„Kabos Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
Első színpadi fellépésére 1902. április 17-én került sor még statisztaként a Népszínházban. Egy operettben volt lámpavivő a kínai menyegző jelenetben, izgalmában rossz helyre lépett, s a zenekari árokba zuhant. Mivel a brácsásra esett, így a zene is abbamaradt. Erre a következőképpen emlékezett vissza: ''"... így lett az én első fellépésem lelépés. Szóval mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikus figurát alakítottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek - tragikus volt, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat."''
[[1906]]–[[1907]] között [[Zombor]]ban, [[1907]]–[[1910]] között ismét Szabadkán játszott. Pályája [[Nagyvárad]]on ([[1910]]–[[1913]]), majd a [[Király Színház]]ban ([[1913]]–[[1914]]) és a [[Royal Sörkabaré]]ban folytatódott. Az [[első világháború]] elején, 1914 és 1916 között ún. katonai pótszolgálatot teljesített egy fővárosi honvédkerületi parancsnokság segédszolgálatánál.▼
▲[[1906]]–[[1907]] között [[Zombor]]ban, [[1907]]–[[1910]] között ismét Szabadkán játszott. Pályája [[Nagyvárad]]on ([[1910]]–[[1913]]), majd a [[Király Színház]]ban ([[1913]]–[[1914]]) és a [[Royal Sörkabaré]]ban folytatódott. Az [[első világháború]] elején, 1914 és 1916 között ún. katonai pótszolgálatot teljesített egy fővárosi honvédkerületi parancsnokság segédszolgálatánál.
[[1916]]–[[1918]] között a Kristálypalotában, a [[Fővárosi Orfeum]]ban, a Télikertben, [[1917]]-ben a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színházban]] és az [[Intim Kabaré]]ban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott ([[1918]]), a következő évben visszatért [[Budapest]]re. [[1919]]-ben a [[Dunaparti Színház]] tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel:
| |||