„Thár-sivatag” változatai közötti eltérés

a
Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ)
| pozíciós térkép = India
}}
A '''Thár-sivatag''' vagy '''Nagy-Indiai-sivatag''' ([[hindi nyelv|hindi]]: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, [[urdu nyelv|urdu]]: صحراےَ تھر) az [[indiai szubkontinens]] északnyugati részén, [[Pakisztán]] és [[India]] határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.
 
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai [[Rádzsasztán]] állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az [[Indus]] völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a [[Szatledzs]] folyó, délen a [[gudzsarát]]i Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű ([[Lasiurus (növénynemzetség)|Lasiurus]] scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig [[pozsgás]] cserjék és elszórtan nőtt fák.
 
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a [[monszun]] 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri.
 
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.
 
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A [[kulán]] (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A [[chinkarai gazella]] ívóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.
 
A kutatók szerint a régió [[i. e. 2000|Kr. e. 2000]] és [[i. e. 1500|Kr. e. 1500]] között kezdett elsivatagosodni, és mai formájában Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között alakult ki. <ref>Hubert Lamb: Reconstruction of the Course of the Postglacial Climate over the World</ref>
 
== Főbb városok ==
323 320

szerkesztés