„Bedenik” változatai közötti eltérés

[[Belovár]] központjától légvonalban 15, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre, a Bedenička-patak bal partján fekszik.

Területe a [[17. század]]tól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. [[1774]]-ben [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Bedenik”'' néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Bedenik”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 42. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Bedenik”'' néven 148 házzal, 418 katolikus és 364 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 186. o. Buda, 1829.] </ref>

A katonai közigazgatás megszüntetése után [[Magyar Királyság]]on belül [[Horvát-Szlavónország]] részeként, [[Belovár-Kőrös vármegye]] Belovári járásának része volt. 1857-ben 862, 1910-ben Babinaccal együtt 1467 lakosa volt. A Monarchia idején jelentős számú magyar lakosság települt be a faluba. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 53%-a magyar, 28%-a horvát, 12%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. [[1941]] és [[1945]] között a németbarát [[Független Horvát Állam]]hoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 58%-a horvát, 16%-a magyar, 12%-a albán, 5%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 461 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

[[Kategória: Horvátország települései]]