„Piezoelektromosság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sipimester88 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozások
9. sor:
[[Kép:SchemaPiezo.gif|bélyegkép|Mechanikai erő hatására a kvarckristály végein elektromos feszültség jelenik meg]]
 
A '''piezoelektromosság'''ot [[Jacques Curie]] és [[Pierre Curie]] fedezte fel 1880-ban, amikor észrevették, hogy bizonyos kristályok (kvarc, [[turmalincsoport|turmalin]], [[nátrium-kálium-nátrium-tartarát|Rochelle-só]] (kálium-nátrium-tartarát, KNaC<sub>4</sub>H<sub>4</sub>O<sub>6</sub>·4H<sub>2</sub>O)) meghatározott irányú nyomására elektromos töltések jelennek meg a kristály felületén. A következő évben felfedezték ennek fordítottját: a kristályra elektromos áramot vezetve annak alakja deformálódott.<ref>https://www.britannica.com/science/piezoelectricity</ref>
 
==A jelenség==
16. sor:
A fordított piezoelektromos jelenség akkor lép fel, ha a piezoelektromos kristály valamelyik kristálytengelyével egybeeső irányú elektromos térbe kerül. A térerősség irányától függően az elektromos tér hatására, annak irányától függően összehúzódik vagy megnyúlik. A méretváltozás az elektromos tér erősségének nagyságával arányos és irányfüggő. (A középpontos szimmetriával rendelkező szerkezetű anyagokban létrejövő [[elektrostrikció]] jelensége ettől különbözik, ott a méret megváltozása a térerősség négyzetével arányos, és független az elektromos tér irányától.)
 
Bizonyos piezoelektromos anyagok (pl. [[Turmalincsoport|turmalin]]) hőmérséklet-változás hatására deformálódnak, ami ellentétes előjelű elektromos töltéseket hoz létre a megfelelő határfelületeken, ez a jelenség a [[piroelektromosság]].
 
==Piezoelektromos anyagok==