„Zsuzsi Erdei Vasút” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
62. sor:
== Történet ==
A '''Zsuzsi Erdei Vasút''' [[Magyarország]] legrégebbi keskeny [[nyomtávolság]]ú vasútja. A Debrecenhez tartozó [[Nyírmártonfalva|Gúth]] erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is [[1882]]. [[július 16.|július 16-án]] megindult a közlekedés az első 20 km-es szakaszon [[Debrecen]] és [[Nyírmártonfalva]] között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában [[Debrecen]] felé lejtett. A [[münchen]]i [[Krauss-Maffei|Krauss & Co.]] gyárból származó [[MÁV 290|Zsuzsi gőzös]] 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
A személyforgalom [[1923]]-ban indult meg a vonalon
[[1925]]-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két [[motorkocsi]]t is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. [[1931]]-ben a turistaházig, majd [[1937]]-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. [[1939]]-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a [[gazdasági vasutak]] támogatásából részesedhessen.
70. sor:
A [[második világháború]]ban erősen megrongálódott. Az [[1946]]-os gyors helyreállítást követően már [[Nyírlugos]]ig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.
Ez a vasútüzem se kerülhette el az [[államosítás|államosítást]]
A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A [[mozdony]]okhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] [[1961]]-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat:
Ez a [[kisvasút]] is sok társához hasonlóan [[1977]]-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt [[1978]]-ban a [[Debrecen tömegközlekedése|Debreceni Közlekedési Vállalat]] vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
80. sor:
2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.
2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon 3 új megállóhellyel lett gazdagabb a pálya: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya, Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül az egyik nyári nyitott kocsi, a másik pedig fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel a Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig, ameddig az új állomás meg nem épül, a Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.
== Állomások, megállóhelyek ==
165 ⟶ 161 sor:
== Nevezetességek a vasút környékén ==
* '''Hármashegyalja''': hármashegyaljai tanösvény
* '''Csereerdő''':
* '''Erdészlak''': az itt található panorámaút vezet el a [[középkor]]i fancsikai [[templom]]romhoz, és az erdőspusztai (bánki) [[tájház]]hoz.
== Megközelítés ==
=== Tömegközlekedéssel ===
A {{Ikon|busz|Debrecen|11|25|25Y|37|41|41Y|45|125|125Y}} járatokkal a ''Komáromi Csipkés György tér'' vagy a ''Hétvezér utca'' nevű megállóig kell utazni, majd egy kevés sétával elérhető a vasút, ami a Faraktár utca északi oldalán található. A 37-es buszról még a Fancsika nevű megállónál is át lehet szállni.
=== Egyéni közlekedéssel ===
|