„Balatonakarattya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Apáca egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
55. sor:
 
== Történelem ==
A Csittény oldalában [[bronzkor]]i leletek kerültek elő, melyek az őskor óta kedvelt lakott helynek mutatják Csittényt. A település több pontján római időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt is már lakott volt ez a vidék. [[1000]] környékén a veszprémvölgyi [[apácaApáca (vallás)|apácáknak]] ajándékozták 7 másik településsel együtt. Az első világháború utáni adriai nyaralóterületek elvesztése után kezd népszerű lenni a Balaton, a {{vvr|29}} [[Balatonakarattya megállóhely]]ének 1909-es megnyitása után könnyebb lett a leutazás Budapestről a Balatonra, így az akkori módosabb budapesti középosztály 1928.-as parcellázásokkal a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap birtokából vásárolt földterületekből megalapította fürdőtelepülésnek Balatonakarattyát a római kori Terra Acaratia mellett. /Balatonakarattya története ./
 
A Balaton keleti területén létrejött fürdőtelep kialakulása a balatoni fürdőkultúra 19. századi felvirágzásához kötődik, és szerepet játszott benne a [[Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület]] is, mely a 20. század közepén megszűnt, majd 1989-ben újra megalakult. Akarattya puszta illetve telep a fellelhető források szerint a 19. század óta mindig Balatonkeneséhez tartozott.<ref>[http://lib.ksh.hu/digitalizalt_anyagok/helysegnevtar/1873/index.html Magyarország Helységnévtára 1873., 11. hasáb (a digitalizált dokumentum 232. oldalán)]</ref> A telep népessége az 1910. évi népszámláláskor már 163 fő volt, ami Balatonkenese 1793 lakosának közel a tizedét jelentette.<ref>[http://lib.ksh.hu/digitalizalt_anyagok/helysegnevtar/helysegnevtar-1913.pdf A Magyar Korona országainak helyégnévtára 1913., 36. oldal (a pdf fájl 66. oldalán)]</ref>