Wikipédia

„Bruggei matutinum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
zöld link kékre
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A '''bruggei matutinum''' vagy '''bruggei mészárlás''' ([[francia nyelv|franciául]] ''Matines de Bruges'', [[holland nyelv|hollandul]] ''Brugse Metten'') néven ismert esemény 1302. május 18-ára virradó éjszaka történt, amikor [[Brugge]] város polgársága és a városi milícia lemészárolta a várost megszálló francia sereget, illetve támogatóikat. Az esemény elnevezése a [[szicíliai vecsernye]] mintájára alakult ki, a mészárlás az [[1572]]-es [[Szent Bertalan éjszakája|Szt. Bertalan-éji mészárláshoz]] hasonlít.
 
AzA mészárlás megtorlására [[IV. Fülöp francia király]] megtorló hadjáratot indított a [[flamandok]] ellen, de az [[1302]]. [[július 11.|július 11-én]] vívott [[Courtrai-i csata|Aranysarkantyús csatában]] a francia sereg megalázó vereséget szenvedett a jórészt városi milicistákból álló flamand seregtől.
 
== A felkelés előzményei ==
[[Brugge]] városát a 12-1312–13. században szoros kapcsolatok fűzték az angol és skót gyapjútermelőkhöz, a város a flamand szövetkereskedelem és a gyapjúszövő-ipar egyik jelentős központja lett, polgársága ennek köszönhette jólétét. A város jelentős bevételekre tett szert és folyamatosan fejlődött a flamand hercegek védelme alatt.
 
A 13. század vége felé [[Guy de Dampierre]] flamand herceg, aki névleg a francia király hűbérese volt, megpróbált hűbérurával szembeszállni és [[Flandria]] önállóságát visszaállítani. Mikor [[1297]]-ben Guy semmissé nyilvánította hűbéri esküjét, IV. Fülöp francia király sereget küldött Flandria elfoglalására és [[1300]]-ban [[Jacques de Châtillon de Saint-Pol]]t nevezte ki Flandria helytartójának.
12. sor:
A francia megszállást támogatta a [[Leliaarts]] párt, a tehetős polgárok és magasabb rangú városi tisztségviselők szövetsége, de ellenezték a [[Liebaarts]]ok, a textiliparban foglalkoztatott iparosok, művészek és szegényebb polgárok rétege.<ref>[http://www.liebaart.org/liebaa_e.htm De Liebaart - On Liebaarts and Leliaarts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Brugge városában a Leliaarts városi tanács letartóztatta [[Pieter de Coninck]] szövőmestert, a Liebartsok helyi vezetőjét. A Liebaartsok ekkor fellázadtak és kiszabadították Pietert börtönéből, valamint elűzték a városból a Leliaartsok vezetőit, saját uralmuk alá vonva a városi tanácsot. Flandria kormányzója, Jacques de Châtillon természetesen nem engedhette, hogy a francia érdekek sérüljenek, és serege élén a lázadó Brugge elfoglalására indult.
 
A város Liebaarts vezetői a sereg közeledtének hírére ekkor feladták a várost, mert még nem voltak felkészülve a fegyveres ellenállásra. Jacques de Châtillon száműzte Pieter de Coninckot és a lázadók főbb vezetőit, illetve eltörölte a városnak az angol gyapjú importjára vonatkozó királyi előjogait, illetveés vámmentességét, ami még nagyobb felháborodást váltott ki a textiliparból élőkből.
 
A franciák távozása után [[1301]] decemberében Pieter de Coninck lázadói élén visszatért, ezúttal már Guy de Dampierre támogatásával, és ismét elfoglalta a várost. A siker hatására [[Gent]] városában is felkelés tört ki, illetve a herceg általános felkelést hirdetett a francia uralom ellen.
23. sor:
Bár Brugge ekkor ismét a franciák szövetségesének számító Leliaartsok uralma alatt állt, és megnyitotta kapuit Jacques de Châtillon előtt, de a franciák megszállóként, teljes hadfelszerelésben vonultak be a városba. A szegényebb polgárok körében számtalan pletyka terjedt, miszerint a franciák rengeteg kötelet hoztak, hogy kivégezzék a lázadókat, és az egész város a megtorlásra várt.
 
Május 17-e éjszakáján Jacques de Châtillon vacsorát adott a városi tanácsnak és főtisztjeinek, a lakoma egészen a hajnali órákig tartott.<ref>[http://infomotions.com/etexts/gutenberg/dirs/1/8/6/7/18670/18670.htm Bruges and West Flanders / Omond, George W. T. (George William Thomson) - THE BRUGES MATINS]</ref> Időközben néhány polgár kiszökött a városból és Damme-ba sietett, hogy Pietert értesítsék a fejleményekről. A mészárlás május 18-án a hajnali órákban kezdődött, amikor a lázadók De Coninck és Breidel vezetésével visszatértek. A sereg két részre oszlott: az egyik De Coninck vezetésével a Porte Ste. Croix kapun keresztül a főtérre, míg a másik oszlop a Porte de Damme kapun keresztül a franciák szállása felé tartott. A támadók "Flandria„Flandria oroszlánja!"” ''(Leeuw van Vlaanderen!)'' kiáltásokkal támadtak a franciákra és helyi szövetségeseikre.
 
== „Schild ende Vriend” ==
A legenda szerint a felkelők a holland „schild ende vriend” (pajzs és barát) jelmondat kimondására köteleztek mindenkit, és akinek nehézségei akadtak a különben értelmetlen frázis helyes kiejtésével, azokat lemészárolták.<ref>[http://itre.cis.upenn.edu/~myl/languagelog/archives/003344.html Language Log: Born on the 11th of July<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A legenda hitelessége ellen szól, hogy a „schield” szó kiejtése a XIII-XIVXIII–XIV. századi flamandban még nem jelentett nehézséget a kortárs francia anyanyelvűek számára, illetve a mészárlás áldozatául esett Leliaartsok, mind a flamand anyanyelvűek természetesen tökéletesen ki tudták ejteni e szavakat.
 
Egy másik verzió szerint a csatakiáltás a „des gildens vriend” volt, aminek a jelentése hollandul „a céhek barátja”.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bruggei_matutinum”