„Vasvörösvár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
→‎top: kerület paraméter tartalmának törlése AWB
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
42. sor:
 
=== A 19. században ===
Vályi András szerint ''" VÖRÖSVÁR. Rothenthurn. Német Mezőváros Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, a’ kinek kastéllyával jeles, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz másfél mértföldnyire; határja meglehetős, némelly része síkos, réttye jó, fája van, szép tsikókat is szoktak nevelni."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''" Vörösvár, Rothenthurm, német m. v. Vas vgyében, a Pinka vize mellett, ut. p. Kőszeghez 3 órányira, 812 kath., 28 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Urasági kastély, és nagy vadaskert, melly 798 holdra és 973 négyszögölre terjed. Két halastó. Három kerekü liszt és fürészmalom. Tehenészet. Juhtenyésztés. Öt országos vásárán sok posztó és ló eladatik; ezenkivül a vizkereszti és mindszenti különösen a lenre nézve hiresek. Lakosai többnyire takácsok és fazekasok. Birja gr. Erdődy György, s feje egy 2 mezővárosból és 11 faluból álló uradalomnak. A föld minősége ez uradalomban: sárga agyag, melly a hegyeken kavicscsal, s vastag szemü homokkal van keverve, de azért a völgyekben meglehetős termékeny, s a kukoriczán kivül mindent megterem, főkép sok hajdinát. Rétjei kövérek és jó szénát adnak, csakhogy a Pinka gyakran elönti. A stájer lóherét igen termesztik. Jó karban tartott erdeje az uradalomnak 4053 holdból s 660 négyszögölből áll, s nagyobb részét bikkfa teszi. Egyébiránt a gazdálkodás okszerüleg folytattatik, s az uraságnál több czélszerü erőmüveket, s gazdasági szerszámokat szemlélhetni."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Vörösvár, község a Pinka mellett szombathely-pinkafői vasutvonal mentén fekszik; 133 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A körjegyzőség székhelye. Lakosai dalegyletet tartanak fenn. A község határában gyakran találnak vaskori emlékeket. Plébániája 1688-ban már virágzott; mostani temploma 1794-ben épült. Kegyúra gróf Erdődy Gyula. Itt van a híres vörösvári, mór izlésben épült és gróf Erdődy Gyula tulajdonát képező, nagyszabásu kastély, mely arról is nevezetes, hogy itt őrzik a kastély egyik tágas toronyszobájában II. Rákóczy Ferencznek annak idején sokat kutatott titkos levéltárát. Itt van elhelyezve az Erdődy-család gazdag, rendezett levéltára is. A kastély, mely remek park közepén, magaslaton áll, egyike az ország legszebb épületeinek. Berendezése is fényes és igazi előkelő izlésre vall. Érdekes darabja az egyik csarnoknak egy kitömött, hatalmas oroszlán, melyet a nemrég elhunyt gróf Erdődy István sajátkezüleg lőtt. A kastély egyes termeiben vannak elhelyezve a gróf Erdődy Gyula álal sajátkezüleg tervezett és faragott remek butordarabok, amelyek úgy konczepcziójuknál, mint kivitelük nélfogva a legkifejlettebb műizlésre vallanak. Itt van gróf Erdődy Gyuláné díszes festő műterme is."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1910]]-ben 997, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. Az [[első világháború]]ban 33 helyi lakos esett el. [[1921]]-ben Vörösvár is Ausztria Burgenland tartományának része lett. Erdődy Tamás, aki [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] király személyi titkára volt részt vett két királypuccsban, majd követte urát a száműzetésbe. A kastélyban [[1926]]-ig testvére Lajos lakott. Halála után a kastélyt elárverezték és a cseh hegedűművész és zeneszerző Jan Kubelík birtoka lett, végül [[1971]]-ben Burgenland tartomány vásárolta meg. [[1925]]-ben a település hivatalos nevét "Rotenturm an der Pinka" névre változtatták. A [[második világháború]]ban 54 helyi lakos esett el. Vörösvárt [[1945]]. [[április 5.|április 5]]-én szállta meg a [[Vörös Hadsereg]]. A lakókat kikergették házaikból, az iskolát és a kastélyt is a katonák elszállásolására vették igénybe. A település fejlődése csak [[1955]], az orosz csapatok kivonulása után indult meg. Ezután épült ki az infrastruktúra, felépült az új iskolaépület és a tűzoltószerház, megépült a sportpálya. 1971-ben közigazgatásilag hozzácsatolták [[Őrisziget]] és [[Oláhciklény]] falvakat. A település új címerét [[1992]]-ben fogadták el.