„Hrvatska Kostajnica” változatai közötti eltérés

a (CheckWiki error (88) javítása; szóközzel kezdett DEFAULTSORT)
 
=== A 13. és 14. században ===
[[File:180731 Alsóörs 4 nap 5 Dinnyés Várpark (49) Kosztajnica.jpg|thumb|250px|Várának makettje a [[dinnyés]]i [[Várpark (Dinnyés)|Várpark]]ban]]
Írott forrásban a települést [[1240]]-ben ''„Koztainicha”'' néven említik először. Az oklevél egy birtok határait írja le, mely a Kostajnicáról Dubicára vezető útig terjedt. [[1258]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] határozott egy a dubicai templomosok és a kostajnicai Hetink (Hetynk) közötti itteni birtokvitában. [[1272]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] erősíti meg Hetink fiait Marint, Pétert és Ivánt kostajnicai birtokukban. A Hetink nemzetségnek valószínűleg udvarháza, vagy vára volt Kostajnicán, jobbágyaik pedig a vár alatti településen laktak. A [[14. század]]ban több oklevél is megemlíti őket immár a Kostajnicai előnévvel illetve a család tagjait. Ekkor a térség legnagyobb urai már a Babonicsok voltak, akinek birtokai a Sanától an Unán át a Glináig és a Kulpáig terjedtek, arról azonban nincs adat, hogy Kostajnica is az övék lett volna. [[1334]]-ben Kostajnicának már állt Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma és megvolt a ferences kolostor is. A ferenceseket [[1285]] és [[1294]] között valószínűleg a Hetinkek telepítették le ide. A kostajnicai birtok a mai Hrvatska Kostajnica és Bosanska Kostajnica területére is kiterjedt Dubica, illetve Dobrljin irányában. Ez a nemzetség a [[15. század]] elején halt ki és birtokaik a királyra szálltak. Az Unamentén a 14. században egy új nagybirtokos család tűnt fel a Zrínyiek. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] [[1347]]-ben megszerezte Zrin várát és a dalmáciai Ostrovica váráért cserébe a Zrínyiek őseinek a Subicsoknak adta, akik a várról vették fel a Zrínyi nevet.
[[Kép:HrvatskaKostjanica-castle2008.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Kostajnica vára]]