„Farkas Ferenc (zalai számvevő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
=== Közigazgatási pályafutása és társasági élete ===
[[Fájl:Boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) zalai számvevő lovas katonatiszt.jpg|thumb|right|250px|'''Boldogfai Farkas Ferenc''' ([[1838]]-[[1908]]), Zala vármegye számvevője, földbirtokos, önkéntes [[Magyar Vöröskereszt]] kisegítő lovas katonatisztként.]]
A régi zalai vármegyeházában elhelyezett Skublics-könyvtár őrzője volt hosszú ideig. Az 1848-as szabadság harc eszméinek és [[Kossuth Lajos]]nak nagy tisztelője volt; [[1883]]-ban boldogfai Farkas Ferenc, [[Farkas Dávid|farkaspatyi Farkas Dávid]] és Ruzsits Károly vármegyei bizottsági tagok indítványt kezdeményeztek Kossuth kitűnő hazafiúi érdemei elismeréséül 80 éves születésnapja alkalmából küldendő üdvözlet tárgyában.<ref>Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)1883-05-13 / 19. szám</ref> Farkas Ferenc, úttörője és nagy támogatója volt a tűzoltóság fogalmának Zalában. Személyesen is részt vett embereivel lajtoskocsikkal tűzoltásoknál, például, ahogy [[1882]]-ben történt meg [[Teskánd]]on. A vármegye közigazgatásában részt vett még idősebb korában is. [[1883]]. [[december 2.|december 2-án]] a [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] tisztújítás történt, és ezalatt Farkas Ferencet 14 szavazattal a vármegye alszámvevővé választották.<ref>Zalamegye, 1883 (2. évfolyam, 26-52. szám). 1883-12-09 49. szám</ref> Az [[1888]]-ban megjelent magyar [[Virilizmus|virilista]] almanachján, Farkas Ferenc andráshidai földbirtokos szerepelt 319 forintot fizető virilistaként. Unokatestvérének, [[Farkas Imre (főszolgabíró)|boldogfai Farkas Imre]] ([[1811]]-[[1876]]) főszolgabírónak a fia, a tehetősebb [[Farkas József (politikus)|boldogfai Farkas József]] ([[1857]]–[[1951]]), alsó- és felső[[bagod]]i földbirtokos, pedig 994 forintot fizető virilistaként szerepelt. Farkas Ferenc és Farkas József igen jó viszonyt ápoltak, együtt vettek részt a vármegyei közigazgatási bizottságban és a gazdasági körben; Farkas József lett Farkas Ferencnek az egyik fiának, Istvánnak és leányának Zsófiának keresztapja. Mindkettő pedig [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferencet]] példaképnek tartotta. Farkas Ferenc rokonságából, akikkel jó baráti viszonyt is ápolt és méghozzá keresztszülői szerepet is vállaltak szladeovici [[Szladovits Ferenc]] ([[1829]]–[[1878]]) földbirtokos, és felesége, szentgyörgyi Horváth Flóra ([[1835]]–[[1916]]) asszony, valamint straussenbergi Strausz Sándor ([[1831]]–[[1922]]) zalai esküdt, nagylengyeli birtokos, nemes Csertán László ([[1835]]–[[1905]]) földbirtokos, és nemes [[Csertán Károly]]né hottói Nagy Malvin ([[1857]]–[[1877]]) úrnő voltak. Az [[1890]]. [[október 5.|október 5-ei]] újságban jelent meg, hogy bocsári [[Svastits Benő]] főispán Farkas Ferenc földbirtokost tiszteletbeli megyei számvevőnek nevezte ki.<ref>Zalamegye, 1890 (9. évfolyam, 27-52. szám) • 1890-10-05 40. szám</ref>
 
Az egyházi épületek karbantartásához is hozzájárult. Az alsóbagodi római katolikus templom helyreállítása érdekében [[1895]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] Mayer István szolgabíró elnöklete alatt népes gyűlést tartottak Bagodban, ahova érkeztek Apátfából, Vitenyédről, Szentpálból, Hagyárosról, Kiskutasról, Kalóczfáról, Boldogfáról és Andráshidáról. A boldogfaiak hottói Nagy Károly kivételével megtagadták a segítséget. Miskei és monostori Thassy Miklós és boldogfai Farkas Ferenc kivételével, Andráshida is megtagadta a templomhoz való kötelező hozzájárulást azon a címen, hogy nekik is van templomuk és ők a magukét kötelesek fenntartani.<ref>Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 27-52. szám) • 1895-08-11 32. szám</ref>