segédként dolgozott. 1895-ben felvételizett az [[Egri Érseki Tanítóképző|Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképzőbe, amely egy középfokú intézmény volt, s a Líceum épületében működött. Általában szegényebb sorsú fiatalok látogatták, mert 18-19 éves koruk körül már diplomát szerezhettek és tanítóként helyezkedhettek el]]. Az első két évet még rendes (nappali tagozatos) hallgatóként végezte el, de a másikkövetkező kettőt már esti képzésben, mert anyagi körülményeik arra kényszerítették, hogy tanítani kezdjen, méghozzá a borsodszemerei (ma [[Mezőszemere]]) elemi iskolában, ahol – a falvakban szokásos módon – az összes gyerek egy osztályba járt, így egy egyosztályos, un. összevont iskolában tanított 126 gyermeket tanított. 1901-ben szerzett kántortanítói diplomát. A következő évben elvette Dluchopolszky Ilonát, aki addig [[Tarnabod]]on volt tanítónő, de akinek családja egri eredetű volt, és házasságkötésük után férjével együtt tanított Borsodszemerén. (Így ekkor már két osztályt működtethettek.) Hat gyerekük született, de közülük három csecsemőkorban meghalt, egy fiú, Jenő pedig a húszas éveiben. Csak Vilma lányuk (1907-1994) és Endre (1910-1989) (Abkarovits Endre (irodalmár)) fiuk élte meg az idősebb kort. Felesége az akkori népbetegséget, a tüdőbajt elkapta és hiába költöztek 1913-ban - 16 év borsodszemerei tevékenység után, a jobb gyógyulási esélyek reményében - Mezőkövesdre, 1914-ben elhunyt. Abkarovits Jenő 1915-ben újra megnősült, Marton Anna volt második felesége, akitől egy lánya született, Éva, aki sokat betegeskedett és 1960-ban, 41 éves korában elhunyt. Endre fia már 1933 óta Egerben telepedett le, ahol 1935-től a tanítóképző óraadó, majd rendes tanára lett és 1944-ben megnősült. Haláláig Egerben élt. Vilma lánya dr. Rozslay István ügyészhez ment feleségül, s előbb Mezőkövesden éltek, majd - már Abkarovits Jenő halála után - Miskolcon.
 
1902-ben elvette Dluchopolszky Ilonát, aki addig [[Tarnabod]]on volt tanítónő, de családja egri eredetű volt. Házasságkötésük után férjével együtt Borsodszemerén tanított, így ekkor már két osztályt működtethettek. Hat gyerekük született, de közülük három csecsemőkorban meghalt, egy fiú, Jenő pedig a húszas éveiben. Csak Vilma lányuk (1907–1994) és [[Abkarovits Endre (irodalmár)|Endre]] (1910-1989) fiuk élte meg az idősebb kort. Felesége elkapta az akkori népbetegséget, a [[tüdőbaj]]t és bár a jobb gyógyulási esélyek reményében 1913-ban Mezőkövesdre költöztek, 1914-ben elhunyt. Endre fia már 1933 óta Egerben telepedett le, ahol 1935-től a tanítóképző óraadó, majd rendes tanára lett és 1944-ben megnősült. Haláláig Egerben élt. Vilma lánya dr. Rozslay István ügyészhez ment feleségül, s előbb Mezőkövesden éltek, majd - már Abkarovits Jenő halála után - Miskolcon.
Tanulmányai meghatározták Abkarovits Jenő életét. A kereskedői tevékenységének nagy hasznát vette, amikor előbb Borsodszemerén (igazgatóként), majd Mezőkövesden (igazgatósági tagként, majd ügyvezetőként) részt vett a Hangya Szövetkezet vezetésében. Egy falusi tanítónak abban az időben értenie kellett sok mindenhez, be kellett kapcsolódnia mindabba, ami a lakosságot érintette. Részt vett a felnőttek oktatásában (népiskola), a kulturális élet irányításában, az egyházi élet szertartásainak segítésében, de a falu gazdasági életének szervezésében is. A tanítóképző - már Gárdonyi Géza korában is - a hazaszeretetre és a vallásosságra való nevelésre fektetett nagy hangsúlyt. A. Jenő mélyen vallásos volt, kántorként és különböző egyházi szervezetek tagjaként aktívan részt vett az egyházi életben. Hazaszeretetét pedig elsősorban tanítóként, publicistaként, lapkiadóként adhatta át.
 
Abkarovits Jenő 1915-ben újra megnősült, második felesége Marton Anna volt, akitől egy lánya született. Éva sokat betegeskedett és 1960-ban, 41 éves korában elhunyt.
1921-től 1941-es nyugdíjazásáig a 9 telephellyel működő mezőkövesdi elemi iskola igazgatója volt. Nevéhez fűződik az ú.n. "summásiskola" tantervének kidolgozása. A summások nincstelen vándormunkások voltak, akik az év jelentős részét családjukkal együtt lakóhelyüktől távol töltötték. Gyerekeiket az a veszély fenyegette, hogy mivel már a 10-11 évesek is dolgozni mentek szüleikkel áprilistól októberig, s az iskolát csak a fennmaradó hónapokban látogatták, ezért a bizonyítványt nem tudták megszerezni. Abkarovits Jenő kollégáival országosan egyedülálló tantervet dolgozott ki nekik, mellyel lehetővé tették, hogy a megrövidített tanév alatt is elvégezhessék tanulmányaikat.
 
Tanulmányai meghatározták Abkarovits Jenő életét. A kereskedői tevékenységénektanulmányainak nagy hasznát vette, amikor előbbborsodszemerei Borsodszemerén (igazgatóként), majdkésőbb pedig Mezőkövesden (igazgatósági tagként, majd ügyvezetőként) részt vett a [[Hangya Szövetkezet]] vezetésében. EgyFalusi falusi tanítónaktanítóként abban az időben értenie kellett sok mindenhez, be kellett kapcsolódnia mindabba, ami a lakosságot érintette. Részt vett a felnőttek oktatásában (népiskola), a kulturális élet irányításában, az egyházi élet szertartásainak segítésében, de a falu gazdasági életének szervezésében is. A tanítóképző - már Gárdonyi Géza korában is - a hazaszeretetre és a vallásosságra való nevelésre fektetett nagy hangsúlyt., A.így Abkarovits Jenő is mélyen vallásos volt, kántorként[[Kántor (foglalkozás)|kántor]]ként és különböző egyházi szervezetek tagjaként aktívan részt vett az egyházi életben., Hazaszeretetétmíg pedighazaszeretetét elsősorban tanítóként, publicistaként, és lapkiadóként adhatta át.
Abkarovits Jenő - az oktatásban eltöltött 44 év után - 1941-ben vonult nyugdíjba. Ebből az alkalomból Hóman Bálint kultuszminiszter és Szmrecsányi Lajos egri érsek is köszönetet mondott munkájáért, melyről a Borsod című hetilap is első oldalán számolt be. A lapnak egyébként a későbbiekben felelős kiadója lett. (Egyelőre feltáratlan a lapnál betöltött szerepe. Valószínűleg publicisztikái is megjelentek, de nem volt szokás az írások szerzőit következetesen feltüntetni, ezért csak stíluskritikai elemzéssel lehetne kideríteni, mely írások kapcsolhatók a nevéhez.) A háború után a lapot fasiszta beállítottságúnak nyilvánították és őt félévig lakhelyelhagyási tilalommal sújtották. Soha nem volt egyetlen pártnak se tagja, de erősen vallásos, jobboldali beállítottságú volt. Egyébként nyugdíjazása után is aktív közéleti szerepet játszott, a Hangya Szövetkezetnek mezőkövesdi ügyvezető igazgatója maradt 1949-ig. Abkarovits Jenő nyugdíjazása után már az akkori Sztálin (ma Mátyás király) utca 52. sz. házban élt Vilma lánya családjával. A ház még mindig áll, némileg megváltozott házszámmal. (54) 1959-ben halt meg, de Mezőkövesd lakói nem felejtették el, s négy évtizeddel halála után is gondjuk volt arra, hogy kitüntetés és tér elnevezésével megörökítsék nevét. Mezőkövesd Város Önkormányzata l998-ban "Abkarovits Jenő Díjat" alapított az általános iskolai pedagógusok kiemelkedő munkájának elismerésére, 2002-ben pedig egy kis teret neveztek el róla ott, ahol egykori szolgálati lakása áll. (Az épületet a helyiek "régi városháza "-ként emlegetik, s egyes feltételezések szerint már Mátyás király idején is állt.) A mezőkövesdi pedagógusok emlékének ápolásában jelentős szerepet játszott Répászky Zoltán tanár, aki Iskolatörténeti Gyűjteményt is létrehozott. 2006-ban, Abkarovits Jenő születésének 130. évfordulóján emléktáblájánál ünnepséget rendeztek a róla elnevezett téren.
 
1921-től egészen 1941-es nyugdíjazásáig a 9 telephellyel működő mezőkövesdi elemi iskola igazgatója volt. Nevéhez fűződik az ú.n. "summásiskola"{{name|summas|group=m}} tantervének kidolgozása. A summások nincstelen vándormunkások voltak, akik az év jelentős részét családjukkal együtt lakóhelyüktől távol töltötték. Gyerekeiket az a veszély fenyegette, hogy mivel már a 10-11 évesek is dolgozni mentek szüleikkel áprilistól októberig, s az iskolát csak a fennmaradó hónapokban látogatták, ezért a bizonyítványt nem tudták megszerezni. Abkarovits Jenő kollégáivalKollégáival országosan egyedülálló tantervet dolgozott ki nekik, mellyel lehetővé tették, hogy a megrövidített tanév alatt is elvégezhessék tanulmányaikat.
==Források==
 
Az oktatásban eltöltött 44 év után, amikor 1941-ben nyugdíjba vonult, [[Hóman Bálint]] kultuszminiszter és [[Szmrecsányi Lajos]] egri érsek is köszönetet mondott munkájáért. Erről a ''Borsod'' című hetilap is első oldalán számolt be, aminek a későbbiekben felelős kiadója lett. A 2010-es években még feltáratlan a lapnál betöltött szerepe. Valószínűleg publicisztikái is megjelentek, de nem volt szokás az írások szerzőit következetesen feltüntetni, ezért csak stíluskritikai elemzéssel lehetne kideríteni, mely írások kapcsolhatók a nevéhez. A [[második világháború]] után a lapot [[fasiszta]] beállítottságúnak nyilvánították és őt félévig lakhelyelhagyási tilalommal sújtották. Soha nem volt egyetlen pártnak se tagja, de erősen vallásos, jobboldali beállítottságú volt.
 
Nyugdíjazása után is aktív közéleti szerepet játszott, 1949-ig a Hangya Szövetkezetnek mezőkövesdi ügyvezető igazgatója maradt. Ekkor már az akkori Sztálin utca 52. (2018-ban Mátyás király 54.) számú házban élt Vilma lánya családjával. 1959-ben halt meg.
 
== Emlékezete ==
 
Mezőkövesd Város Önkormányzata 1998-ban ''Abkarovits Jenő-díj''at{{jegyzet|megj='''Abkarovits Jenő-díj''': azon alsó fokú nevelési-oktatási intézmények pedagógusai részére adományozzák, akik a nevelő-oktató munka területén kimagasló teljesítményt nyújtanak.<ref>''[https://library.hungaricana.hu/en/view/EszakMagyarorszag_2009_06/?pg=236&layout=s Városi pedagógusnap]'' (5. old.) BAZ Magazin, Térségi barangoló, Észak-Magyarország 65. évfolyam 141. szám, library.hungaricana.hu - 2009. június 18.</ref>|group=m}} alapított az általános iskolai pedagógusok kiemelkedő munkájának elismerésére, 2002-ben pedig egy kis teret neveztek el róla ott, ahol egykori szolgálati lakása áll (az épületet a helyiek "régi városháza "-ként emlegetik, s egyes feltételezések szerint már Mátyás király idején is állt). A mezőkövesdi pedagógusok emlékének ápolásában jelentős szerepet játszott Répászky Zoltán tanár, aki publikációiban feldolgozta Abkarovits Jenő életét és egy Iskolatörténeti Gyűjteményt is létrehozott.
 
2006-ban, születésének 130. évfordulóján emléktáblájánál ünnepséget rendeztek a róla elnevezett téren.
 
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
*''Nyugalomba vonul a mezőkövesdi tantestület három érdemes tagja''. Borsod, 1941. VI. 21., 1-2. o.
*''Abkarovits Jenő igazgató kitüntetése''. Borsod, 1942. VI. 27., 1-2. o.
60 ⟶ 77 sor:
*Répászky Zoltán: ''Abkarovits Jenő volt mezőkövesdi igazgató-tanító élete és munkássága.'' Matyóföld, 2000, Mezőkövesd, 31-45. o.
*''Egy nagyszerű pedagógus.'' Észak-Magyarország, 2002. okt. 25., 1. o.
*Répászky Zoltán: ''Abkarovits Jenő igazgató-tanítóról nevezték el a Marx Károly utca és a Szomolyai út találkozásánál lévő teret.'', Mezőkövesdi Újság, 2002. nov. 29., 7. o.
*Répászky Zoltán: ''Mezőkövesdiekről elnevezett városi kitüntetések története.'' Mezőkövesdi Újság. 2009. augusztus 27., 8. o. (online: [http://docplayer.hu/1043791-Allamalapito-kiralyunkra-emlekeztunk-vallalati-palyazati-sikerekrol-szacsuri-gergely-uj-albuma-megjeleneserol.html docplayer.hu])
*Répászky Zoltán: ''Summásiskola'' (8. old.), {{hely|Mezőkövesd XXI. évf. 22. szám}} - 2009. november 5. (online: [http://docplayer.hu/2806573-1956-sorsok-es-dontesek-a-polgarorok-uj-igazolvanyarol-az-influenza-elleni-vedooltasrol-dr-nagygyorgy-erzsebet-a-kozos-jarorozesrol-csiger-lajos.html docplayer.hu])
*Répászky Zoltán: ''Summásiskola.'' Mezőkövesdi Újság. 2009. november 5., 8. o.
*Szuromi Rita: ''Kuriális nemesek földje.'' Egerfarmos, 2013, 204-209. o. (borsodszemerei osztályaik), [http://egerfarmos.hu/jold/letoltes/2013/2013-10-09/szuromi-rita-kurialis-nemesek-foldje-egerfarmos-es-a-kandok-kapcsolata.pdf Kuriális nemesek földje]'' Egerfarmos, 2013, 204-209. o. (borsodszemerei osztályaik)
*Abkarovits Endre: ''[http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-elso-magyar-tanitasi-nyelvu-tanitokepzo Az első magyar tanítási nyelvű tanítóképző]'' (In Egri séták nem csak egrieknek, IV. kötet, Egri Lokálpatrióta Egylet, Eger, 2013., 21-32. o., bővített változat: Új Pedagógiai Szemle 2016 / 1-2., 82-92. old.,az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folyóirata folyoiratok.ofi.hu – 2016.
 
[[Kategória:1876-ban született személyek]]