„Szerkesztő:Kifo/Folyamatban” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kifo (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Kifo (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
42. sor:
 
<!-- Azt írják,<ref name=”This day in history Thomson”/> hogy Thomson abroncsa azért nem terjedt el, mert az utazási kényelem javulása nem indokolta a drágább abroncsot. A kényelemről ír <ref name= Bijker/> is: a lovaskocsi már elég kényelmes volt a laprugó és az ülés rugózása miatt, a felfújható abroncs ezt nem tudta lényegesen javítani. De ez csak az utókor okoskodása. Thomson szabadalmának céljai közt nem szerepel a kényelem. Thomson ugyan megemlíti a találmány tulajdonságainak következményei között, hogy simábban megy a jármű, kevésbé megy tönkre a rázkódástól, kevésbé rongálja az utat, de az utasok kényelmét nem hozza szóba. De nem is volt akkoriban kereslet a kényelemre.<ref name= popmech /> Megemlíti ugyanakkor, hogy a felfújható abronccsal kiválthatók a lovaskocsi laprugói és az ülések rugózása. Dunlop találmányának viszont a rezgéscsillapítás a fő célja, és mellékesen, egyszer említi a szabadalom a kisebb gördülési ellenállást. --></small>
 
=== 1846-1888. Dunlop abroncsa ===
Thomas Hancock 1846-ban kezdett el tömörabroncsot gyártani közúti járművekhez.<ref name= "tirebusiness kétrészes">[http://www.tirebusiness.com/article/20030922/ISSUE/309229952/evolution-of-today39s-pneumatic-tire-part-1-of-2 Evolution of today's pneumatic tire]</ref><ref name=" History of Technology"/> Thomsonnak is volt 1867-ben tömörabroncsos szabadalma. A hatvanas években a több tonnás közúti gőzvontatók (gőz-útimozdonyok) tömörabronccsal voltak szerelve.<ref name=”graces Thomson”/>
 
A hetvenes évek első felében a kerékpároknál a nem felfújt gumiabroncsok képviselték a csúcstechnikát. Többféle volt: tömörabroncs, párnás abroncs, szilárd anyaggal töltött gumiabroncs.<ref name= Bijker/> Utóbbiba parafát, lószőrt, kócot, nemezt, zselét, kaucsukot, szivacsos gumit, felfújt gumilabdákat és efféléket töltöttek.
 
A '''párnás abroncsok''' átmenetet képeztek a tömörabroncsok és a „sűrített” levegővel töltött abroncsok között, és a határ is elmosódik néha a tömör-párnás és a felfújt-párnás abroncsok között. (Történelmileg persze nem úgy volt, hogy először voltak a tömör, majd a sűrített levegővel töltött abroncsok, és utána átmenetként a párnás abroncsok, hanem előszörElőször voltak a tömörabroncsok, majd egyre több levegő került az abroncsba és egyre nagyobb szerepet kapott, így a párnás abroncson keresztül történő fejlődés végül elvezetett a légkörinél nagyobb belső nyomással felfújt légabroncsokhoz. Ez a folyamat évtizedekig tartott, és egy ideig, meg bizonyos területeken, egyszerre jelen volt több is a tömör, párnás és sűrített levegővel felfújt abroncsok közül.)
 
A párnás abroncsok szerkezete igen változatos volt. Néhány példa:<ref>[https://archive.org/details/rubbertiresanda00peargoog Rubber tires and all about them; pneumatic, solid, cushion, combination, for automobiles, omnibuses, cycles, and vehicles of every description]</ref>
72 ⟶ 73 sor:
Thomsonhoz hasonlóan Dunlop is felismerte, hogy a felfújható abroncs kisebb gördülési ellenállást eredményez, mint a vasabroncs. Ezt először a saját udvarában, majd a dél-belfasti Cherryvale-sportpályán vizsgálta. 1888. december 7-én megkapta a szabadalmat a légabroncsra, de két év múlva kiderült, hogy 1846-ban Thomson már szabadalmaztatta ezt (Franciaországban), és akkor visszavonták Dunlop szabadalmát. Thomson szabadalma addigra már lejárt, így jogilag semmi sem korlátozta a levegővel felfújt abroncs gyártását.
 
<!-- Egyetlen helyen sem olvastam aztAbban, hogy azért vonták visszavisszavonták Dunlop szabadalmát, mert Thomson márszerepe ''1845-ben''volt szabadalmaztatta, mindig csak azt láttamannak, hogy merta ThomsonDunlopékkal ''1846-ban''való szabadalmaztatta.pereskedés 1846-ban ''Franciaországban'' szabadalmaztatta Thomson. – Azért, mertközben a Michelin jogászai bukkantak rá pereskedés közbenrábukkantak Thomson szabadalmára, amely hatálytalanította, ezzel hatástalanította Dunlopét,. Michelinék öltek óriási energiát abba, hogy ők is gyárthassanak abroncsotlégabroncsot, ne védje ezt előlük Dunlop szabadalma. Thomson szabadalma pedig addigra már lejárt, nem zavarta őket. aláírás -->
 
Dunlop felismerte, hogy a gyorsan szaporodó kerékpárok óriási piacot jelentenek. 1889-ben rábeszélte Willie Hume-ot, hogy az ő légabroncsával szerelje a biciklijét, és úgy induljon a legközelebbi kerékpárversenyeken. A többiek tömörabronccsal versenyeztek, kinevették Dunlopot és Hume-ot „virslis kerekével” együtt. A belfasti versenyeken Hume megnyert minden futamot, amiben csak indult (és ugyanabban az évben Liverpoolban is, egy kivételével). Hume elég jó versenyző volt, de nem ő volt a legesélyesebb, ezért ez óriási reklám volt Dunlop légabroncsának.
A liverpooli versenyeken jelen volt Harvey du Cros vállalkozó, papírgyáros, aki nagy lehetőséget látott a légabroncsban, úgyhogy 1890-ben megkezdte a termelést Belfastban az első kerékpárabroncsgyár (Pneumatic Tyre and Booth’s Cycle Agency; ebből lett később a mai Dunlop Pneumatic Tyre Company).
78 ⟶ 80 sor:
Dunlop abroncsának az volt a legnagyobb hátránya, hogy rá volt ragasztva a kerékpántra. Ha tönkrement, le kellett fejteni a ragasztást is, és az új abroncsot újra ráragasztani a pántra. Ez több órát igénybe vett.
 
1890-ben William Erskine Bartlett kialakította az abroncs-kerék kapcsolatot biztosító, első, korszerű pántmegoldást (tömörabroncsra). Az abroncsnak [[Gumiabroncs#A gumiabroncs felépítése|„pereme”]] volt, amely a pántszarvnak feszült neki.
 
1890-ben találta fel Charles Kingston Welch a peremkarikás abroncsot. Nyújthatatlan huzalt tett az abroncs peremébe; szereléskor a peremet átcsúsztatták a kerékpánton. A pántnak mély ágya volt.
85 ⟶ 87 sor:
 
1891-ben kezdte el gyártani a Michelin a könnyen szerelhető abroncsot. A köpenyt a pánt alá csavarral felerősített szorítókkal rögzítették a kerékhez.<ref>[https://books.google.hu/books?id=VDlaT0KxJfAC Bicycle: The History]</ref>
 
=== Felhasználási terület ===
Az első autóra szerelhető abroncsot a Michelin mutatta be az 1895. évi Párizs-Bordeaux-Párizs versenyen. (A kerékpár után, a személyautó előtt lovaskocsin próbálták ki a légabroncsot.) Egyetlen autógyártó sem volt hajlandó felszerelni a felfújható abroncsot az autójára, és egyetlen ember sem volt hajlandó beülni egy ilyen veszélyes dologgal szerelt autóba, mint a felfújható abroncs. Ezért Michelinék saját maguk gyártottak három autót erre a célra abból, amit találtak, és a versenyen a Michelin-fivérek saját maguk vezették is az autót. A három autóból kettő nem bírta ki a Michelin-telephelytől Párizsig tartó, majdnem 400 km-es utat. A harmadik, az ''Éclair'' (’Villám’) nevű autó végül el tudott indulni a versenyen, és be is ért a célba – tizediknek, időn túl. A Párizsból elindult versenyzők fele el sem jutott a célig. A közönség, és főleg az autógyártók hitetlenkedve vették tudomásul, hogy ilyen abronccsal szerelt, ilyen szedett-vedett autó egyáltalán célba ért.
91 ⟶ 94 sor:
 
Traktorra 1935-ben gyártott először felfújható abroncsot a Firestone<ref name= "tirebusiness kétrészes"/>
 
=== Profilarány ===
[[Gumiabroncs#A profilarány|A profilarány]] az idők folyamán egyre csökkent:<ref name="Conti kézikönyv">[ http://blobs.continental-tires.com/www8/servlet/blob/476078/a0d37d66b1f124af154b19eb3cb3c730/download-tire-basics-data.pdf Gumiabroncs-alapok (Gumiabroncs-alapismeretek). Személygépjármű-gumiabroncsok]</ref>
97 ⟶ 101 sor:
|+'''A profilarány csökkenése az idők folyamán
|-
||'''Év'''||1904||1923||1948||1964||1967||1971||1975||1987||1993||1996||2002
|-
||'''Profilarány''' (%)||113||98||94||82||70||60||50||45||35||30||25
|}
A ballonos abroncsok után a csökkenés jellemzően úgy zajlott le, hogy állandó profilszélesség mellett csökkent a profilmagasság.
1923-ban jelent meg a Michelin és a Firestone a ballonos abroncsokkal.<ref name=iaapt>[https://www.iaapt.info/single-post/2017/06/24/DEVELOPMENT-OF-PNEUMATIC-TIRES Development of Pneumatic Tires]</ref><ref>[https://www.hemmings.com/blog/2013/04/05/this-day-in-history-firestone-unveils-the-balloon-tire/ This Day in History: Firestone unveils the balloon tire]</ref> A ballonos abroncsoknak nagyobb volt a külső átmérője, kb. kétszer akkora volt a légtérfogata, mint elődjeinek, így feleakkora nyomásra volt szükség ugyanakkora teherbíráshoz. Így a gumiabroncsok belső nyomása, mondjuk, 5 barról lecsökkent, mondjuk, 2,5 barra.
 
106 ⟶ 111 sor:
 
A 94-es profilarányú abroncsokat hívták szuperballonoknak.
 
=== Szilárdsághordozó szerkezet ===
A Dunlop 1893-ban beadott szabadalmában<ref>[https://www.google.com/patents/US523270 J. B. DUNLOP, Sr; & J. B. DUNLOPQJr. PNEUMATIC TIRE. No. 523,270. Patented July 17, 1894.]</ref> leírt abroncs már tartalmazza a peremkarikát, a kerékpánt szarva elég magas, a pánt ágya mély. A konstrukció kissé az [[Gumiabroncs#A gumiabroncs felépítése|övesdiagonál]] abroncsokra emlékeztet: gumizott szövetből álló karkaszra 0°-os övet tesznek (egy szálat vezetnek fel több menetben), olyan kis kerületen, hogy laposabb lesz tőle a futóív. A láncirányú szálakat vagy ritka vetülékirányú szálak, vagy gumiréteg tartja össze.
117 ⟶ 123 sor:
John Palmer ezután Angliába költözött. 1895-ben Silvertownban megalapította a ''Palmer Tire Company''-t, elindította az ''India Rubber Company'' tulajdonában levő silvertowni abroncsgyárat. A kordabroncsot 1903-ban szabadalmaztatta Silvertownban Christian Hamilton Gray és Thomas Sloper, akiktől még 1903-ban megvette a szabadalmi jogokat a ''Palmer Tire Company''. A kordabroncsokat 1921-ben kezdte tömegével gyártani a Continental.<ref name="Continental History">[https://www.continental-corporation.com/en/company/history-23052 Our History (Continental)]</ref>
 
A radiálabroncs elvére 1913-ban nyújtotta be az első szabadalmat Christian Hamilton Gray és Thomas Sloper (az angliai Silvertownban levő ''India Rubber, Gutta Percha and Telegraph Works Co.'' alkalmazottai). A szabadalmi leírásból kiderül, hogy nem ők alkalmaztak először radiális elhelyezkedésű kordokat a karkaszban, de ők alkalmaztak először a radiálabroncs koronaátmérőjének növekedését korlátozó öveket. A radiálkonstrukció alkalmazását akkor megakadályozta a világháború és a rendelkezésre álló nyersanyagok gyenge minősége.
 
A szabadalmi leírásból kiderül, hogy nem ők alkalmaztak először radiális elhelyezkedésű kordokat a karkaszban, de ők alkalmaztak először a radiálabroncs koronaátmérőjének növekedését korlátozó öveket. A radiálkonstrukció alkalmazását akkor megakadályozta a világháború és a rendelkezésre álló nyersanyagok gyenge minősége.
 
1915-ben Arthur William Savage (USA, San Diego) nyújtott be szabadalmat radiálabroncsra. Savage szabadalmát sem követte sorozatgyártás. Miután Savage szabadalma lejárt, 1946-ban a Michelin kapott rá szabadalmat.<ref>[http://www.ijqr.net/journal/v10-n3/6.pdf Tire mould cleaning]</ref> Ekkor el is kezdték a teljesen acél radiálabroncs sorozatgyártását.
 
=== Mintázat ===
Az első mintázattal foglalkozó szabadalmat 1892-ben adták ki Nagy-Britanniában. Az első mintázattal rendelkező, levegővel töltött személyabroncsot a Continental fejlesztette ki 1904-ben.<ref name="Conti kézikönyv"/> 1908-ban Frank Seiberling (Goodyear) olyan gépet talált fel, amellyel utólag lehet mintázatot vágni sima futóba.<ref>[ https://www.tirerecappers.com/tire-recappers-news/the-history-of-tires/ The History of tires]</ref><ref name= "tirebusiness kétrészes"/> 1909-ben jelent meg a Firestone emlékezetes mintázatával; mely lágy talajon otthagyta a lenyomatát: FIRESTONE NONSKID, ami jó reklám volt.<ref>[https://www.firestonetire.com/about-us Our History Has Always Been About The Road Ahead]</ref>
=== A légzárás biztosítása – tömlős és tömlő nélküli ===
Törölni a következő mondatot:
Történetileg a tömlős abroncs alakult ki először: Dunlop abroncsa gyakorlatilag nem is állt másból, csak tömlőből.
Úgyis benne van a történetben, hogyan keletkezett.
 
=== A légzárás biztosítása – tömlős és tömlő nélküli ===
P.W. Litchfield (Goodyear) találta fel 1903-ban a tömlő nélküli abroncsot,<ref name="This day in history Thomson"/> de akkor nem terjedt el.
 
141 ⟶ 143 sor:
A gumiabroncsban az első műkaucsukok (kloroprénkaucsuk; butadién-sztirol kaucsuk; butadién-nitril kaucsuk) a harmincas években jelentek meg (ebből mára már gyakorlatilag csak a butadién-sztirolt használjuk abroncsgyártásra).<ref name= "tirebusiness kétrészes"/> Az első műkaucsukot tartalmazó abroncsot a Semperit gyártotta a Bayer műkaucsukjának felhasználásával.
 
1904-ben fedezték fel, hogy a korom javítja a gumi tulajdonságait (jobban, mint a cink-oxid), de a vevők ellenálltak a fekete színnek, és ez a húszas évek közepéig késleltette a korom elterjedését. Addig világos színű abroncsokat használtak.<ref name= "tirebusiness kétrészes"/><ref>[https://books.google.hu/books?id=T2VeX7L1k2kC Polymers: The Origins and Growth of a Science. By Herbert Morawetz]</ref> George Oenslager (Diamond Rubber Co.) 1911-ben már alkalmazott kormot a futókeverékben, és 1915-re már általánosan használták.<ref name=iaapt/>
 
Aktív töltőanyagként nagy fajlagos felületű szilícium-dioxidot a Continental 1991-ben, a Michelin 1992-ben kezdett használni a zöldabroncsokhoz.<ref name="Continental History"/><ref>[https://www.michelin.com/eng/innovation/fields-of-innovation/tires-and-alternatives/1992-Green-tire2 1992 – Green Tire]</ref><ref>[https://www.youtube.com/watch?v=VCOuRIpioYE What is a “green tire”?]</ref><ref>[http://lanxess.sg/uploads/tx_lanxessmatrix/121203_green_tires_fact_book_01.pdf Green mobility energized by Lanxess. Green tires factbook]</ref>
190 ⟶ 192 sor:
A gumiabroncs meglehetősen összetett szerkezet. A modern abroncsok mintegy húsz különböző alkatrészt tartalmaznak, ezek egy része speciális összetételű [[gumi]], más részük gumiba ágyazott textil-, műanyag- illetve fémszálak segítségével készített kompozit anyag. Az abroncsok legfontosabb alkatrészei a következők:
 
* Az abroncs legbelső rétege a '''légzáró''' (a 2.jobb oldali ábrán '''7'''-es számmal jelölve), melynek feladata, hogy megtartsa a gumiabroncsba fújt [[levegő]]t, valamint megakadályozza a [[pára]], nedvesség bejutását.
* A '''szövetváz''' (karkasz) feladata, hogy ellenálljon a gumiabroncsba fújt levegő feszítésének, terhelés esetén is, tehát akkor is, amikor az abroncs az [[autó]] súlyát tartja. A szövetváz '''(8)''' több betétből is állhat. Egy-egy betét gumiba ágyazott [[szálasanyag#Mesterséges szálasanyagok|mesterséges szálasanyagú]] fonalakból, vagy [[acél]]szálakból áll.
: A szövetváz minden fordulat alatt ciklikusan változó [[deformáció]]n megy keresztül, tehát élete során (ha a mintázatot utánvágják, esetleg a teljes futót cserélik, azaz az abroncsot újrafutózzák, akkor több élete során) állandóan hajlítgatásnak van kitéve. Ezért a szövetváz szálasanyagának hajlékonynak kell lennie. Ezért áll a szövetváz acélkordja vékonyabb elemi szálakból, és ezért készül a kisebb abroncsok (pl. személyabroncsok) szövetváza gyakrabban [[fonal]]akból, az öv pedig a merevebb acélból.
* Az '''övek''' veszik fel azokat az [[erő]]ket, amelyekkel a talaj hat az abroncsra. Mivel a kerületirányú erők jelentősebbek, ezért az övben a szálak 20° körüli [[szög]]et zárnak be a koronavonallal. A [[szakítószilárdság]]on kívül fontos követelmény az öv számára a nagy merevség is, a kisebb kopás és [[Gumiabroncs#A gördülési ellenállás és a zöld abroncs|gördülési ellenállás]] érdekében.
: Az övrendszer általában néhány övbetétből '''(1)''' áll. Egy-egy betét gumiba ágyazott műanyag vagy acélszálakból áll. Használat közben az övbetétek között erős nyírás lép fel, a legnagyobb [[nyírófeszültség]] éppen a legnagyobb terhet viselő övek szélén, és annál nagyobb, minél közelebb vannak az övkordok egymáshoz. Ezért az övek szélén kicsit vastagabb a gumiréteg a kordok között, akár övtöltőék '''(4)''' is lehet egyes övbetétek szélén.
* Az abroncsnak a '''pereme''' '''(III)''' a [[kerékpánt]]on (felnin, keréktárcsán) keresztül kapcsolódik a járműhöz. A peremet nagy szakítószilárdságú [[huzal]]ból készült '''peremkarika''' (huzalkarika) '''(14)''' szorítja a pántra felfújt állapotban.
* A '''peremvédő''' '''(15)''' felületén keresztül érintkezik az abroncs a pánttal. Feladata, hogy a [[Gumiabroncs#Tömlős és tömlő nélküli|köpeny]] ne csússzon el a pánton. Bírnia kell az elcsúszással járó dörzsölődést mechanikailag is, és a fejlődő [[hő]]nek is ellen kell állnia.
* Az '''oldalgumi''' '''(6)''' feladata a szövetváz védelme a külső behatásokkal szemben. Ide kerülnek az abroncsfeliratok. Az oldalguminak hajtogatás- és öregedésállónak kell lennie.
* A talajjal az abroncsnak a '''futójafutó'''ja érintkezik. A futó '''(2)''' akkor jó, ha jól tapad az útra, nem zajos, nem kopik. Jelentősek ugyanakkor a futó alakváltozásai is, miközben belép a gumi–útfelület kapcsolatát meghatározó zónában a felfekvési felületre. Belépéskor például összenyomódik, kilépéskor ez az összenyomott állapot megszűnik. A futógumival szemben elvárás, hogy a teljes alakváltozási ciklus során elvesző [[energia]] (a gumi [[hiszterézis]]e) a lehető legkisebb legyen.
 
A szilárdsághozó elemekkel érintkező gumik általában kemények, nagy [[modulusz]]úak, különösen, ha a vázanyag acél (az acél modulusza kb. ezerszer akkora, mint a gumié). Ezek a részek párnásabb gumialkatrészekkel vannak körülvéve, ilyen például a felső övpárna, az alsó övpárna, a perempárna, a peremék. Ezek általában kis melegedésű (alacsony [[Hiszterézis#mechanikai hiszterézis|hiszterézisű]]), jó dinamikus tulajdonságokkal rendelkező gumiból vannak, melyek gond nélkül bírják a sok millió összenyomódás-nyúlás ciklust.
207 ⟶ 209 sor:
 
== A profilarány ==
A profilarány a profilmagasság '''(H)''' és a profilszélesség '''(S)''' hányadosa. Történelmileg először a normálprofilú abroncsok fejlődtek ki (H/S ≈ 1). Később egyre csökkent a profilarány.
 
Mivel a jármű súlyából származó rezgéseket a zárt térben levő levegő csillapítja, az egyre csökkenő térfogatú térben levő levegőmennyiséget úgy tartják változatlan szinten, hogy növelik a nyomást. Tehát az abroncsoknak egyre nagyobb nyomást kell elviselniük; emellett minél alacsonyabb profilú az abroncs, annál nehezebb gyártani. Az alacsonyprofilú abroncsok rugózása merevebb, tehát a kényelmetlenséget valamivel ellensúlyozni kell, viszont az oldalirányú merevség is nő, és ez erősen javítja a kormányozhatóságot.
215 ⟶ 217 sor:
Használat közben a gumiabroncs egy adott része hol összenyomódik, hogy megnyúlik. Amikor a gumi visszanyeri eredeti alakját, akkor nem adja vissza az összes befektetett mechanikai energiát, hanem annak egy részét [[Hiszterézis#mechanikai hiszterézis|elnyeli]]. Az elnyelt energia hővé alakul. Ennyivel több energiát kell befektetni a gumiabroncs mozgásban tartásához, gördüléséhez. Minél kevésbé rugalmas a gumi, minél kevésbé bírja a sokszori alakváltozást, minél gyengébbek a dinamikus tulajdonságai, annál több energiát nyel el, annál nagyobb mértékben áll ellen a gördülésnek. Ha nem fektetnénk be folyamatosan energiát, akkor a gördülési ellenállástól egy idő után megállna az abroncs, ugyanúgy, mint a súrlódástól. Ezt az energiát az üzemanyag elégetéséből nyerjük. Vagyis minél kisebb egy abroncs gördülési ellenállása, annál kevesebb üzemanyagot fogyaszt az autó. És annál kevesebb [[szén-dioxid]] keletkezik. A kevesebb szén-dioxid mérsékli az [[üvegházhatás]]t, és így a kis gördülési ellenállás csökkenti a globális felmelegedést, vagyis környezetkímélő. Ezért szokták a kis gördülési ellenállású abroncsokat ''zöld abroncsok''nak is nevezni. Még akkor is, ha a külső felületük nem zöld színű, de marketingfogásként az is előfordul, hogy tényleg zöld gumi borítja az abroncs külső felületét, hogy jobban felhívja a figyelmet arra, hogy ez ''zöld abroncs''.
 
Régebben minél kisebb gördülési ellenállással rendelkezett egy abroncs, nagyjából annyival kisebbkevésbé volttapadt aaz tapadásaútra. A kilencvenes évek óta (amióta elterjedt a nagy fajlagos felületű szilícium-dioxid alkalmazása) azonban ez a két követelmény nem zárja ki egymást; ugyanannak az abroncsnak lehet jó a tapadása és a gördülési ellenállása is. Sőt, az ENSZ-EGB 117. előírása<ref name="eur-lex.europa.eu">[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:42008X0829(01):HU:NOT Az ENSZ-EGB 117. számú előírása – Egységes rendelkezések gumiabroncsok gördülési zaj és nedves tapadás tekintetében történő jóváhagyásáról]</ref> meg is követeli, hogy az abroncs mindkét tulajdonság tekintetében teljesítse az előírt szintet.
 
== Kordok ==
Az acélkordban<ref>[http://www.bekaert.com/steelcord/Applications/Tires/Steel%20Cord/Definition.htm Bekaert acélkord szerkezete] (angolul)</ref> az elemi huzalok (filamentek) egy-két tized mm átmérőjű acélhuzalok, melyeknek a felületére sárgarezet galvanizáltak, hogy jobban tapadjanak a gumira. Néhány elemi szálat összesodorva pászmát kapunk. Ezután összesodorhatunk több pászmát, vagy egy pászmához hozzásodorhatunk több különálló elemi szálat, hogy kordot kapjunk. Esetleg az iménti lépést egyszer-kétszer megismételve összetett kordot kapunk. Utoljára pedig még egy becsavaróhuzallal is becsavarható az egész addigi szerkezet. A textilkordok szerkezete hasonlóan összetett lehet, az elemi szálak általában még vékonyabbak, mint a fémhuzaloknál. A kordok nagyon változatosak lehetnek. Az elemi szálak átmérője különböző értéket felvehet, akár egy kordszálon belül is. Ugyanígy különbözhet a pászmában és a kord egyes rétegeiben részt vevő szálak vagy pászmák száma, ezek távolsága egymástól, a sodrat iránya, hossza stb.
 
== Diagonál és radiál ==
225 ⟶ 227 sor:
A ''radiálabroncs''ban ez a két funkció kettéoszlik, és lehet optimalizálni a szövetvázat a radiális irányú erőkre, az öveket a kerületirányúakra. A radiálbetét kordjai merőlegesek a koronavonalra, és így ebben az irányban egy szál kétszer akkora nyomásból eredő erőt tud elviselni, mint a diagonálabroncs esetében. Ezért feleannyi szövetvázbetétre van szükség, mint a diagonálabroncs esetében (csak a kordszálak irányából fakadóan). Csökkenthető az oldalfal vastagsága, jobban hűl az abroncs. Az övek szöge csökkenthető, és ezzel nő a merevségük, és jobban ellenállnak a nagy sebességek hatására fellépő nagy centrifugális erőkkel szemben.
 
A radiálabroncs, merevebb szerkezetnekszerkezetének köszönhetőköszönhetően, hogy az abroncs laposabban ráfekszik az útra. Ezért kevésbé mozgékony a futó, ami csökkenti a gördülési ellenállást. Ugyanakkor ha rámegy egy kőre, nagyobbat zökken, nagyobb feszültségek ébrednek benne, melyek következtében az abroncs alkatrészei elválnak egymástól vagy elszakadnak; a radiálabroncs hamarabb tönkremegy göröngyös úton, mint a diagonál.
 
A radiálabroncsok felépítéséhez más gépek kellettek, mint a diagonálabroncsokéhoz, és módosítani kellett az autók felfüggesztését is; ez sokakat visszatartott az átállástól. Kitalálták az ''övesdiagonálabroncs''ot, ami egyfajta átmenetet képezett a diagonál és a radiál között. A szövetváza diagonál volt, az öve radiál. Különösen az USA-ban volt sokáig alacsony a radiálabroncsok aránya.<ref>[http://www.americanheritage.com/articles/magazine/it/2001/4/2001_4_28.shtml Az USA-ban lassan terjedt a radiálabroncs] {{Wayback|url=http://www.americanheritage.com/articles/magazine/it/2001/4/2001_4_28.shtml |date=20071226064252 }} (angolul)</ref>
234 ⟶ 236 sor:
A tömlő nélküli abroncs csak a pántra szerelt köpenyből áll, a szelep a pántba van beépítve. A pántnak is légmentesen kell zárnia.
 
A tömlős abroncs a köpenyen („külsőn”) belül tömlőt is tartalmaz, és a szelep a tömlőbe van beépítve. A tömlő („belső”) anyaga nemigen bírja a dörzsölődést, ezért a lapos ágyú pántra szerelt teherabroncsoknál a pánt és a tömlő közé tömlővédő szalagot is tesznek. A pántnak nem kell légmentesen záródnia, sőt rendszerint szétszedhető, hogy könnyebb legyen a pántra szerelés.
 
A tömlő nélküli abroncs csak a pántra szerelve tartja meg magában a levegőt. Csak akkor zár hermetikusan, amikor a perem már nekifeszült a pántnak. A tömlős abroncsban a tömlő tartja meg a levegőt.
263 ⟶ 265 sor:
Az elsősorban városi használatra tervezett mintázatok az országútiak szélső esetei: a csatornaszázalék a 30%-ot is alig éri el. Itt nem annyira fontos a szemcsék és víz elvezetése, mint városon kívül illetve nagy sebességnél, viszont így tovább tart a futó.
 
A mintázatok két alapesete a folyondáros mintázat (amelyet hosszanti csatornák és bordák alkotnak) és a kapaszkodó mintázat (amelyet keresztcsatornák és kapaszkodó bordák alkotnak). A folyondáros mintázat tipikusan országúti kormányzott kerékre való mintázat, jó iránytartást biztosít kanyarodáskor.
 
A folyondáros mintázat tipikusan országúti kormányzott kerékre való mintázat, jó iránytartást biztosít kanyarodáskor.
 
Az abroncs folyamatosan ugyanazon a néhány bordán gördül, nem csapódnak új mintázati elem élek az útra. Ezért a hosszanti csatornás mintázatok viszonylag csendesek.
 
A széles keresztcsatornák jó kapaszkodóképességet biztosítanak. Tipikusan meghajtott tengelyre való mintázat. A terepjáró mintázat nagy kapaszkodó bordákból áll, közte olyan nagy üres hellyel, hogy itt már nem is szoktak csatornáról beszélni. Mindig új mintázati elem ér az útfelületre. Ezután rövid ideig ezen a blokkon gördül az abroncs, majd egy keresztirányú csatorna következik, és a következő mintázati blokk elülső éle csapódik rá az útra. Ez viszonylag nagy zajjal jár.
 
A terepjáró mintázat nagy kapaszkodó bordákból áll, közte olyan nagy üres hellyel, hogy itt már nem is szoktak csatornáról beszélni.
 
Mindig új mintázati elem ér az útfelületre. Ezután rövid ideig ezen a blokkon gördül az abroncs, majd egy keresztirányú csatorna következik, és a következő mintázati blokk elülső éle csapódik rá az útra. Ez viszonylag nagy zajjal jár.
 
A blokkos mintázatok szétdarabolt folyondáros vagy kapaszkodó típusú mintázatnak is felfoghatók, és többé vagy kevésbé uralkodó lehet a folyondáros vagy kapaszkodó jelleg, például aszerint, hogy hosszanti vagy keresztirányban vannak-e egymáshoz közelebb a blokkok, milyen irányban áll a mintázati blokkok éle stb. Országúton nem túl elterjedten használják a kapaszkodó mintázatot, a hátsó tengelyen a blokkos mintázat a gyakoribb.
286 ⟶ 282 sor:
Ott, ahol az abroncs a talajjal érintkezik (a felfekvési felületen), a csatornák is szétlapulnak, majd, továbbgördülve és elhagyva a talajt, újra elkeskenyednek. Így köveket szedegetnek fel az útról, melyek beszorulhatnak a csatornába, és ott minden fordulatnál szétfeszítik a csatornát és vágják a csatornafeneket. A széles csatornák nagyobb köveket szednek fel, a keskenyebbek kisebbeket.
 
A kövek akkor potyognak ki a csatornából nagyobb eséllyel, ha változik a pillanatnyi (helyi) csatornaszélesség (míg a kő mérete állandó marad). Ezért nem kedvez a kőkivetésnek a meredek, majdnem függőleges falú csatorna, viszont kedvez, ha a csatorna mentén haladva változik a csatornaszélesség, a csatornafal meredeksége, lehetőleg nem egyszerre a csatorna jobb és bal oldalonoldalán.
 
Az országúton illetve városban nem annyira fontos a kövek vagy sár eltávolítása, mint rosszabb utakon, vagy hóban-sárban. Ezért a városi (országúti) mintázatok csatornafala meredekebb, mint például az M+S mintázatoké; ennyivel is nagyobb a gumi mennyisége a futóban, és ennyivel nagyobb lesz az abroncs futásteljesítménye.
 
Mivel a legkellemetlenebb, ha a kő a csatornafeneket érinti, ezért igyekeznek ez megakadályozni. Először is nem lehetnek feszültséggyűjtő éles sarkok: a csatornák feneke lekerekített. Segít, ha a csatorna legalul jóval keskenyebb, mint a csatornamélység nagy részén, vagy ha „hidakat”, azaz helyi kiemelkedéseket helyeznek el a csatorna fenekére, amelyek nem engedik, hogy a kő hozzáférjen.
 
Segít, ha a csatorna legalul jóval keskenyebb, mint a csatornamélység nagy részén, vagy ha „hidakat”, azaz helyi kiemelkedéseket helyeznek el a csatorna fenekére, amelyek nem engedik, hogy a kő hozzáférjen.
 
Meg kell jegyezni, hogy a csatornafenék-repedezés elleni küzdelem leghatásosabb módja a megfelelő csatorna alatti gumivastagság és a megfelelő gumiösszetétel.