„Nagy-Budapest” változatai közötti eltérés

==Nagy-Budapest gondolatának története==

===Az első világháborúig===

Mintegy negyedszázaddal [[Budapest]] létrejötte után, a 19. és [[20. század]] fordulója körül jelentek meg az első elképzelések, melyek a főváros és közvetlen környezetének rendkívüli fejlődését és egyre szorosabb együttélését alapul véve kezdeményezték a környék kisebb-nagyobb részének [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyétől]] Budapesthez csatolását.

 

Nagy-Budapest kérdésnek első komoly felvetése [[Bárczy István]] polgármestertől származik [[1906]]-ból, aki megválasztásakor elmondott programbeszédében tett említést róla, egy [[Harrer Ferenc]] által készített írás alapján. Két évvel később követte az első részletesen kimunkált javaslat: a Bárczy–Harrer-féle tervezet. Ez a kor színvonalán rendkívül alapos urbanisztikai, statisztikai, közigazgatás-tudományi elemzést ad, s ennek alapján tesz javaslatot az egyesítendő terület meghatározására. A tervezet tárgyalására nem került sor, azonban a következő évek vitáiban hivatkozási és igazodási ponttá vált a politikában és a sajtóban egyaránt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan készültek különböző tervek, melyek elsősorban a városrendezés, az építés- és lakásügy területén sürgették a környéknek a fővárossal közös kezelését.

 

 

===A két világháború között===